BH 2012.1.24 Az illeték törlésére, visszatérítésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján - két együttes törvényi feltétel esetén - akkor kerülhet sor, ha a felek a jogügyletet közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja [1990. évi XCIII. tv. 80. §, 1959. évi IV. tv. 319. §, 320. §].

A felperes a 2010. április 8. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a d.-i, külterületi 055/7 hrsz alatti, szántó megnevezésű ingatlant(a továbbiakban: ingatlan) 3 000 000 forint vételárért. Az illetékes földhivatal a felperes tulajdonjogát a 2010. május 27. napján kelt határozattal - adásvétel jogcímén - bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

Az elsőfokú hatóság az adásvételi szerződés alapján a felperes terhére a 2010. június 9. napján hozott fizetési meghagyásban 120 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki. A fizetési meghagyás fellebbezés hiányában - 2010. július 4-én - jogerőre emelkedett. A felperes az illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A szerződő felek a 2010. augusztus 3. napján kelt szerződéssel felbontották az ingatlanra kötött adásvételi szerződést, és az illetékes földhivatal a 2010. augusztus 31. napján kelt határozatával az ingatlanra a tulajdonjogot - szerződés felbontása jogcímén - az eladó javára bejegyezte.

A felperes a 2010. augusztus 3-án kelt beadványában kérte az általa megfizetett illeték visszatérítését.

Az elsőfokú adóhatóság a 2010. augusztus 16. napján hozott határozatában a felperes visszterhes vagyonátruházási illeték törlésérére irányuló kérelmét elutasította.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. október 12. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését arra alapította, hogy a 2010. április 8-án kelt adásvételi szerződés nem tartalmazott bontó feltételt, nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása sem, az eredeti adásvételi szerződés egyébként is betöltötte rendeltetetését, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a terhére előírt illeték visszatérítését, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződést felbontó megállapodás tartalmazza a szerződésfelbontás részleteit, körülményeit, sor került a szerződéskötés előtti állapot helyreállítására is, mert az eladó az ingatlan tulajdonjogát visszakapta, birtokba is lépett, és ő, mint vevő visszakapta az ingatlan vételárát, tehát a szerződést kötő felek elszámoltak egymással, a jogügylet megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 319. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért az, hogy a első szerződés betöltötte a rendeltetését nem tekinthető kizáró oknak. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanügyi hatóság határozata is igazolja a jogosultságát, és a visszterhes vagyonátruházási illetéket nem a jogügylet miatt, hanem a jogügylet kapcsán felmerülő vagyongyarapodás után kell megfizetni. Mivel jelen esetben a jogügylet felbontása miatt vagyongyarapodás nem történt, a terhére előírt illetéket törölni kellett volna.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát megváltoztatta, és elrendelte a felperes részére 120 000 forint illeték visszatérítését. Jogi álláspontja a következő volt:

Az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontja az illeték törlésének vagy visszatérítésének feltételéül kizárólag azt szabja, hogy a jogügyletet a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával szüntessék meg, és ezt ingatlan esetében az ingatlanügyi határozata igazolja. A felek által megkötött szerződés közös megegyezést tartalmaz a szerződés felbontása tekintetében, és a Ptk. 319. § (3) bekezdése értelmében a szerződés a felbontása esetén a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások pedig visszajárnak. A perbeli esetben a felek teljesítették az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt, mivel felbontásról rendelkeztek, és kifejezetten úgy nyilatkoztak, hogy visszaállítják a szerződés előtti eredeti állapotot, illetve nyilatkoztak arra nézve is, hogy egymással elszámoltak, és a földhivatal határozatával a tulajdonjogot szerződés felbontása jogcímén jegyezte vissza a korábbi eladó javára. Az alperes mindezek miatt tévesen hivatkozott arra, hogy a szerződés a rendeltetését betöltötte, és a vagyonszerzés megtörtént, mert ez nem akadálya az illeték visszatérítésének.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a megyei bíróság ítélete nem felel meg az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Fenntartotta azt a jogi álláspontját, mely szerint a 2010. április 8-án kelt adásvételi szerződés teljesedésbe ment, betöltötte a rendeltetését, tehát megszűnt, ezért azt a felek később, a 2010. augusztus 3-án kelt okirattal már nem bonthatták fel. Hivatkozott arra is, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság észleli is azt a tényt, hogy az eredeti állapot az ingatlan-nyilvántartásba jogsértő módon került átvezetésre, a szerződés jogszerűtlen felbontása miatt nem áll rendelkezésére olyan eljárásjogi eszköz, amely alapján a jogsértő földhivatali határozatot saját hatáskörben módosíthatná, megsemmisíthetné. Mindezek miatt az adóhatóságnak az ingatlan ügyekben eljáró hatóság határozatának meglétén túl, vizsgálnia kell az ezzel érintett jogügylet valós tartalmát is. Álláspontja szerint a szerződés jogszerűtlen felbontása, a szerződéstől való jogellenes elállás nem alapozhatja meg az illeték törlését, illetve visszatérítését még akkor sem, ha az eredeti állapot az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került. Az illeték törlésére, visszatérítésére csak két feltétel együttes megvalósulása esetén kerülhet sor, azaz akkor, ha a felbontás, elállás jogszerű és, ha ezt az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja. Bármelyik feltétel hiánya esetén a visszatérítés iránti kérelem jogalap nélküli. Abban az esetben tehát, ha nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása, és az eredeti szerződés a rendeltetését betöltötte nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja még akkor sem, ha az eljáró ingatlanügyi hatóság a szerződés felbontását bejegyezte, ezért határozata nem volt jogszabálysértő.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.