A Szegedi Törvényszék Bf.493/2017/9. számú határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 339. §, (1) bek., 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, (1) bek., 351. §, (2) bek. d) pont, 352. §, (1) bek. a) pont, (2) bek., 371. §, (1) bek.] Bírók: Berkes Tamás, Katona Dorottya, Szabó András

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

3.Bf.493/2017/9.

A Szegedi Törvényszék a 3.Bf.493/2017. számú büntetőügyben Szegeden, 2017. évi október hó 02. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A garázdaság vétsége miatt I.rendű ellen indított büntetőügyben a Szegedi Járásbíróság 2017. évi január hó 12. napján kihirdetett 10.B.3931/2016/13. számú ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a vádlott születési helye: Település1.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével I.rendű vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében (Btk. 339. § (1) bekezdés), ezért őt 3 évi próbaidőre próbára bocsátotta. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 53.975,- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor:

az ügyész a vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt, az ítéleti tényállás kiegészítése, a garázdaság második részcselekményének az ítéleti tényállásban való megállapítása érdekében és súlyosításért, pénzbüntetés kiszabása érdekében,

a vádlott és védője felmentés érdekében.

A vádlott védője írásban előterjesztett fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen indítványozta az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának kiegészítését és helyesbítését, ez alapján megalapozott tényállás megállapítását és ennek alapján a vádlott felmentését.

A Csongrád Megyei Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának több ponton történő kiegészítését, ez alapján egy további és a vádban szereplő részcselekmény megállapítását, a bűnösségi körülmények helyesbítését, összességében pedig az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

Kizárólag a vádlott terhére az ítéleti tényállás kiegészítése érdekében bejelentett ügyészi fellebbezés az alapos.

A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezésekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 348. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt, teljes terjedelmében felülbírálta és ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, az általa megállapított ítéleti tényállás azonban részben megalapozatlan volt a Be. 351. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel, mert az elsőfokú bíróság tényből további tényre helytelenül következtetett a vádlott szándéka tekintetében a vád tárgyát képező egyik részcselekményt illetően.

Ezt a részbeni megalapozatlanságot a másodfokú bíróság a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján akként küszöbölte ki, hogy a hiánytalan és helyes tényállást az iratok tartalma és ténybeli következtetés útján megállapította és a Be. 352. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített és kiegészített tényállás alapján bírálta felül.

A fent részletezetteknek megfelelően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a rendelkezésre álló iratok egybehangzó adatai alapján az alábbiak szerint kiegészítette:

I.rendű vádlott dolgozó-ként dolgozott a Munkahely1 alkalmazásában.

2015. év Y hó Y napján település 2 külterületén a szerb-magyar határszakasz közelében lévő un. "település2 1" gyűjtőponton a Készenléti Rendőrség, a Megye1 Rendőr-főkapitányság, valamint a Megye2 Rendőr Főkapitányság ideiglenes csapatszolgálati századának szakaszai őrzési, kísérési feladatokat láttak el, többek között feladatuk volt a migráns személyeknek a szállítást végrehajtó buszokra történő biztonságos és rendezett felszállásának irányítása is. A területen 13 óra 38 perc körüli időpontban mintegy egyezer-háromszáz fő migráns közül kb. négyszáz fő a várakozásra kijelölt területet a rendőröket kikerülve megkísérelte elhagyni, majd több csoportba rendeződve település3 irányába indultak el. Ekkor a vádlott a sorfalon keletkezett résen kiszaladó migránsok haladási útjában állt, amikor egy migráns férfi véletlenül a vádlottnak ütközött, ez az esemény azonban a vádlott magatartását nem befolyásolta, őt védekezésre nem kényszerítette.

Fenti kiegészítések azért váltak szükségessé, mert az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában a vádirati tényálláshoz képest nem részletezte kellőképpen az elkövetés helyét és idejét, valamint a bűncselekmény elkövetését közvetlenül megelőző körülményeket.

Kiegészítette továbbá az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása 2. oldal 3. bekezdésében írtakat azzal, hogy a vádlott annak érdekében lendítette bal lábát a gyermekét kezében tartó férfi haladási irányába, hogy őt a továbbhaladásban megakadályozza. A férfi azonban a rendőr fogásából való kiszabadulás okozta lendület miatt esett el anélkül, hogy a vádlott lába őt elérte volna.

Kiegészítette továbbá az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását azzal, hogy a vádlott három, a helyszínt elhagyni szándékozó személlyel szemben sérülést nem eredményező erőszakos magatartást tanúsított.

A fenti kiegészítés pedig azért vált szükségessé, mert a fentebb megállapított és immár irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy három passzív alanya volt a vádlott által elkövetett bűncselekménynek.