A Pécsi Törvényszék K.21583/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 319. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 80. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Heinemann Csilla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Dr. Balaskó László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Balaskó László ügyvéd cím) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - (név) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, illeték ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2010. október 12. napján kelt (határozat száma) szám alatti határozatát megváltoztatja és elrendeli a felperes részére 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft illeték visszatérítését.

Kötelezi, az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000,- (Ötvenezer) Ft perköltséget.

Megkeresni rendeli a bíróság az Illetékes Adóhivatalt, hogy a felperes részére utaljon vissza 10.000,-Ft lerótt illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2010. április 8. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a (helység)i külterületi (helyrajzi szám) hrsz. alatt felvett 51518 m² területű 121,07 AK értékű szántó megnevezésű ingatlant 3 millió Ft vételárért. A Körzeti Földhivatal a 2010. május 27.napján kelt (határozat száma) számú határozatával a tulajdonjogot adás-vétel jogcímén a felperes javára bejegyezte.

Az I. fokú hatóság a fenti adás-vételi szerződés alapján a felperes terhére a 2010. június 9. napján kelt (határozat száma) számú fizetési meghagyással 120.000,-Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki.

A felperes az illetékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A szerződő felek 2010. augusztus 3. napján kelt adásvételi szerződést felbontó szerződéssel a korábbi adásvételi szerződésüket felbontották, és a szerződés előtti eredeti állapotot visszaállították.

A Körzeti Földhivatal a 2010 augusztus 31. napján kelt (határozat száma) számú határozatával a perbeli ingatlanra a tulajdonjogot szerződés felbontása jogcímén az eladó javára bejegyezte.

A fentiek alapján a felperes kérte a megfizetett illeték visszatérítését, mely kérelmét az elsőfokú hatóság 2010. augusztus 16. napján kelt (határozat száma) számú határozatával elutasított arra hivatkozással, hogy az eredeti adásvételi szerződés nem tartalmazott bontó feltételt, s az okirat alapján a földhivatal a szerzett tulajdonjogot átvezette, ezért a szerződés a rendeltetését betöltötte, hiszen a felek a vállalt kötelezettségeiket teljesítették.

Tekintettel arra, hogy a szerződésből folyóan a vagyonszerzés megtörtént, így az előírt illeték nem törölhető, ezért az annak törlésére, valamint a befizetett illeték visszafizetésére irányuló kérelmet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2010. október 12. napján kelt (határozat száma) számú határozatot az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kiemelte, hogy a Ptk. szerint a szerződési jog alapelve a szerződéses szabadság, a felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak e szerződést kötni, illetve a megkötött szerződés a felek akaratából meg is szűnhet. Az eredeti állapot helyreállítása esetén a feleknek a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítaniuk. Ez lehet természetbeni, illetve értékbeni helyreállítás. A szerződéses szabadság elvéből következően az eredeti állapot helyreállításának módjáról, részleteiről a feleknek kell megállapodni. A felek esetében az adásvételt felbontó szerződés nem tartalmazza, hogy milyen volt az ingatlan eredeti és a szerződés felbontáskori állapota, milyen magatartást tanúsítottak a felek az eredeti állapot helyreállítására irányulóan, és nem tartalmaz adatokat a visszarendezés konkrét módjára sem. Mivel az adásvételi szerződés alapján az adózó tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, így az eredeti szerződés a rendeltetését betöltötte. Nem állapítható meg az eredeti állapot és annak helyreállítása, valamint a szerződés a rendeltetését betöltötte, ezért nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés c.) pontja szerinti rendelkezés sem abban az esetben, ha az eljáró ingatlanügyi hatóság a szerződés felbontását bejegyezte.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a terhére megállapított 120.000,-Ft összegű illeték visszatérítését kérte, az alperes perköltség viselése mellett, másodlagosan ha erre nincs lehetőség úgy kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezését. Álláspontja szerint az adásvételi szerződést felbontó szerződés 1.-4. pontjai tartalmazzák a szerződésfelbontás részleteit, illetve következményeit, hiszen a szerződéskötés előtti állapot helyreállítása megtörtént, ez eladó az ingatlan tulajdonjogát visszakapta, annak birtokába lépett, míg a vevő visszakapta az ingatlan vételárát, vagyis elszámoltak egymással, mindenki visszaadta azt a szolgáltatást, amit kapott. Ez teljes mértékben megfelel a Ptk. 319. § (1) bekezdésében, illetőleg (3) bekezdésében foglaltaknak. A szerződés felbontása esetében a felek visszamenőleg hatállyal szüntetik meg a szerződést, vagyis olyan helyzetet kívánnak megteremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. A szerződés előtti állapot visszaállítása során ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A (3) bekezdésben előírt visszavonási kötelezettség tehát a szerződés megkötésének időpontjától esedékes. A szerződést felbontó megállapodás pontosan ezt rögzíti, az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, hogy az megtörtént, így érthetetlen az alperes határozata és annak indokolása. Rámutatott továbbá arra, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték egyébként nem pusztán a jogügylet, hanem a jogügylettel felmerülő vagyongyarapodás után fizetendő, márpedig a jelen esetben a jogügylet felbontása miatt erről nem beszélhetünk, s ilyen esetekben a bírósági gyakorlat is, hogy a vagyongyarapodás hiányában az illetéket törölni kell.