A Szegedi Törvényszék Mf.21778/2016/6. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 48. §, (4) bek., (5) bek., (6) bek., 147. §, (2) bek.] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Vida-Sós Tünde

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.124/2016/3., *Szegedi Törvényszék Mf.21778/2016/6.*, Kúria Mfv.10842/2016/4. (BH 2018.3.90)

***********

áíóáSzegedi Törvényszék

2.Mf.21.778/2016/6.

A Szegedi Törvényszék a Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Waldmann Gábor... ) által képviselt felperes neve ... sz. alatti lakos felperesnek - dr. ...jogtanácsos által képviselt alperes neve.... sz. alatti székhelyű alperes ellen - Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának a felülvizsgálata iránt indított perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 6. napján kelt 8.M.124/2016/3. számú ítélete ellen az alperes 4. sorszám alatt előterjesztett és 5. sorszám alatt indokolt fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Az alperes felperes javára perköltség fizetésére kötelezését mellőzi és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft első-, és másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 21.000,- (Huszonegyezer) Ft elsőfokú és 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2013. január 1. napjától a alperes neve helység1 ..... Hivatal állományában hivatalvezető-helyettesként nyert kinevezést kormányzati szolgálati jogviszonyba 618.400,- Ft összegű illetménnyel.

A felperes a 2015. június 12. napján kelt kinevezésmódosítás alapján eredeti munkaköre mellett ellátta a helység1 ... Hivatal .... Osztály I. és .... Osztály 2. osztályvezetői feladatait is; majd a 2015. augusztus 5. napján kelt kinevezésmódosítás szerint eredeti munkaköre mellett kizárólag a helység1 .. Hivatal ........... Osztály 1. osztályvezetői feladatait végezte.

Az alperes a 2015. október 22. napján kelt és 2015. október 27. napján közölt kinevezésmódosítással a felperes kinevezését 2015. november 1-jei hatállyal a 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 48. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a 48. § (4) és (6) bekezdése alapján egyoldalúan módosítva a felperest a alperes neve Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályára rehabilitációs szakügyintéző munkakörbe helyezte. Megállapította, hogy a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelően iskolai végzettsége alapján az új munkakör ellátására képesített. Egyidejűleg iskolai végzettsége és kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján a Kttv. 147. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 1. melléklete alapján az I. besorolási osztály vezető-tanácsos besorolási fokozat 9. pont fizetési fokozatába sorolta és illetményét a Kttv. 131. § (1) bekezdése alapján 242.300,- Ft-ban állapította meg.

A felperes az egyoldalú kinevezésmódosítással szemben közszolgálati panaszt terjesztett elő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz.

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a 2016. február 25. napján kelt JHÁT-PDF/243/4/2016. számú határozatával a közszolgálati panaszt elutasította.

A határozat indokolása szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az állományában lévő kormánytisztviselőket milyen - vezetői vagy nem vezetői - munkakörben foglalkoztatja, figyelemmel a Kttv. 48. § (4) bekezdésében foglaltakra. Azt is szabadon eldöntheti, hogy tevékenységének ellátása során mely munkatársakkal és meddig kíván vezetői minőségükben együttműködni. Jelen ügyben a munkáltató a vezetői kinevezést meg kívánta szüntetni, mely döntés szükségszerűen együtt járt a munkakör megváltoztatásával. A jogszabály sem indokolási kötelezettséget, sem annak vizsgálatát nem írja elő, hogy a változtatásra milyen okból került sor, továbbá a felperes esetében az aránytalan sérelem fennállása sem vizsgálandó (Kttv. 48. § (5), (6) bekezdés); valamint a felkínált új munkakör, mivel egyetemi végzettséggel rendelkező jogász és környezetvédelmi szakjogász szakirányú szakképzettséget szerzett, közigazgatási szakvizsgát és jogi szakvizsgát tett, megfelelt iskolai végzettségének, szakképzettségének. Mindezek alapján megállapította, hogy a kinevezésmódosítás során a munkáltató a jogszabályi rendelkezések betartásával jogszerűen járt el.

A felperes keresete a Kormánytisztviselői Döntőbizottsági határozat megváltoztatására és a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítása jogellenességének a megállapítására és perköltségben való marasztalására irányult.

Keresete indokaként arra hivatkozott, hogy a Kttv. 48. §-a fő szabályként kimondja, hogy a kinevezés tartalma csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével módosítható. A Kttv. 48. § (2) bekezdés d) pontja akként értelmezendő, hogy a munkakör akkor módosítható egyoldalúan, ha a módosítást a betöltött munkakör megváltoztatása indokolja. E körben utalt a Kttv. 48. §-ához fűzött indokolásra és a BH 2015.6.268. eseti döntésben foglaltakra. Ennek alapján arra hivatkozott, hogy a kivételt képező egyoldalú kinevezés módosításra a jogszabály két konjunktív feltétel megvalósulása esetén ad lehetőséget, azaz akkor, ha azt a munkakör megváltoztatása indokolja, valamint ha ezen új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. Hangsúlyozta, hogy munkakörét semmilyen döntés nem érintette, az változatlanul fennáll, kizárólag annyi változott, hogy más személy látja el az adott pozíciót. Utalt arra is, hogy ha a munkáltató nincs megelégedve a munkavégzésével, annak nem lehet szankciója a munkakör egyoldalú, önkényes megváltoztatása. Álláspontja szerint a munkáltató a jogszabályi előírásokat kerüli meg, ha a módosítás tényleges indoka az általa hivatkozott ellenőrzés volt. Hangsúlyozta, hogy munkavégzését a munkáltató korábban nem kifogásolta, azzal mindig meg volt elégedve. Kinevezése módosítása a jóhiszeműség és a tisztesség elveibe ütközik, figyelemmel illetménye csökkentésére is.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására és perköltségben való marasztalására irányult.

Álláspontja szerint a felperes kinevezése egyoldalú módosítása jogszabályi feltételei fennálltak, mert az új munkakör megfelel iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a 2015. október 22. napján kelt CSB/01/1744-3/2015. okirattal a felperes kinevezését jogellenesen módosította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 12.700,- Ft perköltséget, míg megállapította, hogy a le nem rótt 15.000,- Ft eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.