A Kúria Kvk.37388/2018/2. számú precedensképes határozata választási ügy tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 43. §, 218. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

1) Választási ügyben nincs lehetőség azonnali jogvédelemre.

2) Választási ügyben a nyilatkozattétel szabályai következtében csak speciális esetben kerülhet sor ez okból jogsértés megállapítására.

3) Bizonyítás a Kúria előtt média érintettségű választási ügyben.

4) Műsorfolyam meghatározása választási ügyben.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.388/2018/2.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A kérelmező:

Képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély beadványozók 2018. március 21-én kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2.§ (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek megsértése miatt. Előadták, hogy a kérelmező ... című műsorában az országgyűlési választási kampány idején rendszeresen szerepelnek a FIDESZ-KDNP Kormány képviselői, illetve a kormányhoz köthető elemzők. Kifogásaikban a 2018. 03. 02. és 2018. 03. 20. közötti, összesen 11 műsorszámot és 16 személlyel folytatott interjút, valamint az azokban szereplő személyeket, illetve a 2018. 02. 19. és 2018. 03. 20. közötti időszakban összesen 20 műsorszámot és 32 személlyel folytatott interjút és az azokban szereplő személyeket jelölték meg.

[2] Az NVB a kifogásokat megküldte a kérelmező munkavállalóinak e-mail címére, ahonnan nyilatkozatot nem kapott.

[3] Az NVB támadott határozatában rögzítette, hogy a tevékenység megítélésére nemcsak a Ve. előírásai, hanem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) rendelkezései is irányadók. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók.

[4] Leszögezte, hogy a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, és a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Ugyanakkor műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

[5] Az Mttv-ben foglalt alapelvek és a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ez utóbbinak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. Ebből következően az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben.

[6] Beadványozók kifogásukban a választási kampányidőszakon belül a ... című műsor 2018. február 19. és március 20. között, tehát 29 napon keresztül sugárzott, összesen 20 műsorszámát és 32 személlyel folytatott interjút jelöltek meg és szolgáltattak bizonyítékot.

Az NVB elsőként azt vizsgálta, hogy a bizonyítékként megjelölt műsorszámok valamennyi részlete a Ve. 141. §-ának második fordulata szerinti olyan kampányidőszakban folytatott tevékenységnek tekinthető-e, amely a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányul, azaz, hogy a műsorban megszólalók mindegyike a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezetek képviseletében szólalt-e meg.

[7] A bizonyítékok vizsgálata során a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől elhatárolta a ... megjelenő szakértők által végzett politikai elemző tevékenységet, a budapesti főpolgármesternek a választásra utalást nem tartalmazó megjelenését, a Kúria Kvk.II.37.478/2014/2. számú végzésére tekintettel a kormányzati tájékoztatást. Ezt követően kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy 12 műsorszámban egyértelműen csak a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekhez köthető személyek szólaltak meg, miközben más jelölő szervezetek részére csak két esetben (2018. február 21-én Fodor Gábor és 2018. március 19-én Morvai Krisztina részére) adott megjelenési lehetőséget. A kérelmező ezen magatartása ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség eljárási alapelvével.

[8] A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjával összefüggésben az NVB - hivatkozva a Kúria Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésével jóváhagyott 941/2014. számú NVB határozatra, valamint a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéssel jóváhagyott 1094/2014. számú határozatra - kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése akkor állapítható meg, ha a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. Az NVB figyelembe vette, hogy a kérelmező a választási kampány ötven napjából harminc napban jogsértően szerkesztette műsorát és a kampányidőszakból hátra lévő tizenhat nap ehhez képest jóval kevesebb ahhoz, hogy a kérelmező műsoraiban megfelelően érvényesítse a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.