A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21171/2009/2. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 355. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.28145/2004/49., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21545/2008/6., *Kúria Pfv.21171/2009/2.*

***********

Pfv.IV.21.171/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hajnis Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Juhász Béla ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kártérítés és járulékai iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 12.P.28.145/2004. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.545/2008/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 60. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalás összegét 500.000 (Ötszázezer) forintra leszállítja, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt 450.000 (Négyszázötvenezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékből a felperes 360.000 (Háromszázhatvanezer) forintot, az I.r. alperes 90.000 (Kilencvenezer) forintot köteles - külön felhívásra - az államnak megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes és az I.r. alperes 1991-ben kötött házasságot. A házassági életközösségük fennállása alatt, 1998. február 28-án András utónevű gyermekük született. Az alperesek a házassági életközösség kezdetétől alkalomszerű, 1996-1997. évtől kezdődően rendszeres szexuális kapcsolatot tartottak fenn. A gyermek fogantatásának időszakában az I.r. alperes a felperessel és a II.r. alperessel is létesített szexuális kapcsolatot. Az alperesek a gyermek két éves korától - a gyermek antropológiai és személyiségjegyei alapján - kezdtek gyanakodni arra, hogy a vérszerinti apa nem a felperes; felmerült bennük, hogy a gyermek származásának kiderítése időszerű lenne. A felperes az I.r. alperes házasságon kívüli kapcsolatáról csak 2000-ben szerzett tudomást. Ekkor az I.r. alperes a házassági életközösség megszakítását nem kívánta, a gyermek származására nem utalt. A felperes és az I.r. alperes között a házassági életközösség 2002. júniusában megszakadt, az I.r. alperes a gyermekeivel a közös otthonból elköltözött. A felperes ezt követően is apaként gondoskodott a gyermek ellátásáról, vele rendszeres kapcsolatot tartott fenn, szülői felügyeleti jogát gyakorolta, a gyermekhez fűződő érzelmi kötődése mindvégig szoros volt. A felperes és az I.r. alperes között 2003. februárjában - a gyermek láthatása tárgyában - keletkezett vitát követően a II.r. alperes a felperes testvérével közölte, hogy ő a gyermek vér szerinti apja. Ezt követően az alperesek a felperest a gyermek neveléséből teljesen kivonták, majd 2003. nyarán a gyermek óvodai ünnepségén a gyermektől eltiltották azzal, hogy a felperes a gyermeknek nem hozzátartozója. A felperes az alperesek által 2003. nyarán kezdeményezett magánszakértői DNS vizsgálat eredményét, amely a II.r. alperes vér szerinti apaságát igazolta, nem fogadta el. Az I.r. alperes által ezt követően, apaság vélelmének megdöntése iránt indított perben a bíróság jogerős ítéletében - igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján - megállapította, hogy a gyermeknek nem a felperes az apja. A későbbiekben a felperes és a gyermek kapcsolata megszakadt, a gyermek a felperestől elidegenedett.

A felperes módosított keresetében személyiségi jogai megsértése miatt kérte az alperesek kötelezését 2.500.000 forint nem vagyoni kára és annak kamatai egyetemleges megfizetésére. Álláspontja szerint az alperesek a házastársi hűséget sértő magatartásukkal, a gyermek vér szerinti származásának eltitkolásával, majd a gyermek neveléséből való kivonásával megsértették az emberi méltóságát. Ezáltal társadalmi megítélése negatív irányban változott, egészsége megromlott, és ezzel okozati összefüggésben nem vagyoni hátrányt szenvedett.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a házasságon kívüli kapcsolatuk csak erkölcsileg ítélhető meg, amely személyiségi jogsérelmet és kártérítési felelősséget nem alapoz meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.500.000 forintot és annak 2003. április 15. napjától 2004. december 31. napjáig számított évi 11 %-os mértékű, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig számított, az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I.r. alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 150.000 forint le nem rótt eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 80.000 forint ügyvédi munkadíjat. Rendelkezése szerint az ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. Az elsőfokú bíróság a per adatai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az I.r. alperes által tanúsított magatartás, amellyel a gyermek származását tudatosította a felperesben, a felperes környezetében és a gyermekben, valamint az, hogy a gyermeket a felperes neveléséből kivonta, továbbá a felperest szükségtelenül megalázva, önbecsülését rombolva a felperes önrendelkezési jogát és autonómiáját megsértette, alkalmas a Ptk. 75. § (1) bekezdésben védett személyhez fűződő jogának és emberi méltóságának (Ptk. 76. §) a megsértésére. Ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont szerint alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdés, valamint 355. § (1) és (4) bekezdés alapján előterjesztett kártérítési igényt alaposnak, összegszerűségében pedig elfogadhatónak találva, marasztalta az alperest.