A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21467/2014/8. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 31. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.467/2014/8.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Czudar Balázs ügyvéd (fél címe 1) által képviselt dr. I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe., levelezési cím: II.rendű felperes címe.) felperesnek a Világi-Hajdú Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Hajdú Krisztina ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 10. napján kelt, 38.P.21.059/2014/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszámon, az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperesnek elektronikus úton az alperes által a 2011/2012., 2012/2013. és 2013/2014. gázévekre kötött földgáz-adásvételi szerződéseket a ST/.../2012. a M.-2012-...., az ST/.../2012., a M.-2012-.... szerződések kivételével, illetve a földgáz-adásvételi szerződéseknek a felekre, a szerződéskötés időpontjára, a szerződéses időszakra, a szerződött mennyiségre és az adásvétel értékére vonatkozó adatokat tartalmazó összefoglaló kimutatást; továbbá az alperes és a M. AG (METI) között létrejött szerződések megkötését megelőzően a METI-nek az alperes alapító okirata szerinti ügyletkötési feltétel teljesítése érdekében az M. Zrt. alperes részére készített előterjesztéseket, illetve az M. Zrt. határozatait.

Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget.

Az ítélet tényállása szerint az alperes a M. Zrt. (a továbbiakban: M.) mint alapító egyszemélyes részvénytársasága, amelyet az M. abból a célból hozott létre, hogy a magyar villamosenergia-rendszer működési modellváltása és a villamosenergia-piac liberalizációjának megteremtése érdekében a villamosenergiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott tevékenység szétválasztásának eleget téve a létrejövő versenypiacon önálló jogi személy végezze a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet beleértve az export-import tevékenységet is. Az alperes a 13/2011. (IV. 7.) MFM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében, a távhó és kapcsoltan hőtermelő társaságoknak értékesítésre történő felajánlás céljából, a földgáz-ellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 64/A. §-a szerinti közintézményi felhasználó ellátásbiztonsága érdekében, a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzése érdekében földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez.

A felperes a 2014. január 28-án kelt levelében öt pontba foglalva adatkiadási kérelmet terjesztett elő. Az alperes a 2014. február 5. napján kelt válaszlevelében arra hivatkozott, hogy az adatkérésekkel kapcsolatos kereskedelmi megállapodások nem minősülnek közérdekű adatnak, ezek megismerése üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoz, ezért a kérésnek nem tett eleget.

A felperes módosított keresetében - a megismerési kérelméhez képest szűkebb körben - az alperes neve által a 2011/2012., 2012/2013., és 2013/2014. gázévre kötött földgáz-adásvételi szerződéseit, illetve a földgáz-adásvételi szerződéseknek a felekre, a szerződéskötés időpontjára, a szerződéses időszakra, a szerződött mennyiségre és az adásvétel értékére vonatkozó adatokat tartalmazó összefoglaló kimutatás; az alperes és a M. (a továbbiakban: METI) között létrejött szerződések megkötését megelőzően az M. Zrt. részére készített előterjesztések, illetve az M. Zrt. határozatai kiadására kérte az alperes kötelezését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, a kért adatok nem közérdekű adatok, a kívánt szerződések egy része elérhető, amelyik nem, azok pedig üzleti titkot tartalmaznak.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Határozatát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §-ára, 3. § 5., 6. és 9. pontjára, 26. § (1) és (3) bekezdésére, 28. § (1) bekezdésére, 29. § (1) bekezdésére, 31. § (1)-(3) bekezdéseire, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 5. §-nak (1) és (2) bekezdésére, valamint a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésére alapította.

Megállapította, hogy a felperes a keresetét a törvényes határidőn belül terjesztette elő, ezért azt érdemben vizsgálta. Rögzítette, hogy az alperes nem vitásan az Infotv. rendelkezései szerinti jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, a kiadni kért adatok pedig az alperes kezelésében vannak, ezért azok közérdekű adatnak minősülnek.

Az alperes üzleti titokra vonatkozó hivatkozása következtében az elsőfokú bíróság - utalva az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére, 38. cikk (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 81. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésére, továbbá a Kúria ítélkezési gyakorlatára - kifejtette, hogy bár a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése a közérdekű adatok tekintetében teszi lehetővé az üzleti titokra való hivatkozást, míg a 81. § (3) bekezdés első mondata kifejezetten rögzíti, hogy nem minősül üzleti titoknak a közérdekű adatok közül az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, illetve az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, ugyanakkor ezen adatok nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti olyan adatokhoz történő hozzáférést, amelynek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ebből következően az alperesnek nem a kért adatok üzleti titok körébe tartozását kellett a perben bizonyítania, hanem azt, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala az alperes üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoz.

A becsatolt iratok áttekintését követően az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a kért adatkör nyilvánosságra hozatalával az alperes számára nem okozható érdeksérelem. Egyrészt azért, mert azok lezárt üzleti évekre vonatkozó előterjesztések, másrészt a 13/2011. (IV.7.) NFM rendeletben rögzített jogosítottságok és kötelezettségek célhoz kötötten kerültek meghatározásra, azaz az alperes tulajdonában álló kedvezményezett minden üzleti tevékenységét a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében, a távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságoknak értékesítésre történő felajánlás céljából, a közintézményi felhasználók ellátásbiztonsága érdekében, valamint a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzése érdekében, azaz nem üzleti érdekből végzi. Megerősíti e tényt az adatigénylés megtagadásának indokaként felhívott ok, miszerint az alperes a tevékenységével a gázárak csökkenéséhez járult hozzá. A becsatolt okiratokból nem lehetett arra egyértelműen következtetni, hogy sérelmes lenne azok adattartalmának nyilvánosságra hozatala, mely sérelem az információs jog érvényesüléséhez fűződő érdekhez képest aránytalan lenne, erre tekintettel az elsőfokú bíróság a kért adatok kiadására kötelezte az alperest azzal, hogy a már nyilvános szerződések kiadásának mellőzésére jogosította fel.