A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27463/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. §, 73. §, 78. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Vitál-Eigner Beáta

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.31445/2008/11., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27463/2009/5.*, 1/2024. (I. 9.) AB határozat

***********

A Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.463/2009/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Gáts Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Gáts Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd (1245 Budapest, 5. Pf.: 1036.).) által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., Hiv.sz.:...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. évi szeptember hó 1. napján kelt 11.K.31.445/2008/11. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2010. évi március hó 24. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (azaz huszonötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes - perrel érintett időszakot megelőző időben hatályos - szabályzatainak értelmében az, aki az ajánlott minimál árak alatt vállalt tervezést, etikai vétséget követett el. Az alperes a ... szám alatt indított versenyfelügyeleti eljárás során közölte a felperessel, hogy a vizsgált szabályzatok erre vonatkozó rendelkezéseit jogsértőnek tekinti. A felperes - élve az alperes által kínált lehetőséggel - a kifogásolt rendelkezéseket a szabályzatokból kivette. Erre tekintettel az alperes a versenyfelügyeleti eljárást érdemi döntés nélkül, megszüntette.

Az alperes a 2005. november 21. napján indított versenyfelügyeleti eljárás eredményeként a 2007. december 11. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes Etikai-fegyelmi Szabályzata 2003. március 1-jétől 2005. január 31-ig hatályos változatának 3.8. pontja, a 2003. március 1-jétől 2005. január 31-ig hatályos Díjszámítási Szabályzat Előszavának 6., 9. és 13. bekezdésében, a IV. rész 3. bekezdésében meghatározott rendelkezések, a 2005. február 1-jétől hatályos Díjszámítási Szabályzat Előszavának 6. bekezdése és a 9. bekezdésében szereplő rendelkezés, továbbá a Versenyszabályzat tervezetének 29.2.d), e), f), pontjainak meghatározott rendelkezései, valamint az Etikai-fegyelmi Szabályzat 4.1. pontja, mindezeken túl a határozathozatal idején hatályos Díjszámítási Szabályzat Előszavának 9. bekezdése és az Etikai-fegyelmi Szabályzatának II. fejezet 6. címének 6.1. pontja a verseny korlátozására alkalmas rendelkezések. A hatályos szabályzatok jogsértő rendelkezései alkalmazásának megtiltása mellett a felperest 5MFt bírsággal sújtotta.

A határozat indokolásában az alperes megállapította, hogy az Etikai-fegyelmi Szabályzat - a ... számú versenyfelügyeleti eljárásban már jogsértőnek ítélt rendelkezéssel azonos szövegű - 3.8. pontja alapján az ... honoráriumának megállapításánál a Díjszámítási Szabályzatot kötelezően kellett alkalmazni, az attól való eltérés etikai-fegyelmi eljárást vonhatott maga után. A felperes nyilvánvaló célja az volt, hogy a tagok a Díjszámítási Szabályzatban szereplő ajánlások figyelembevételével kössék meg a megbízási szerződéseiket. A Versenyszabályzat tervezetét nem tekintette csupán munkaanyagnak, mert azt a tagok széles köre megismerhette, és a felperesi köztestület piacszabályozó szerepében bízva feltételezhették, hogy az abban foglaltak iránymutatásul szolgálnak számukra. A gazdasági verseny befolyásolására alkalmas szándékegységre tekintettel a konkrét formai megnevezésnek nem tulajdonított jelentőséget. A 29.2.d) pont azért alkalmas versenykorlátozó hatás kiváltására, mert a Díjszámítási Szabályzattól való eltérést szigorú korlátok közé szorítja, ezáltal közvetett módon árrögzítést eredményez. A 29.2.e) és f) pontok pedig azért alkalmasak az árak közvetett meghatározására, sőt mesterségesen magasan tartására is, mert a rendelkezések értelmében a költséghatékonyabban vagy gyorsabban dolgozó ... is csak bizonyos szintig mehetnek a meghatározott árak alá, azon túl tettük minősített etikai vétségnek minősülhet. Az Etikai-fegyelmi Szabályzat 4.1. pontjában foglalt rendelkezés az árlejtés típusú árverseny esetén alkalmas arra, hogy a versengő ... visszatartsa egy bizonyos árszint alatti ajánlattételtől. Mindezek alapján a felperes kifogásolt döntései az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 81. cikkének (1) bekezdésében, valamint köztestületi döntésekként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ának (1) bekezdésében nevesített tilalmakba ütköznek, a mentesüléshez szükséges, a Tpvt. 17. §-ában foglalt konjunktív feltételek pedig nem teljesülnek maradéktalanul. Az alperes a bírság kiszabása során figyelembe vette, hogy a felperes lefedi az egész szakmát, de azt is, hogy a felperesnek egy erősen változó jogszabályi környezetben kellett a szabályzat-alkotó tevékenységét megvalósítania, amely változásokat az Európai Uniós csatlakozás felgyorsított. A bírság összegét a Tpvt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján, illetve a Versenytanács Elnöke által a bírság összegének megállapításáról szóló 2/2003. számú Közleményben (a továbbiakban: Közlemény) foglalt versenytanácsi gyakorlat elveinek figyelembevételével állapította meg. Hitelt érdemlő adatok hiányában a felperes által közölt előző évi nettó árbevétel - költségvetési céltámogatások levonása után fennmaradó - összegét tekintette releváns forgalomnak. A jogsértés súlya körében figyelembe vette, hogy az árak rögzítése kőkemény versenykorlátozás. Emellett értékelte, hogy a felperes jogszabályi kötelezés alapján alkotott díjszabást, annak kereteit lépte túl. A jogsértés piaci hatása tekintetében kiemelte, hogy minden ... tevékenységet folytató személy nyilvántartott tagja a felperesnek, a megrendelők elsöprő többsége a felperes tagjainak szolgáltatását veszi igénybe, a szabályzatok széles körben eljutottak a tagokhoz. Emellett figyelemmel volt arra, hogy versenykorlátozás ténylegesen nem valósult meg, az ... nem feltétlenül a díjszabásban meghatározott árakat alkalmazták, ám viszonyítási alapként mégis funkcionált. Bírságcsökkentő tényezőként értékelte, hogy az Európai ... Tanácsa tagszervezeteknek szóló felhívása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a felperes nehezebben ismerje fel a magatartása versenyjogba ütköző voltát, és azt is, hogy az érintett rendelkezések megsértése miatt ténylegesen nem folytatott egyetlen taggal szemben sem etikai-fegyelmi eljárást. Enyhítő körülmény az is, hogy az Előszóban található rendelkezések hatása kisebb mértékű lehet, mint a tételes rendelkezéseké, illetve, hogy a Díjszámítási Szabályzat indokolása utal a díjszámítás ajánlott jellegére. A felperes javán értékelte továbbá, hogy a kifogásolt rendelkezéseket a honlapról eltávolította és hivatalosan is módosította az Etikai-fegyelmi Szabályzatot. Ugyanakkor a felperes visszaesőnek minősül, tudnia kellett, hogy a kifogásolt részek versenyjogi szempontból aggályosak, a korábbi versenyfelügyeleti eljárásra tekintettel tett vállalása ennek ellenére csak egy évre szólt. A felperes mulasztásából fakadó technikai problémákból viszont következik az is, hogy nem tudatosan helyezkedett szembe az alperesi állásponttal.