62014CO0199[1]

A Bíróság (hetedik tanács) 2014. szeptember 25-i végzése. János Kárász kontra Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - Magyarország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke - Az uniós jog végrehajtása - Hiány - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya. C-199/14. sz. ügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hetedik tanács)

2014. szeptember 25.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke – Az uniós jog végrehajtása – Hiány – A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya”

A C-199/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2014. április 22-én érkezett, 2014. március 25-i határozatával terjesztett elő az előtte

Kárász János

és

a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: J. L. da Cruz Vilaça tanácselnök, J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev (előadó) bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Kárász J. és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság között folyamatban lévő, az ez utóbbi által a nyugellátás folyósításának szüneteltetéséről hozott határozattal (a továbbiakban: vitatott határozat) kapcsolatos jogvita keretében terjesztették elő.

A magyar jog

3 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-ának (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként, vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

4 A Tny. 102/I. §-ának (1) bekezdése értelmében a 2013. január 1-jén az e törvény 83/C. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy az említett jogviszony fennállását legkésőbb 2013. április 30-ig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

5 E § (2) bekezdése kimondja, hogy a 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíjának folyósítását – ha ez utóbbi rendelkezés szerinti tevékenységét továbbra is folytatja – 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6 Kárász J. részére 2002. szeptember 1-jétől nyugdíjat állapítottak meg.

7 A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 2013. július 3-án hozott vitatott határozatával Kárász J. nyugellátása folyósításának 2013. július 1-jétől való szüneteltetését rendelte el. E határozat meghozatala a Tny. 83/C. §-ának (1) és (2) bekezdésén, valamint a 102/I. §-án alapult, és megállapította, hogy Kárász J. 2013. január 1-jét megelőző időponttól és e határozat meghozatalakor is közszolgálati jogviszonyban állt, miközben a nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

8 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Hatósági Főosztálya 2013. augusztus 30-i határozatával helybenhagyta a vitatott határozatot, miután munkáltatója jelezte, hogy Kárász J. 2002. szeptember 2-tól határozatlan idejű kinevezéssel az Állami Számvevőszék dolgozója volt.

9 2013. október 30-án Kárász J. elsődlegesen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2013. augusztus 30-i, a vitatott határozatot helybenhagyó határozatának hatályon kívül helyezése és az ügynek a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz való visszautalása, valamint másodlagosan a vitatott határozat megváltoztatása iránti keresetet terjesztett elő.

10 Kárász J. előadta, hogy e határozat eljárási és anyagi szabályokat sért. Egyrészt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság visszamenőleges hatállyal határozott a nyugellátás folyósításának szüneteltetéséről, jóllehet a határozata alapjául szolgáló körülményekről már korábban – Kárász J. arról tájékoztató, 2013 áprilisában megküldött levele óta – tudomása volt, így határozatát a megfelelő időben is meghozhatta volna. Kárász J. álláspontja szerint a nyugellátás folyósításának szünetelése csupán az e szüneteléssel kapcsolatos határozat jogerőre emelkedését követően lehetséges.

11 Másrészt az alapeljárás alperese által alkalmazott Tny. 83/C. §-a ellentétes az Alaptörvényben rögzített, törvény előtti egyenlőség elvével, tekintve hogy a jogalkotó eltérően kezeli az e § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyban álló munkavállalókat, mivel csak az ő tekintetükben írja elő a már megszerzett öregségi nyugellátás folyósításának szünetelését. Ezenfelül a vitatott határozat nem egyeztethető össze a Charta 17. cikkében rögzített tulajdonhoz való jog védelmével sem, mivel azzal a hatással járhat, hogy Kárász J. 44 év szolgálati idő alapján megszerzett nyugellátását megvonják, illetve annak folyósítását felfüggesztik vagy szüneteltetik.

12 E körülmények között a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„A[ Charta] 17. cikk[ét] lehet-e értelmezni akként, hogy a korbetöltés jogán megszerzett nyugellátás megvonása, folyósításának felfüggesztése, szüneteltetése esetén sérül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikk[ében] írt, tulajdonhoz való jog?”

A Bíróság hatásköréről

13 A kérdést előterjesztő bíróság kérdése a Charta 17. cikkének értelmezésére irányul.

14 A Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Az EUSZ 6. cikk (1) bekezdése, akárcsak a Charta 51. cikkének (2) bekezdése, világossá teszi, hogy a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Európai Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

15 A jelen esetben meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, amely alapján megállapítható lenne, hogy az alapeljárás a Chartán kívüli uniós jogszabályok értelmezését vagy alkalmazását is érintené. E határozat ugyanis egyáltalán nem mondja ki, hogy az alapeljárás a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályozással kapcsolatos.

16 Márpedig, amennyiben valamely jogi helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Bíróság annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört (lásd: Akerberg Fransson-ítélet, C-617/10, EU:C:2013:105, 22. pont; Nagy és társai végzés C-488/12–C-491/12 és C-526/12, EU:C:2013:703, 17. pont, valamint Dutka és Sajtos végzés, C-614/12 és C-10/13, EU:C:2014:30, 15. pont).

17 E körülmények között a Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által feltett kérdés megválaszolására.

A költségekről

18 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) 2014. március 25-i határozatával előterjesztett kérdés megválaszolására.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: magyar.