BH 2012.1.24 Az illeték törlésére, visszatérítésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján - két együttes törvényi feltétel esetén - akkor kerülhet sor, ha a felek a jogügyletet közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja [1990. évi XCIII. tv. 80. §, 1959. évi IV. tv. 319. §, 320. §].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék K.21583/2010/3., Kúria Kfv.35186/2011/6. (*BH 2012.1.24*)

***********

A felperes a 2010. április 8. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a d.-i, külterületi 055/7 hrsz alatti, szántó megnevezésű ingatlant(a továbbiakban: ingatlan) 3 000 000 forint vételárért. Az illetékes földhivatal a felperes tulajdonjogát a 2010. május 27. napján kelt határozattal - adásvétel jogcímén - bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

Az elsőfokú hatóság az adásvételi szerződés alapján a felperes terhére a 2010. június 9. napján hozott fizetési meghagyásban 120 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki. A fizetési meghagyás fellebbezés hiányában - 2010. július 4-én - jogerőre emelkedett. A felperes az illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A szerződő felek a 2010. augusztus 3. napján kelt szerződéssel felbontották az ingatlanra kötött adásvételi szerződést, és az illetékes földhivatal a 2010. augusztus 31. napján kelt határozatával az ingatlanra a tulajdonjogot - szerződés felbontása jogcímén - az eladó javára bejegyezte.

A felperes a 2010. augusztus 3-án kelt beadványában kérte az általa megfizetett illeték visszatérítését.

Az elsőfokú adóhatóság a 2010. augusztus 16. napján hozott határozatában a felperes visszterhes vagyonátruházási illeték törlésérére irányuló kérelmét elutasította.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. október 12. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését arra alapította, hogy a 2010. április 8-án kelt adásvételi szerződés nem tartalmazott bontó feltételt, nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása sem, az eredeti adásvételi szerződés egyébként is betöltötte rendeltetetését, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a terhére előírt illeték visszatérítését, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződést felbontó megállapodás tartalmazza a szerződésfelbontás részleteit, körülményeit, sor került a szerződéskötés előtti állapot helyreállítására is, mert az eladó az ingatlan tulajdonjogát visszakapta, birtokba is lépett, és ő, mint vevő visszakapta az ingatlan vételárát, tehát a szerződést kötő felek elszámoltak egymással, a jogügylet megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 319. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért az, hogy a első szerződés betöltötte a rendeltetését nem tekinthető kizáró oknak. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanügyi hatóság határozata is igazolja a jogosultságát, és a visszterhes vagyonátruházási illetéket nem a jogügylet miatt, hanem a jogügylet kapcsán felmerülő vagyongyarapodás után kell megfizetni. Mivel jelen esetben a jogügylet felbontása miatt vagyongyarapodás nem történt, a terhére előírt illetéket törölni kellett volna.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, és elrendelte a felperes részére 120 000 forint illeték visszatérítését. Jogi álláspontja a következő volt: