574/B/2000. AB végzés

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról, a II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról, valamint a magánszemélyek kommunális adójáról szóló indítványok tárgyában

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 74/1997. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelete és Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 17/1996. (VI. 1.) számú rendelete, valamint a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 24/1996. (VII. 1.) számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

Az indítványozó Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 74/1997. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy.r.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Sérelmezte az indítványozó, hogy kizárólag a Kgy.r.-ben megjelölt szolgáltatóval köthető szerződés a kéményseprési munkálatok elvégzésére. Véleménye szerint a kijelölt szolgáltató "nem végzi megfelelően a munkáját".

Az indítványozó kifogásolja a II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 17/1996. (VI. 1.) számú rendeletét, valamint a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 24/1996. (VII. 1.) számú rendeletét is, amely megszüntette "a II. Kerületi Tanács Adóosztálya által korábban adott ház-adómentességet."

Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa nem felel meg az alkotmánybírósági eljárás megindítására előírt törvényi követelményeknek, mert nem jelölte meg a kifogásolt önkormányzati rendeletek tekintetében az alkotmányellenesség okát.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését is, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart. (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993. 910.)

Mivel az indítványozó beadványát a felhívás ellenére sem egészítette ki, az Alkotmánybíróság az indítványt elbírálásra alkalmatlannak ítélte és azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Budapest, 2001. március 21.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró