A Fővárosi Törvényszék Bf.7908/2009/5. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/G. § (1) bek., (1) bek., 1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 22. §, 72. §, 137. §, 179. §, 180. §, 182. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 173. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Bíró Emese, Csekéné dr. Szegedi Mónika, Masszi Katalin

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. évi december hó 8. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t

A rágalmazás vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. évi június hó 29. napján kihirdetett 20.B.25.036/2009/14. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat bűnösségét megállapítja rágalmazás vétségében is (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b/ és c/ pont).

Ezért és a terhére megállapított becsületsértés vétsége miatt 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

A vádlottal szemben a további 1 rb. folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége (Btk. 179. § (1) és (2) bekezdés b/ pont) miatt indult eljárást megszünteti.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság ítéletében vádlott bűnösségét becsületsértés vétségében állapította meg, ezért őt megrovásban részesítette. Ugyanakkor a vádlottat az ellene folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette.

Az első fokú bíróság ítélete ellen pótmagánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében is bűnössége megállapítása és súlyosítás, büntetés kiszabása végett. A pótmagánvádló és jogi képviselője a fellebbezés írásbeli indokolásában, valamint a nyilvános ülésen szóban arra hivatkozott, hogy az első fokú bíróság önkényesen minősítette a vádlott írását tudományos műnek, mert álláspontjuk szerint a sérelmezett cikk nem felel meg a tudományos mű kritériumainak. Érvelésük szerint téves az első fokú bíróság azon álláspontja, mely szerint elválik egymástól a tudományos élet szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezzel ellentétesen foglalt ugyanis állást az Alkotmánybíróság a 34/1994 (VI.24.) AB határozatában. Amennyiben pedig a tudomány szabadsága osztja a véleménynyilvánítás szabadságának sorsát, akkor alkalmazni kell a 36/1994 (VI.24.) AB határozatban foglaltakat, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a tények meghamisítására. Végül hivatkoztak arra, hogy megalapozatlan az első fokú bíróság ítélete, mert nem foglal állást a lefolytatott valóság bizonyításának eredményét illetően.

A vádlott és védője a nyilvános ülésen az első fokú bíróság ítéletének - helyes indokai alapján - történő helybenhagyását kérte.

A pótmagánvádló fellebbezése részben alapos.

Az első fokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást.

A tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, megalapozottan állapította meg. E tényállást a másodfokú bíróság a Be. 352.§ (1) bekezdésének a/ pontja értelmében az iratok tartalma alapján az alábbiakkal egészíti ki:

- A Budai Központi Kerületi Bíróság hivatkozott 19.B.XII.292/2005/25. számú ítéletével elbírált cselekmény elkövetési ideje 2005. február 19. napja.

- Az Élet és Irodalom című lapban 2007. május 18-án megjelent írásban, valamint a 2007. május 25-én megjelent számának rovatában közölt válaszában foglalt tényállítások, és a Tv 2007. május 26-i műsorában elhangzott kifejezés miatt pót-magánvádló 2007. június 14. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

- A Corvinus Egyetem pót-magánvádlót 2007. május 21-i ülésén díszdoktorrá választotta. A cím átadására azonban az eljárás tárgyát képező, Élet és Irodalom című lapban megjelent írásban foglalt tényállítások miatt az eredetileg tervezett 2007. június 27-i időpont helyett csak 2007. szeptember 27-én került sor. ( Corvinus Egyetem értesítései, valamint I. tanú vallomása ( 12. sorszámú jkv. 7. oldala) alapján). Az írás megjelenését követően a pót-magánvádló hosszabb időre elmaradt a szokott értelmiségi találkozókról, társadalmi kapcsolatai megnehezültek. (II tanú vallomása(12. sorszámú jkv. 6. oldala) és III tanú vallomása (12. sorszámú jkv. 11. oldala ) alapján.)

- A 2008. áprilisában megjelent "Elhallgatott múlt" című könyvben foglalt tényállítások és a Hírszerzőben 2008. április 30-án megjelent "A terrorhoz nem kell diploma" című interjúban írt kijelentés tekintetében pót-magánvádló 2009. február 26-án terjesztette elő magánindítványát.

Az így kiegészített tényállás mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a felülbírálat során is irányadó volt.

Az első fokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, amikor kifejtette, hogy mely bizonyítékokra - magára a sérelmezett írásra, a Tv adásának felvételére, vádlott vallomására, tanúvallomásokra és számos okirati bizonyítékra - alapozva állapította meg a tényállást.

A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére a Tv 2007. május 26-i műsorában elhangzott kifejezés miatt a Btk. 180. § (1) bekezdés b/ pontjába ütköző becsületsértés vétségében.

Tévedett azonban, amikor a tudományos kutatás szabadságára és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással jogellenesség és így bűncselekmény hiányában nem látta a vádlott bűnösségét megállapíthatónak rágalmazás vétségében.

Elöljáróban rögzíti a másodfokú bíróság, hogy pót-magánvádló 2009. február 26-án benyújtott vádindítványában az általa vád tárgyává tett cselekményeket 1 rb folytatólagosan elkövetett, a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b/ és c/ pontja szerint minősülő rágalmazás vétségének és 1 rb. a Btk. 180. § (1) bekezdés b/ pontjába ütköző becsületsértés vétségének minősítette. A vád tárgyává tett rágalmazási cselekmények elkövetési időpontját vizsgálva azonban megállapítható, hogy azok - helyesen - nem 1 rendbeli, hanem 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségének megállapítására lehetnek alkalmasak egyéb feltételek megléte esetén. Az Élet és Irodalom című lapban 2007. május 18-án megjelent "Egy eljárás genezise: a Dialógus " című írásban foglalt és az Élet és Irodalom című lap 2007. május 25-én megjelent számának rovatában közölt tényállítások a Btk. 12. § (2) bekezdése szerinti folytatólagosság egységébe tartoznak.