A Szegedi Ítélőtábla Pf.20238/2015/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 146. §, 247. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 132. §, 138. §] Bírók: Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella, Némethné dr. Suták Anikó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.238/2015/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Grád és Regász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Regász Mária ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és egyéb követelések iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2015. év január hó 7. napján kelt 6.P.21.105/2014/16. sorszámú ítélete ellen az felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a felperest terhelő elsőfokú eljárási illeték összegét 30.000,- (Harmincezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget, és az államnak - külön felhívásra - 40.000,- (Negyvenezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A (település 1 neve)-i Városi Bíróság a felperes ellen folyó büntetőeljárásban 2012. június 7-én kelt és jogerőre emelkedett 6.Bny..../2. számú végzésével az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2012. július 7. napjáig elrendelte előzetes letartóztatását, majd azt 2012. július 3-án 6.Bny..../2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2012. október 7. napjáig meghosszabbította. A határozat indokolása szerint a gyanúsítás tárgyát képező bűntett súlya és a felperes bűnösségének megállapítása esetére kiszabható hosszabb tartamú szabadságvesztés megalapozza azt a feltevést, hogy szabadlábra kerülése esetén megszökne vagy a hatóságok elől elrejtőzne, ezért az eljárási cselekménynél jelenléte csak személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéssel biztosítható.

Az (alperes neve) 5.Bnyf..../2. számú, 2012. július 11-én kelt végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Vádemelés után a (település 1 neve)-i Városi Bíróság 2012. október 4-én meghozott 7.B....3. számú végzésével a felperes előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A határozat az (alperes neve) 2012. október 31-én kelt 3.Bkf....2. számú helybenhagyó végzésével emelkedett jogerőre.

2013. október 1-jén a (település 1 neve)i Járásbíróság 7.B....56-II. számú végzésével a felperes előzetes letartóztatását megszüntette és vele szemben házi őrizetet rendelt el, melynek tartama az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. A végzés ellen a felperes jogorvoslati kérelemmel nem élt.

Az (alperes neve) 2013. november 15-i keltű - jogorvoslati kérelem hiányában november 29-én jogerőre emelkedett - 3.Bel....2. sorszámú végzésével a felperes házi őrizetét továbbra is fenntartotta. Indokolásában kiemelte, a vádirat benyújtása után fenntartott előzetes letartóztatás, illetve annak megszüntetése után elrendelt házi őrizet együttes tartama 2013. október 4-én haladta meg az 1 évet, ezért a Be. 138. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Be. 132. § (2) bekezdés II. fordulata alapján felülvizsgálta a kényszerintézkedés indokoltságát, melynek során megállapította, hogy a házi őrizet fenntartásának okai továbbra is fennállnak.

A (település 1 neve)-i Járásbíróság 2014. február 28-án meghozott 7.B....70. sorszámú végzésében a felperes 2013. október 1-jén elrendelt házi őrizetét mozgását nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett rendelte végrehajtani. A végzés - miután az ellen fellebbezés nem érkezett - 2014. március 12-én jogerőre emelkedett.

Az (alperes neve) 2014. június 20-án kelt 1.Bel..../3. számú végzésével a felperes házi őrizetét továbbra is fenntartotta. Indokolása szerint a vádirat benyújtása után fenntartott előzetes letartóztatás, illetve az annak megszüntetését követően elrendelt házi őrizet együttes tartama 2014. május 4-én meghaladta az 1 év hat hónapot, ezért a Be. 138. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Be. 132. § (2) bekezdés II. fordulata értelmében felülvizsgálta a kényszerintézkedés indokoltságát és megállapította, hogy a házi őrizet okai továbbra is fennállnak.

A (település 1 neve)-i Járásbíróság 2014. június 27-én kelt 7.B....105. számú ítéletével - mely az (alperes neve) 2014. december 4-i 2.Bf....20. számú ítéletével emelkedett jogerőre - megállapította a felperes bűnösségét folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében, valamint személyi szabadság megsértésének bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 7 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte. A járásbíróság ezzel egyidejűleg - 105-II. számú végzésével - előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendelte.

A felperes az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakiskolai tanulmányokat (település 1 neve)-n végzett, ahol baráti kapcsolatokat létesített. Barátai látogatták őt (település 2 neve)-n.

A felperes számára a nyomkövető eszköz viselése kényelmetlen érzést keltett, az több alkalommal indokolatlanul bejelzett, ezért volt, hogy éjjel is megjelentek a rendőrök a házánál. A barátok, látogatók előtt kellemetlen volt a szerkezet viselése, ezért a nyári időszakban is hosszúnadrágot viselt. Az eszköz akadályozta abban is, hogy lejárt okmányait megújítsa, illetve abban is, hogy munkát vállaljon.

A szakiskolában barátnője volt. A több éves kapcsolat az ellene indult büntetőeljárás és házi őrizet miatt megszakadt. Ezt követően ismét kapcsolatot létesített, ami azért szűnt meg, mert a kényszerintézkedés alkalmazása miatt otthonról nem járhatott el.

A felperes korábban (település 3 neve)-n egy kft-nél dolgozott karbantartóként, a büntetőeljárás miatt munkanélkülivé vált.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette személyi szabadságát, családhoz való jogát és emberi méltóságát azzal, hogy nem tartotta be a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedés törvényi felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat. Kérte egyúttal eltiltását a további jogsértéstől, valamint arra kötelezését, hogy személyes levélben kérjen tőle bocsánatot. Emellett 500.000,- forint sérelemdíjat igényelt. Hivatkozott az Emberi Jogi Egyezmény 5. cikkelyére. Kiemelte, 2014. április 4-én lejárt annak a jogerős határozatnak a hatálya, ami a házi őrizet további fenntartását rendelte el, és 2014. június 20-ig anélkül kellett elviselnie a személyi szabadságát korlátozó bírói intézkedést, hogy annak fenntartásáról vagy megszüntetéséről újabb döntés született volna. Álláspontja az volt, arra késedelmesen került sor. Különösen sérelmesnek tartotta, hogy a (település 1 neve)-i Járásbíróság még a házi őrizet hatályának letelte előtt nem terjesztette fel az iratokat a további felülvizsgálat érdekében. Azzal, hogy az alperes a technikai eszköz viselési kötelezettség megszüntetéséről időben nem határozott, számára hátrányt okozott, nem tudott otthonról eljárni és munkát vállalni, továbbá barátaival, barátnőjével sem tarthatott a korábbival azonos módon kapcsolatot. Keresete jogalapjaként a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését és 2:43. § b) pontját jelölte meg.