A Kúria Bfv.1286/2019/5. számú precedensképes határozata embercsempészet bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 648. §, 649. §, 662. §] Bírók: Domonyai Alexa, Gimesi Ágnes, Székely Ákos

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.1286/2019/5.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke

Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró

Dr. Gimesi Ágnes, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. február 14.

Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette

Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai

Első fok: Fehérgyarmati Járásbíróság, 3.B.231/2015/109., ítélet, tárgyalás,

2018. január 23.

Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék, 2.Bf.326/2018/35., végzés, nyilvános ülés,

2019. június 21.

Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Fehérgyarmati Járásbíróság 3.B.231/2015/109. számú ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.326/2018/35. számú végzését hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Fehérgyarmati Járásbíróság a 2018. január 23. napján kihirdetett 3.B.231/2015/109. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), b) pont]. Ezért - mint bűnszervezetben elkövetett cselekmény miatt - 2 év 6 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 2019. június 21. napján meghozott 2.Bf.326/2018/35. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta, a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést pontosította.

[3] II. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalma szerint a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint írt okból.

[4] Az indítvány indokai szerint az eljárt bíróságok az anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a II. rendű terhelt bűnösségét, cselekménye a törvényi tényállást nem valósította meg, a tényállásban rögzített cselekmény legfeljebb bűnsegédi vagy előkészületi magatartásként értékelhető. A II. rendű terhelt a határátlépéshez nem nyújtott segítséget, csupán az I. és III. rendű terheltek részére bocsátotta rendelkezésre az ... forgalmi rendszámú gépkocsit. Az I. és III. rendű terheltek az egyik keleti határ passzív alanyok általi illegális átlépését a II. rendű terhelttől függetlenül valósították meg. Az eljárás során nem merült fel arra utaló körülmény sem, hogy a II. rendű terhelt tudott volna a passzív alanyok szállításáról.

[5] Az indítványozó kifogásolta továbbá a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, mert a bíróságok a bűnszervezet tárgyi ismérvei körében számos körülményt tévesen értékeltek.

[6] A bűnszervezet fogalmi elemei közül nem valósult meg az a törvényi feltétel, hogy a II. rendű terhelt három vagy több személlyel állt kapcsolatban; nem szerepelt arra vonatkozó adat, hogy a II. rendű terhelt I. és III. rendű terhelteken túl mással is tartott volna kapcsolatot, így nem foghatta át azt a tudata, hogy bűnszervezethez csatlakozik.

[7] A támadott határozatok ellentmondásosak atekintetben, hogy a II. rendű terhelt egy meglévő bűnszervezethez csatlakozott, vagy pedig már a bűnszervezet létrehozásában is közreműködött. A terheltnek legalább három személlyel kellett volna kapcsolatban állnia a bűnszervezet fogalmának megállapításához; nem világos, milyen alapon állapították meg a bíróságok a bűnszervezetben elkövetést egyetlen cselekmény alapján.

[8] Emellett a hosszabb időre történő szervezettség sem volt bizonyított, hiszen csak vélelmezett körülmény az, hogy a passzív alanyok milyen módon jutottak el egyik országból a másikba, az elsőfokú bíróság mindössze két hónap, azaz 2015. január 1. és 2015. február 28. közötti időszakban állapította meg az elkövetési időt.

[9] Nem valósult meg az összehangolt működés sem, mert a több országot átfogó, összehangolt utaztatás megszervezése nem volt bizonyított. A bíróságok puszta feltételezésre alapították annak megállapítását, hogy összehangolt bűnszervezet működéséhez csatlakozott a II. rendű terhelt, hiszen Tanu.1. vallomása az indítvánnyal támadott határozatban nem szerepel, mint értékelt bizonyíték.

[10] A védő hivatkozott a 2019. július 10. napjától hatályos, a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontját módosító 2019. évi LXVI. törvény indokolására, mely szerint a 4/2005. Büntető Jogegységi Határozat és a BH 2016.234. számú eseti döntés szerinti joggyakorlat "törvényrontó, ugyanis nem tükrözi vissza a jogalkotó szándékát a szervezett bűnelkövetői alakzatok közötti különbségtétel tekintetében, illetve a jelenlegi joggyakorlatnak a nem kívánt hatása, hogy a bűnszervezet és a bűnszövetség fogalma között nem tesz tartalmi különbséget és a bűnszervezet jogkövetkezményeit alkalmazza azon esetekre is, amelyek a jogalkotó szándéka szerint a bűnszövetségben elkövetett bűncselekményként lennének büntetendőek, a bűnszövetség fogalmát kiüresítve".

[11] A bűnszervezet célzata, azaz öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése úgyszintén nem volt bizonyítható és tényként nem is állapítható meg annak okán, hogy csak rövid időn keresztül működtek együtt a terheltek; mindössze egy cselekményt hajthattak végre, és nincs olyan tárgyi ismérv, amiből arra lehetne következtetni, hogy több bűncselekményt terveztek volna elkövetni. Ezért nem csupán a bűnszervezetben, de még a bűnszövetségben történő elkövetés sem állapítható meg.