A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40196/2011/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1996. évi XLVIII. törvény (Közraktározási tv.) 20. §, 22. §, 29. §] Bírók: Molnár József, Rózsa Éva, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40579/2010/80., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40196/2011/8.*, Kúria Gfv.30049/2012/6. (BH+ 2012.8.346), 3176/2013. (X. 9.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.196/2011/8.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a .......... jogtanácsos által képviselt ............ (............) felperesnek a dr. Gergely Tamás ügyvéd (.............) által képviselt ............ (...................) alperes elleni áru kiadása vagy kártérítés iránti perében - mely perbe ............ felszámoló (.............) által képviselt ............... (...................) alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2011. február 22-én kelt 8.G.40.579/2010/80. számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi alperest, hogy 3 napon belül fizessen meg a felperesnek 179.500.000 (százhetvenkilencmillió-ötszázezer) forint után 2010. február 15-től a megfizetésig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot, 3.511.000 (hárommillió-ötszáztizenegyezer) euró után 2010. február 15-től a megfizetésig az Európai Központi Bank által meghatározott irányadó kamatláb hét százalékkal növelt összegével megegyező mértékű kamatot, valamint 4.000.000 (négymillió) forint másodfokú perköltséget, az államnak - külön felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Felperes a beavatkozó részére a 2008. május 14-én megkötött, módosított, majd 2009. július 9-én egységes szerkezetbe foglalt szerződéssel 1 milliárd forint hitelt nyújtott. Az okiratban rögzítették, felperes a .............. által kiállított közraktári jegyeket fogad el fedezetként. A hitel keretszerződés mellékletét képezte a beavatkozó és a felperes által szintén 2008. május 14-én kötött óvadéki szerződés, amely tartalmazta, amennyiben a beavatkozó fizetési kötelmeit az esedékesség időpontjában nem vagy részben teljesíti, a felperes jogosult a beavatkozó előzetes értesítése nélkül, bírósági eljáráson kívül az óvadékként elhelyezett biztosítékokból kielégítést keresni, utólagos elszámolással.

A beavatkozó, mint letevő és alperes, mint közraktár 2009. július 22-e és 2009. november 13-a között összesen 179.500.000 forint és 3.511.000 euró értékű rizs, kukorica és étkezési búza művi tárolására közraktári szerződéseket kötöttek.

Alperes továbbá, mint bérlő a közraktári szerződésekkel érintett áruk művi tárolására 2009. július 21-től 2010. november 11-ig tartó időszakra egyrészt a letevővel, másrészt a .............-vel, mint bérbeadóval, azonos tartalmú szerződéseket is kötött.

A szerződések alapján 4.000 tonna rizs 2.776.000 euró értékben a beavatkozó ............ szám alatti raktárában, 11.000 tonna kukorica 79.000.000 forint és 735.000 euró értékben a .............. ................ alatti 1.,2., és 5. számú tárolójában, 3.000 tonna tőzsdei étkezési búza 100.500.000 forint értékben a .............. ............ alatti 4. számú raktárában került elhelyezésre.

Az árukat alperes művi raktározásra átvette, azokról a szerződéskötések napján kiállított 55 darab közraktári jegyet (.............. sorszámú).

A közraktári szerződések egyebek mellett rögzítették, a letevő tudomásul vette, a szerződés időtartama alatt az árut nem idegenítheti és terhelheti meg, biztosítékul nem kötheti le és az áru felett csak a közraktári jegyek forgatása útján rendelkezhet. A közraktár köteles a közraktározott tételt mennyiségileg és minőségileg megóvni, ennek érdekében a szerződésben és az üzletszabályzatban előírt és megadott módon folyamatosan ellenőrzéseket végez, arról jegyzőkönyvet készít. Az áru őrzése során jogosult más személyeket is bevonni - mint teljesítési segéd -, ezért úgy felel, mintha az áru őrzésével és mennyiség, minőség megóvásával kapcsolatban azt maga látta volna el. Az árura vonatkozóan kiszolgáltatási kötelezettsége van, amelyet a mindenkori áru- és zálogjegy birtokosának teljesít. Felelőssége az áru zárolásával, azaz a zárolási jegyzőkönyv aláírásával kezdődik, ettől az időponttól az áru kiszolgáltatásáig felel közraktárként, kivéve, ha jogszabály vagy az üzletszabályzat rendelkezései alapján közraktári felelőssége ezen időpont előtt megszűnik.

A 12. pont szerint a szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a közraktár üzletszabályzatának, áruminősítési szabályzatának, díjszabályzatának, valamint a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Krtv.) és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Alperes üzletszabályzatának III.1. pontja szerint egyebek mellett közraktári szolgáltatás a betárolt áru mennyiségi és minőségi megőrzése. A VII.6. pontja szerint alperes az áru tárolása, kezelése és őrzése során jogosult más személy közreműködését igénybe venni. Az igénybe vett személyért (teljesítési segédért) úgy felel, mintha az áru tárolását, kezelését és őrzését maga látta volna el.

A raktárbérleti szerződésekben a bérbeadó kötelezettséget vállalt a közraktározott áru elkülönített tárolására, a raktárterület zárhatóságáról való gondoskodásra, 24 órás őrzésre, a gépjárműforgalom dokumentálására, úgy hogy azon a mozgások visszaellenőrizhetők legyenek. A 11.12. pontban rögzítették, a bérleményben elhelyezett áru felett kizárólag a közraktár rendelkezhet, azt sem a letevő, sem megbízottjai nem szállíthatják el. A 11.15. pont szerint az áru kiszolgáltatása csak a közraktár írásbeli engedélye alapján és annak alkalmazottja jelenlétében történhet. A 12. pontban rögzítették a közraktár a zároláskor és minden ellenőrzést követően a bérbeadó képviselőjének jelenlétében leplombálja az árut, a szerződés teljes időtartama alatt folyamatosan ellenőrzéseket végez, ott jegyzőkönyv készül, melyet a bérbeadó vagy képviselője aláírásával lát el.

Az áruk közraktárra vételéről alperes és a bérbeadók (a beavatkozó, illetőleg ahol a bérbeadó a ........ volt, ott a ..............) zárolási jegyzőkönyveket vettek fel.

A jegyzőkönyvekben rögzítették, a zárolás időtartama alatt a tárolótér és a benne közraktározott áru felett rendelkezési jog kizárólag az alperest illeti meg. A letevő kizárólag a jegyek forgatásával rendelkezhet az áruról. A zárak felnyitására, az elemi kár elhárítását kivéve csak a közraktár képviselője jogosult.

A beavatkozó a hitelkeret szerződés alapján fennálló felperesi követelés biztosítékaként az 55 darab közraktári jegyet üres forgatmánnyal ellátva óvadékul felperes birtokába adta. Az átadás-átvételről jegyzőkönyveket vettek fel.

A felperes a beavatkozóval kötött hitel keretszerződést 2010. január 28-án felmondta, s felszólította a tartozása megfizetésére. Ennek eredménytelenségére tekintettel 2010. február 11-én és 15-én beváltás céljából székhelyén alperesnek bemutatta a közraktári jegyeket, átadva a közraktározott áruk felszabadítására és kitárolására vonatkozó kérelmet.