Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

2001. évi CX. törvény

a villamos energiáról

Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű villamosenergia-ellátása céljából, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása, a villamosenergia-versenypiac kialakulásának elősegítése, a villamosenergia-hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése, valamint az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következő törvényt alkotja:[1]

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására,

b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,

c)[2] a villamosmű, az összekötő és fogyasztói berendezés, valamint a fogyasztói vezeték és a közvetlen vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,

d)[3] az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira (a továbbiakban: engedélyesek), az engedély nélkül folytatható villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira, a villamos energia fogyasztóira, az engedélyesek és a kiserőművek üzemeltetői egymás közötti, valamint a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára.

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Általános követelmények

2. § A villamos energia termelését, átvitelét, elosztását, kereskedelmét, felhasználását, a villamosenergia-rendszer irányítását az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelem, valamint a vagyon- és üzembiztonság érvényesítésével, az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. átállási költség: e törvényben foglalt rendelkezések hatálybalépése és végrehajtása miatt a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a 23. pont szerinti hosszú távú szerződések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követően fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hőszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia 2003. december 31-ig történő átvételéből keletkező, a villamos energia árában nem érvényesíthető, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthető;

2. átvitel: villamos energiának az átviteli hálózati engedélyes által, az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása;

3. átviteli hálózat: közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni;

4. csatlakozó-berendezés: az a vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózatot a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó-berendezés tartozéka;

5.[4] csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezés, továbbá a villamosmű és a fogyasztói vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;

6. elosztás: villamos energiának az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban: elosztó) által, az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása;

7. elosztó hálózat: közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt;

8. elszámolás: a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a közüzemi villamosenergia-ellátás tényleges energiaforgalmának, továbbá a közcélú hálózat, valamint a rendszerszintű szolgáltatás igénybevételének az üzemi, a kereskedelmi, és az elosztói szabályzatban (a továbbiakban együtt: villamosenergia-ellátási szabályzatok) foglaltak szerint történő dokumentálása;

9. elszámolási mérés: a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint kialakított, az átviteli, illetőleg az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban együtt: hálózati engedélyesek), illetőleg a rendszerirányítási engedélyes felügyelete alatt álló mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;

10.[5] erőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energiaforrás, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel;

11. erőművi teljesítmény: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;

12. erőművi teljesítőképesség: az erőmű csatlakozási pontján átadható, illetve átvehető hatásos teljesítmény;

13.[6] feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a külön jogszabályban megállapított felhatalmazás szerint, saját döntése alapján nem közüzemi szerződés keretében vásárol villamos energiát;

14. fogyasztási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; külön jogszabály össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területeket több fogyasztási helynek minősíthet;

15.[7] fogyasztó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetéken keresztül vételező természetes személy, vagy a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet); külön jogszabály több fogyasztási helyen villamos energiát vételező természetes személyeket, illetőleg gazdálkodó szervezeteket egy fogyasztónak minősíthet;

16. fogyasztói berendezés: a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;

17. hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia;

18.[8] integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált vállalkozás

18.1. vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli, a rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatási tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat;

18.2. horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;

19.[9] kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia;

20. kereskedelem: a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése;

21. kiserőmű: az 50 megawatt (a továbbiakban: MW) teljesítmény alatti erőmű;

22. közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amelyet a rendszerirányítási engedélyes javaslatára a Magyar Energia Hivatal a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükségesnek minősít;

23. közüzemi célra lekötött villamos energia: azon villamos energia, amelynek értékesítésére a villamosenergia-termelői engedélyes (jogelődje), vagy a villamos energia határon keresztül történő beszállítására jogosult (jogelődje) 1999. augusztus 18. előtt megkötött hosszú távú szerződéssel, ilyen szerződés jelen törvény kihirdetésének napját megelőző módosításával rendelkezik, illetve ilyen szerződés megkötésére az erőmű-létesítési pályázat alapján vált jogosulttá, a szerződésben foglalt garantált átvételig;

24. közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a közüzemi szolgáltatási engedélyestől, közüzemi szerződés alapján vételez villamos energiát;

25. közüzemi nagykereskedelem: olyan kereskedelem, amelyben a közüzemi nagykereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: közüzemi nagykereskedő) köteles a közüzemi szolgáltatási engedélyes igénye szerinti villamosenergia-ellátásra;

26. közüzemi szolgáltatás: a közüzemi szolgáltatási engedélyes (a továbbiakban: közüzemi szolgáltató) által közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint nyújtott villamosenergia-szolgáltatás;

27.[10] közvetlen vezeték: közcélúnak, illetve fogyasztói vezetéknek nem minősülő vezeték vagy hálózati elem, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját (a továbbiakban együtt: közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó) oly módon köt össze erőmüvei, hogy

a) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó és az erőmű a közcélú hálózathoz nem csatlakozik,

b) az erőmű, kiserőmű, a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltató vagy a villamosenergia-kereskedő tulajdonában álló, illetve annak működéséhez szükséges létesítmény (a továbbiakban: saját létesítmény) ellátására szolgál, vagy

c) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználónak az erőmű, a kiserőmű, illetve villa-mösenergia-kereskedő által történő ellátására szolgál;

28. legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás;

29.[11] megújuló energia: a megújuló energiaforrásból nyert energia;

30. összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, átviteli vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;

31.[12] összekötő berendezés: több fogyasztó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a fogyasztói vezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a fogyasztói berendezéssel köti össze;

32. rendszerhasználó: bármely olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve abból villamos energia vételezése céljából kapcsolódik;

33. rendszerirányítás: a rendszerirányítási engedélyes (a továbbiakban: rendszerirányító) által folytatott, a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését -, a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

34. rendszerszintű szolgáltatás: a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenő, a villamosenergia-rendszer biztonságos és megfelelő minőségű működéséhez szükséges, a rendszerirányító által minden, rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás;

35. szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piac engedélyese által működtetett, a villamosenergia-keresletet és -kínálatot nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentráló kereskedelmi forma;

36. termelés: villamos energiának villamosenergia-termelői engedélyes (a továbbiakban: termelő), illetve kiserőmű által történő előállítása;

37.[13]

38. villamos energia: a villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott villamos teljesítőképességből, és az azzal meghatározott időtartam alatt termelt és igénybe vett energia mennyiségből áll;

39. villamosenergia-rendszer: a rendszerirányító által - az elosztó törvényben meghatározott körben történő közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek, átviteli és elosztó hálózatok összessége;

40. villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat, valamint a csatlakozó berendezés;

41.[14] zöld bizonyítvány: a termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat;

42.[15] gazdaságilag indokolt szükséglet: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;

43.[16] hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

44.[17] keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

45.[18] fogyasztói vezeték: fogyasztói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó fogyasztónak, fogyasztók csoportjának, illetőleg fogyasztónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek, ezek csoportjának (a továbbiakban együtt: felhasználók) ellátására szolgál;

46.[19] előre fizető mérő: olyan fogyasztást mérő berendezés, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a villamosenergia-ellátást;

47.[20] megújuló energiaforrás: az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozó (nap, szél), az időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó (geotermikus energia, vízenergia, biomassza, valamint biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás), továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz.

48.[21] szénipari szerkezetátalakítási támogatás: a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult, a bányászatról szóló törvényben meghatározott bányavállalkozó (a továbbiakban: bányavállalkozó) számára nyújtott, degresszív módon, évenként meghatározott támogatási összeg.

II. Fejezet

KÖZIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK

Állami feladatok

4. § A Kormány megállapítja

a) a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felső határát,

b) a villamosenergia-ellátási szabályzatokra vonatkozó részletes szabályokat,

c) a szociális villamosenergia-ellátás igénybevételének rendjét, valamint a jogosultak körét,

d)[22] a fogyasztók feljogosításának részletes szabályait,

e) az engedélyezés részletes szabályait, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, valamint a működési engedély módosításának feltételeit,

f) az erőművek létesítésének energiapolitikai követelményeit,

g) a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó szabályokat,

h) a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó szabályokat,

i) az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,

j) a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait, a közüzemi fogyasztó és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi szerződés minimális tartalmi elemeit,

k) a hálózati engedélyesek és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés minimális tartalmi elemeit,

l)[23] a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, valamint az átállási költségek meghatározásának, kezelésének részletes szabályait,

m) a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozás szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit,

n) a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját.

o)[24] a Magyar Energia Hivatal közérdekű határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó szabályokat,

p)[25] az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat.

5. § Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)[26]

a) meghatározza

1.[27]

2. a közcélú hálózathoz való csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit,

3. a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók körét,

4. az 50 MW, és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékét,

5.[28] a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseivel összhangban az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, illetőleg villamosenergia-fogyasztásával kapcsolatos adatszolgáltatásának szabályait, valamint a Magyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatásának rendjét, továbbá a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat,

6. az előmunkálati jogot és vezetékjogot engedélyező hatóságot,

7. a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit,

8. a villamosművet körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat,

9.[29] a csatlakozó-, összekötő és fogyasztói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének és forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait,

10. a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

11.[30]

b)[31] megállapítja a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kialakítja az így termelt villamos energia támogatásának rendjét,

c)[32] a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a közvilágítási célra történő villamosenergia-ellátással kapcsolatos szabályokat,

d)[33] az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben megállapítja a Magyar Energia Hivatal részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a fizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

e)[34] az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben megállapítja az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott, a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árakat (díjakat), valamint az áralkalmazási feltételeket, beleértve a pótdíj mértékének, továbbá a rendszerirányítás díjával együtt beszedett, a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, valamint az átállási költségek térítésére szolgáló pénzeszközöknek, és a kifizetésre kerülő szénipari szerkezetátalakítási támogatásnak, valamint átállási költségeknek a meghatározását is,

f)[35] az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az igénybevétel részletes szabályainak meghatározásával - a villamosenergia-ipari vállalkozások munkavállalói és nyugdíjasai részére külön díjszabást állapíthat meg,

g)[36] a közlekedésért felelős miniszterrel és a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,

h)[37]

i)[38] megállapítja a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők, illetve kiserőművek üzemeltetői beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat,

j)[39] megállapítja a Magyar Energia Hivatalnak az i) pontban foglalt szabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatai részletes szabályait,

k)[40] meghatározza az árfelülvizsgálat eljárásban kötelezően benyújtandó adatok körét.

l)[41] a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködés érdekében energetikai tanácsadó testületet működtet. Az együttműködés részletes feltételeit a három fél, illetve a felek képviselői közösen állapítják meg.

m)[42] meghatározza az elosztói és közüzemi szolgáltatói engedélyesek vagy azok megbízottjai által a fogyasztó igénye alapján végezhető azon szolgáltatások kizárólagos körét, amelyekért a fogyasztónak külön díj számítható fel.

A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

6. § (1)[43] A Hivatal kormányhivatal.

(2)[44] A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben* állapítja meg.[45]

7. §[46] (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményéről a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban tájékoztatja a miniszterelnököt.

(2)[47] Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat -a kinevezés és a felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja.

(3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik,

a) ha a kinevezés időtartama lejár,

b) ha a tisztségéről lemond,

c) ha tisztségéből felmentik,

d) ha meghal,

e) törvényben meghatározott egyéb ok esetén.

(4) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha

a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.

(5) A Hivatal elnöke

a) vezeti a Hivatalt,

b)[48]

c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,

d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,

e) képviseli a Hivatalt,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.

8. § (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energiaipari társaságokkal.

(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energiaipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének harmincöt százaléka.

9. § (1)[49] A Hivatal a tevékenységéről - a külön törvényben meghatározottak szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(2) A Hivatal külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel - a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.

(3)[50] A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködési megállapodást köt a jogszabályban foglalt feladataik végrehajtása során történő együttműködés feltételeinek kialakítása érdekében.

(4)[51]

(5)[52]

(6)[53]

9/A. §[54] (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panaszra indult eljárás esetén 60 nap.

(3) Amennyiben a Hivatal a 10. § r) pontjában meghatározott hatáskörében jár el, az ügyintézés határideje közcélú hálózat esetén 60 nap, a határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap. Az eljárás kérelemre indul. Az eljárás során a Hivatal köteles a feleket meghallgatni. A Hivatal az eljárása során megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását.

(4) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(6) Az 51. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanok tulajdonosai és használói nem minősülnek ügyfélnek.

(7) Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti.

(8)[55]

(9) A Hivatal a 10. § b), d), g),j), k), és p) pontjai, valamint az 55. § szerinti eljárásában egyszerűsített határozatot hozhat, amennyiben a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű fél.

(10) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni.

(11) A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.

(12) A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem.

(13) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.

(14) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.

(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.

(16)[56]

10. §[57] A Hivatal villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében

a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, a 22. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzatokat és azok módosítását,

c) ellenőrzi az engedélyesek e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek betartását,

d) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, és azok módosítását,

e) meghatározza a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait,

f) előkészíti a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket, ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását, valamint eljár az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján,

g) a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,

h) a 106. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 28. § (3) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki,

i) az engedélyesek tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát az egyes engedélyesekre határozatban állapítja meg, amely a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményekre is kiterjed,

j)[58] felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásrajogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére, valamint a közüzemi nagykereskedő átállási költség kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás, valamint átállási költség mértékére,

k) megállapítja, igazolja, valamint ellenőrzi a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállított villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét,

l) jóváhagyja az engedélyes vállalkozás e törvényben meghatározott átalakulását, szétválását, más vállalkozással való egyesülését jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,

m) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel - beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tüzelőanyag-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is - kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is,

n)[59] jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni,

o) három napra felfüggesztheti a villamos energia szervezett piacán az ügyletkötést, amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható,

p) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló jelentősebb változások indokoltságát,

q) jóváhagyja a rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet,

r) dönt a rendszerhasználó által a rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes III. fejezetben, valamint 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott kérelméről,

s) ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

t) figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, és ennek végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végezhet,

u) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

v) a 31/B. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,

x) jóváhagyja a rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési szabályzatot, valamint éves megfelelési jelentést,

y) ellenőrzi a tevékenységek 101. § (1) bekezdése szerinti szétválasztásának teljesítését, különös tekintettel a keresztfinanszírozás-mentes működés teljesítésére,

z) végrehajtja a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat.

zs)[60] jelöli az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját vagy igazgatótanácsának egy tagját.

10/A. §[61] (1) A Hivatal az engedélyes e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetőleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint bírságot szabhat ki,

c) az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti.

(2) Nem minősül az engedélyes (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegésének a külön jogszabályban meghatározott menetrendadási kötelezettség megsértése az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában.

(3) A Hivatal az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ha a kiserőmű üzemeltetője írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem tesz eleget vagy nem képes eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a Hivatal kezdeményezheti a közcélú hálózathoz való hozzáférésének megtagadását.

(4) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

10/B. §[62] (1) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, külön törvényben meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.

(2) A Magyar Energia Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.

(3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Magyar Energia Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Magyar Energia Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.

11. § A Hivatal a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével - a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködve a villamosenergia-ellátás területén az alábbi fogyasztóvédelmi feladatokat látja el:[63]

a) kivizsgálja az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel, valamint a villamosenergia-ellátás zavaraival kapcsolatos fogyasztói panaszokat,

b) ellenőrzi a fogyasztók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási költség felhasználását,

c) együttműködik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,

d) szervezi és működteti a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,

e)[64] átadja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak,

f) a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát és a villamos energia minőségi jellemzőit, továbbá a fogyasztói igény kielégítését.

III. Fejezet

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS

Általános szabályok

12. §[65] (1) Minden fogyasztó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott minőségű villamosenergia-ellátásra, valamint ennek megvalósítása érdekében átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint a közcélú hálózathoz hozzáférni.

(2) A villamosenergia-ellátás történhet

a) a feljogosított fogyasztókkal kötött szabad megállapodás alapján, vagy

b) közüzemi szerződés keretében.

(3) A közüzemi fogyasztó a hatósági ármegállapítás körében megállapított áron jogosult villamosenergiaellátásra.

13. § (1) Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó kiserőművek üzemeltetői e törvény és annak végrehajtási rendelete, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint kötelesek együttműködni.

(2)[66] A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek e fejezetben meghatározott feladataikat átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kötelesek végrehajtani.

(3)[67] Az engedélyesek tevékenységük ellátása, a közcélú hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében külön célú távközlési rendszert létesíthetnek, tarthatnak fenn.

14. § (1) A rendszerirányító köteles az engedélyesekkel egyeztetve kidolgozni

a) a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,

b) a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

(2) Az elosztók kötelesek a többi engedélyessel egyeztetve kidolgozni az elosztó hálózat működésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot.

(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, a versenysemlegesség, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(4)[68] A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, annak tényét külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri a rendszerirányító véleményét.

(5)[69] A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett - határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével - határozatban kötelezheti az érintett engedélyeseket a villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítására, ha a szabályzatok akadályozzák a hatékony versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki.

(6)[70] A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.

(7)[71] A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, valamint a szabályzatok kidolgozási és egyeztetési rendjét külön jogszabály határozza meg.

15. § (1)[72] Az elosztó, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltató, a közüzemi nagykereskedő, az átviteli engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a termelő, és a kiserőmű üzemeltetője köteles üzletszabályzatot kidolgozni.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3) Az üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

(4)[73] Nem köteles üzletszabályzatot készíteni az e törvény szerint engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője és a termelő, ha nem értékesít közvetlenül fogyasztónak villamos energiát.

(5)[74] A Hivatal kérelemre mentesítheti az e törvény szerint engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjét és a termelőt az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól, amennyiben az engedélyes kizárólag egy fogyasztónak értékesít villamos energiát, és a fogyasztóval kötött szerződés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek. Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes további fogyasztók részére villamos energiát abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

15/A. §[75] A villamos energiának fogyasztók részére történő értékesítése során a fogyasztókat az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter határozza meg.

15/B. §[76] (1) A közüzemi szolgáltató, a hálózati engedélyesek és a villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban együtt: adatkezelő) az 51. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, e törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot.

(2) Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az adatkezelés célja megszűnt.

(3) A fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) a Hivatalnak,

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak.

(5) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a) -c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

Szociális villamosenergia-ellátás

16. §[77] (1) Természetes személy fogyasztót rászorultsága esetén, az általa lakott lakáscélú ingatlan fenntartása érdekében és mértékéig, szociális villamosenergia-ellátásban kell részesíteni.

(2) A szociális villamosenergia-ellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. A szociális villamosenergia-ellátás formáját, mértékét, forrását, az ellátásra való jogosultság feltételeit, a jogosultak körét, valamint az igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg, amelynek keretében a szociális villamosenergia-ellátásra jogosult fogyasztók közüzemi szolgáltatásának a 91. §-ban meghatározott felfüggesztése, valamint a 92. §-ban meghatározott kikapcsolása további feltételekhez köthető.

(3) A szociális villamosenergia-ellátás finanszírozására állami költségvetési, és helyi önkormányzati források, valamint egyéb, e célra nyújtott önkéntes hozzájárulások is felhasználhatók.

Termelő

17. § (1) A termelő köteles közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiségét a közüzemi nagykereskedőnek felajánlani.

(2) A termelő a 18. §-sal összhangban a közüzemi célra lekötött mennyiségen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti. A kapcsolt villamos energiát előállító termelő a hőfogyasztó által vásárolt hőenergiához tartozó, a hőt szolgáltató erőművi egységgel előállított villamos energiát a hőenergia vásárlójának közvetlenül értékesítheti, ha az nem minősül a 3. § 23. pontjában meghatározott közüzemi célra lekötött villamos energiának.

18. §[78] A szerződéssel lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételéről - a 43. § (5) és a 45. § (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a villamos energia vásárlója dönt. Ha a villamos energia vásárlója a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig nem jelenti be az általa lekötött villamos energia igénybevételét, azt a termelő szabadon értékesítheti. Értékesítés esetén a villamos teljesítmény lekötésére megállapított díjat a termelő köteles utólag a vásárlóval elszámolni. A teljesítőképesség igénybevételének műszaki szabályozásával a vásárló a rendszerirányítót is megbízhatja.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia[79]

19. §[80] A környezetvédelmi követelmények érvényesítése, valamint a felhasznált energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. A támogatás szabályait az alábbi elvekkel összhangban kell kialakítani:

a) a villamos energia termelése során felhasznált ener-giaforrás környezeti hatásairól a fogyasztókat a 15/A. §-ban meghatározott módon tájékoztatni kell,

b) a támogatási rendszer működésének költségei a fogyasztókat közvetve vagy közvetlenül egységesen terhelik,

c) a támogatás megállapításakor figyelembe kell venni az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, valamint a támogatott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását,

d) a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítésének elősegítése érdekében hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszert kell kialakítani, amely összhangban van az energiapolitikai elvekkel,

e) a termelők, illetőleg kiserőművek piaci versenyét fenntartva csökkenteni kell a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,

f) figyelembe kell venni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás technológiai sajátosságait,

g) a kapcsolt energiatermelés támogatásának a gazdaságilag indokolt szükségletből eredő hő- és hűtési igényen alapuló kapcsolt energiatermelés elősegítésére kell irányulnia és a hasznos hőigényen, valamint az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia.

20. §[81] (1) A termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetőjének kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrást, vagy a hulladékból nyert energiát felhasználó erőmű teljesítőképességét, és a villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást.

(2) A Hivatal (1) bekezdésben meghatározott igazolása alapján a termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetője jogosult a megújuló energiaforrásból vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt kiállítani és azt értékesíteni.

(3) A termelő és a kiserőmű üzemeltetője köteles a külön jogszabályban meghatározott időszakonként az értékesített zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségéről kimutatást készíteni, és azt jóváhagyásra a Hivatalnak benyújtani.

(4) Ha a zöld bizonyítványokban meghatározott, és a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyisége a külön jogszabályban meghatározott időszakban nem egyezik meg, a Hivatal a termelővel, és a kiserőmű üzemeltetőjével szemben a 10/A. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

21. § A villamosenergia-kereskedő, a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltató és a feljogosított fogyasztónak közvetlenül értékesítő termelő köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld bizonyítványt beszerezni.

A hálózatok üzemeltetése

22. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése és a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

a) az általuk üzemeltetett közcélú hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,

c) a közcélú hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.

(2)[82] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben a hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén a hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni.

(3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását - a rendszerirányítóval együttműködve - az elosztó végzi.

22/A. §[83] (1) A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles

a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni.

(2) A fogyasztói vezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

23. §[84] (1) A szerződések teljesítésének számlázása érdekében a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérések hiteles módon történő elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti, valamint a kiserő-művek üzemeltetőivel kötött szerződései esetén a rendszerirányító gondoskodik, az általa üzemeltetett elszámolási mérőrendszerbe integrált mérőberendezés alapján, illetőleg a hálózati engedélyeseknek a villamosenergiaellátási szabályzatokban meghatározott módon történő bevonásával,

b) a fogyasztók és az engedélyesek közötti szerződések esetén a hálózati engedélyesek gondoskodnak a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék által mért adatok, illetve külön jogszabályban meghatározott névleges csatlakozási teljesítményszint alatt az elosztói szabályzatban meghatározott, statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján.

(2) A hálózati engedélyesek kötelesek elvégezni a mérőberendezések leolvasását, a mérési adatok kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon történő összesítését és a rendszerirányítóhoz történő továbbítását. Az adatokat - természetes személy esetén az Avtv. rendelkezései szerint - az érintett fogyasztó részére hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a fogyasztók, a kiserőművek és az erőművek közcélú hálózathoz történő kapcsolódásához szükséges, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló-, átalakító- és - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról, kivéve a fogyasztó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról a rendszerirányító köteles gondoskodni.

(4) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőművek, kiserőművek esetén a termelőket, illetve a kiserőművek üzemeltetőit, fogyasztók esetén a hálózati engedélyeseket terhelik.

(5) Amennyiben a fogyasztó a közüzemi szerződésének a 46. § (2) bekezdésében meghatározott felmondását követően nem rendelkezik fogyasztásmérő berendezéssel, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott fogyasztásmérő berendezéssel rendelkezik, a berendezés és annak felszerelési költsége a hálózati engedélyeseket terheli.

(6) A hálózati engedélyes az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkező üzemeltető által működtetett fogyasztói vezetékhez csatlakozó fogyasztók méréséről. A fogyasztói vezeték engedélyese a fogyasztóval együttműködve köteles gondoskodni a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről.

24. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott fogyasztók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására a hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

25. § A hálózati engedélyesek kötelesek egymásnak és a rendszerirányítónak az üzemi szabályzatban meghatározott adatokat és információt szolgáltatni a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

26. § (1) A települési önkormányzat jogosult közvilágítás céljait szolgáló fényforrásokat és lámpatesteket, valamint azok tartozékait a közcélú hálózat tartószerkezetén elhelyezni és üzemben tartani. A hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a települési önkormányzattal együttműködni. A települési önkormányzat köteles megtéríteni a hálózati engedélyeseknek ezzel kapcsolatban keletkezett - máshonnan meg nem térülő - költségét és kárát. A közvilágítás céljait szolgáló fényforrásoknak, lámpatesteknek, valamint azok tartozékainak a közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésével, és üzemeltetésével összefüggő kérdéseket a hálózati engedélyesek és az önkormányzat között létrejött szerződésben kell rendezni.

(2)[85] A miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel, valamint a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a közvilágítási célra történő villamosenergia-ellátás, valamint a közvilágítás létesítésének, fenntartásának és üzemben tartásának részletes szabályait.

Hálózatok fejlesztése

27. §[86] (1) A hálózati engedélyesek kötelesek kétévente elkészíteni az általuk üzemeltetett hálózat hálózatfejlesztési tervét. Az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás követelményeit.

(2) A rendszerirányító a hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. A hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott vezetékek létesítését a rendszerirányítónak be kell jelenteni.

(3) A rendszerirányító által készített, (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben a rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér a hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani.

(4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani.

(5) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását.

(6) A Hivatal a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké minősítéséről, valamint átminősítéséről. Minősítés és átminősítés iránti kérelmet a hálózati engedélyes, valamint a közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetője is jogosult a Hivatalhoz benyújtani az általa üzemeltetett vezeték tekintetében. A Hivatal a hálózati engedélyes által kezdeményezett minősítés és átminősítés esetén kikéri a rendszerirányító véleményét. A minősítés és átminősítés részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.

28. §[87] (1) A rendszerirányító a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével köteles megfelelő időben kezdeményezni a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózati fejlesztéseket.

(2) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet nem vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányító a villamosenergia-rendszer átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatának fejlesztésére - a Hivatal egyetértésével - pályázatot írhat ki, ha a rendszerirányító felhívására az engedélyes nem végzi el a szükséges hálózatfejlesztést. A pályázatot a rendszerirányító bírálja el. A pályázat eredményét kihirdetés előtt jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak. Sikertelen pályázat esetén a szükséges hálózatfejlesztés végrehajtásáról a Hivatal kezdeményezésére a rendszerirányító gondoskodik.

(3) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal írhatja ki, és bírálja el.

(4) A hálózati engedélyes köteles tűrni a (2) és (3) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, köteles a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

29. §[88] (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban köteles előzetesen a Hivatal 51. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott engedélyét megszerezni. A közvetlen vezeték nem része az együttműködő villamosenergia-rendszernek, de üzemzavar, illetve válsághelyzet estén a közvetlen vezeték üzemeltetője köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a rendszerirányító utasításait végrehajtani.

(2) Saját üzleti kockázatára az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedély alapján bárki létesíthet fogyasztói vezetéket, amennyiben a közcélú hálózatra való csatlakozás aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna.

30. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek a velük csatlakozási ponton összekapcsolt fogyasztók villamosenergia-ellátásának műszaki feltételeit a rendszerirányítóval egyeztetett módon biztosítani.

(2) Az átviteli engedélyes és területileg illetékes elosztó, illetve közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában a fogyasztóval együttműködni.

(3) A külön jogszabályban előírt pénzügyi, műszaki feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a hálózati engedélyesek a jogszabályban meghatározott csatlakozási költség megfizetését kérhetik.

A hálózathoz való hozzáférés[89]

31. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló közcélú hálózatot a 95. § szerint megállapított hatósági ár ellenében kell villamos energia továbbítás céljából a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, a villamosenergia-kereskedők, a feljogosított fogyasztók, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltatók részére rendelkezésre bocsátani.

(2) A közcélú hálózathoz való hozzáférés feltételei nem lehetnek diszkriminatívak, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás minőségét.

(3) A szabad hozzáférés részletes technikai és műszaki szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad közcélú hálózat közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.

31/A. §[90] (1) A fogyasztói vezetékhez történő hozzáférés, továbbá a vezetéken keresztül vételező felhasználók, illetve fogyasztók villamosenergia-ellátásának feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre.

(2) Az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a vezetékhez csatlakozó fogyasztók számára méltányos, megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá a fogyasztói vezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, valamint a fogyasztók részére rendelkezésre bocsátani.

(3) A hálózati engedélyes felelőssége az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetéken keresztül vételező fogyasztókkal szemben a közcélú hálózat csatlakozási pontján történő villamos energia rendelkezésre bocsátására terjed ki. A fogyasztói vezeték engedélyese felelős a fogyasztói vezeték működtetéséért, a villamos energiának a csatlakozási ponttól a fogyasztókhoz történő eljuttatásáért.

(4) A közüzemi szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza a közüzemi fogyasztó e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása érdekében a közüzemi szolgáltató és a fogyasztói vezeték üzemeltetője között létrejövő szerződés általános feltételeit.

31/B. §[91] A hálózati engedélyes új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 31. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a IV. fejezetben foglalt rendelkezések szerint lefolytatott eljárásában a villamos energia határon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új határkeresztező vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti. A mentesítésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

32. § (1) Az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek a villamosenergia-értékesítési szerződéseikből a külön jogszabályban meghatározott rendszerirányításhoz szükséges adatokat a villámosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig a rendszerirányítónak megküldeni.

(2) A rendszerirányító a 33. § (1) bekezdésével összhangban dönt a közcélú hálózathoz való hozzáférésről, és a szerződésben foglalt villamos energia mennyiségnek a közcélú hálózatokon történő elszállításáról. A rendszerirányító köteles a döntéséről az engedélyeseket a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.

(3) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket a rendszerirányító (2) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni. Az engedélyes köteles a rendszerirányító (2) bekezdésben meghatározott döntéséről, és a szerződés teljesíthetőségéről a fogyasztót a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.

A villamosenergia-átvitel és -elosztás korlátozása és szüneteltetése

33. §[92] (1) A rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a közcélú hálózatok, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,

c) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,

d) a villamosenergia-rendszer kiegyenlítő szabályozása végrehajtásának veszélybe kerülése esetén.

(2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül megtagadhatja

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén.

(3) A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadását indokolni kell.

(4)[93] A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére a 9/A. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. A Hivatal a megtagadás feltételeinek fennállása hiányában a rendszerirányítót, illetve az elosztót utasítja a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

34. § (1) A hálózati engedélyesek a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban az átvitelt, illetve elosztást korlátozhatják, szüneteltethetik

a) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

b) a villamosművek üzemzavarai esetén,

c) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében.

(2) A hálózati engedélyesek az átvitel, és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztás korlátozására, szüneteltetésére a rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján jogosultak.

(3)[94] A hálózati engedélyesek kötelesek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett fogyasztókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(4) A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

35. § A hálózati engedélyesek az igazolt károk mértékéig kártérítést kötelesek fizetni az érintett engedélyeseknek és feljogosított fogyasztóknak, ha

a) a villamosenergia-elosztás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről az érintett engedélyeseket és feljogosított fogyasztókat időben nem értesítik,

b) felróható magatartásuk folytán a villamosenergia-elosztás megszakad, vagy azt a 34. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően korlátozzák, illetve szüneteltetik.

A rendszerirányító

36. § A rendszerirányító felelős a villamosenergia-rendszer - beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is - irányításáért és üzemvitelének biztonságáért.

37. § A rendszerirányító feladata a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatosan különösen

a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,

b) az árak átláthatósága, valamint az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a fogyasztói árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása,

c) a rendszerszintű mérleg elkészítése, továbbá az általa gyűjtött adatok alapján a miniszter és a Hivatal tájékoztatása a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,

d) a villamosenergia-értékesítési szerződések integrálása,

e)[95] az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat fejlesztésére a 28. § (2) bekezdés szerinti esetben pályázat kiírása,

f) a villamosenergia-értékesítések végrehajtásának összehangolása,

g) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének - a Hivatallal egyeztetett - szabályozása, elszámolása,

h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,

i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás, és a fogyasztók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,

j) a villamosenergia-rendszer képviselete az összekapcsolt villamosenergia-rendszer nemzetközi szervezeteiben.

38. § (1) A rendszerirányító köteles elvégezni a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott méréseket

a) az átviteli és elosztó hálózat határain átmenő villamosenergia-forgalom,

b) a villamosenergia-termelés,

c) a villamos energia határon keresztül történő szállításának, valamint a tranzit villamosenergia-forgalom hiteles számlázása érdekében.

(2) A rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia közcélú hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait

a) az (1) bekezdésben meghatározott forgalom,

b) a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem,

c) az engedélyesek, kiserőművek üzemeltetői és a feljogosított fogyasztók közötti szerződések teljesítésének hiteles számlázása érdekében.

39. § (1) A rendszerhasználók kötelesek a rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)[96] A rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely engedélyes, és kiserőművet üzemeltető számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, illetőleg a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni.

40. §[97] (1) A rendszerirányító feladata a közcélú hálózattal kapcsolatosan különösen

a) javaslattétel a Hivatal részére a 120 kV-os vagy ennél nagyobb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítése, és átminősítése vonatkozásában,

b) az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,

c) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása,

d) az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett,

e) a rendszer együttműködéséből eredő feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási kapacitásának meghatározása, erről az engedélyeseknek, a szomszédos, valamint az érintett országok rendszerirányítóinak a tájékoztatása,

f) a 4. § g) pontjában meghatározott jogszabályban foglalt, a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételek biztosítása,

g) a rendszerszintű szolgáltatások piaca szervezésének irányítása.

(2) A rendszerirányító köteles a 120 kV-nál kisebb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt - annak kezdeményezésére - tájékoztatni.

41. § (1)[98]

(2) A rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

A villamosenergia-kereskedő

42. § (1) A villamosenergia-kereskedő engedélye alapján jogosult villamos energiát

a)[99] a termelőtől, a kiserőmű üzemeltetőjétől, más villamosenergia-kereskedőtől, vagy - a 44. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig - a közüzemi nagykereskedőtől vásárolni, illetve

b) a feljogosított fogyasztó más villamosenergia-kereskedő vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig közüzemi nagykereskedő részére értékesíteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő tagsága esetén jogosult a szervezett villamosenergia-piacon folytatott kereskedelemre.

A közüzemi nagykereskedő

43. § (1) A közüzemi nagykereskedő köteles a közüzemi célra lekötött villamos energia igénybevételét a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig a rendszerirányítónak bejelenteni.

(2) A közüzemi nagykereskedőt a közüzemi szolgáltatóval szemben ellátási kötelezettség terheli, a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztók között létrejött közüzemi szerződések teljesítésének mértékéig. A közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energia lekötésére és átvételére a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató köteles szerződést kötni.

(3)[100] A közüzemi nagykereskedő az ellátási kötelezettségét a legkisebb költség elvének figyelembevételével köteles teljesíteni, továbbá az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartania.

(4) A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató együttműködésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

(5)[101] A közüzemi nagykereskedőt az átviteli hálózatra csatlakozó erőműben vagy engedélyköteles kiserőműben megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában átvételi kötelezettség terheli, az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetőjének engedélyében meghatározott mértékig. Az e bekezdés alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi nagykereskedő és az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője az erőmű vagy kiserőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szerződést köt. A szerződés egy példányát a felek kötelesek megküldeni a Hivatal számára.

44. § (1) Ha a közüzemi célra lekötött villamos energia mennyisége nem éri el az ellátási kötelezettségének mértékét, a közüzemi nagykereskedő szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelőktől, a szervezett villamosenergia-piacon vagy villamosenergia-kereskedőktől vásárolhat, illetve határon keresztül beszállíthat villamos energiát.

(2) A közüzemi nagykereskedő a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedő számára elérhető módon - beleértve a határon keresztül történő kiszállítást is - értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energiát.

(3) A közüzemi nagykereskedő nem minősül a 42. § szerinti villamosenergia-kereskedőnek.

A közüzemi szolgáltató

45. § (1) A közüzemi szolgáltatót az engedélyben meghatározott működési területen a közüzemi fogyasztókkal szemben közüzemi szolgáltatási kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi szolgáltató köteles a működési területén villamos energiát vételező közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőnél, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig lekötni, és azt a közüzemi nagykereskedőtől a 95. §-ban meghatározott hatósági áron átvenni. A lekötött mennyiségen felüli villamos energia átvételére, illetőleg megfizetésére a közüzemi szolgáltató nem kötelezhető.

(3) A közüzemi szolgáltató jogosult a 65. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott villamos energiát - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - megvásárolni.

(4)[102] A közüzemi szolgáltatót az elosztó hálózatra csatlakozó erőműben vagy engedélyköteles kiserőműben megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vonatkozásában átvételi kötelezettség terheli, az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetőjének engedélyében meghatározott mértékig. Az e bekezdés alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi szolgáltató és az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője az erőmű vagy kiserőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szerződést köt. A szerződés egy példányát a felek kötelesek megküldeni a Hivatal számára.

A feljogosított fogyasztó

46. §[103] (1) A villamos energiát vételező természetes személy vagy gazdálkodó szervezet feljogosított fogyasztóvá válhat a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel

a) a villamosenergia-fogyasztás megkezdésekor, vagy

b) a közüzemi szerződés felmondásával.

(2) A külön jogszabályban meghatározott fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válása érdekében a közüzemi szerződést - a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató eltérő megállapodása hiányában - 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. A fogyasztót a közüzemi szerződésének felmondásával, a felmondási idő elteltéig a közüzemi fogyasztó, ezt követően a feljogosított fogyasztó jogállása illeti meg. Amennyiben a kilépés feltételei a fogyasztó önhibáján kívül a felmondási idő elteltéig nem teljesülnek, a kilépés feltételeinek teljesítése és azok hatálybalépése időpontjáig a fogyasztót megilleti a közüzemi fogyasztó jogállása.

(3) A feljogosított fogyasztó saját felhasználás céljára villamos energiát vásárolhat

a) villamosenergia-kereskedőtől,

b) termelőtől,

c) kiserőműtől,

d) a szervezett villamosenergia-piacon, valamint

e) villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján.

(4) A feljogosított fogyasztóvá váló fogyasztót a közüzemi szerződésének megszűnését követően külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közüzemi fogyasztóként megszerzett külön jogszabályban meghatározott csatlakozási jogok. A hálózati engedélyes a fogyasztó kezdeményezésére köteles a fogyasztóval a közüzemi szerződésének felmondását követően hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződést kötni. Amennyiben a fogyasztó a meglévő hálózati csatlakozás műszaki feltételeiben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződés megkötése nem tehető függővé a külön jogszabályban meghatározott díjon felüli egyéb díj megfizetésétől. A hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződés hálózati engedélyes által ajánlott feltételei nem lehetnek a fogyasztó számára kedvezőtlenebbek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott általános szerződési feltételeknél.

(5) A feljogosított fogyasztó jogszabályban meghatározott feltételek mellett kezdeményezheti a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését. A szerződést a területileg illetékes közüzemi szolgáltató a bejelentést követő 60 napon belül köteles megkötni.

(6) A feljogosított fogyasztót a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérése esetén megfelelően megilletik a (4) bekezdésben meghatározott jogok.

(7) A feljogosított fogyasztók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a hálózati engedélyesek végzik.

(8) 2007. június 30-ig feljogosított fogyasztóvá válhat minden, a külön jogszabályban meghatározott nem lakossági fogyasztó. 2007. július 1-jétől feljogosított fogyasztóvá válhat minden fogyasztó.

A villamos energia határon keresztül történő szállítása

47. § (1) Határon keresztül történő villamosenergia-szállítást a tevékenység folytatására kiadott tevékenységi engedély alapján

a) villamosenergia-kereskedő,

b) saját fogyasztási céljára a feljogosított fogyasztó,

c) a 37. § g) pontjában meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendszerirányító végezhet.

(2) A közüzemi nagykereskedő a tevékenységi engedély alapján a 44. § (1) és (2) bekezdése szerint végezhet határon keresztül történő villamosenergia-szállítást.

(3) A rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig végezhet határon keresztül történő villamosenergia-szállítást.

48. § (1) A villamos energia határon keresztül történő ki-, illetve beszállítását a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontban a rendszerirányítónak be kell jelenteni.

(2)[104] A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő ki-, illetve beszállítását a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha a szállítás a villamosenergia-rendszer műkődését, illetőleg szabályozhatóságát közvetlenül veszélyezteti.

(3) A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő beszállítását megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha

a) a beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése az ország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve ilyen veszéllyel járhat,

b) a beszállított villamos energia a jogszabályi rendelkezéseknek és az üzemi szabályzat előírásainak nem felel meg,

c) a villamos energia beszállítása olyan országból történik, amelyben nem minősülne feljogosítottnak a magyar jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó,

d)[105] a villamos energia beszállítása a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, a megújuló energiaforrások, illetőleg a hulladékból nyert energia felhasználását hátrányosan érinti.

(4)[106] A rendszerirányító (2) és (3) bekezdésben meghatározott döntésével szemben a Hivatalhoz lehet fordulni. A Hivatal a rendszerirányító döntését a 9/A. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint vizsgálj a felül.

(5) A villamos energia határon keresztül történő szállításának részletes szabályait külön jogszabály, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

IV. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉS

Az engedélyezés általános szabályai

49. § A 51. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni.

50. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)[107] Az engedélyezési eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban a külön jogszabályban szabályozott, az erőművek létesítésére vonatkozó energiapolitikai követelményekkel, illetőleg a legkisebb költség elvével,

c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, kereskedelmi lehetőségekkel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,

d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,

e) a kérelmező (51. § (1) bekezdése szerinti bármely) engedélyét tíz éven belül visszavonták.

(4) A működési engedély meghosszabbítására az adott engedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. §[108] (1) E törvény szerint engedélyköteles tevékenység

a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserő-mű elsődleges energiaforrásának megválasztása és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése és a kiserőmű megszüntetése,

b) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű erőmű elsődleges energiaforrásának megválasztása, és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, továbbá az erőmű megszüntetése,

c) a villamos energia átvitele,

d) a villamos energia elosztása,

e) a rendszerirányítás,

f) a bármely formában folytatott villamosenergia-kereskedelem,

g) a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem, h) a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,

i) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,

j) a villamos energia határon keresztül történő szállítása,

k) a 84. § (1) bekezdésében, valamint az 51. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével a fogyasztói vezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése,

l) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése.

(2) Az 51. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes fogyasztói vezeték egy épületen belül helyezkedik el, illetve kizárólag a fogyasztó saját ellátására, illetőleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének tulajdonában álló vagy annak működéséhez szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál.

(3) Az erőművet vagy kiserőművet, illetőleg ezek csoportját közcélú hálózattal összekötő vezetékre a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erőműnek, erőművek csoportjának, illetőleg saját létesítményének a közcélú hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik.

(4) A kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább három hónappal az üzemeltető köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt, valamint a villamosenergia-rendszerhez történő kapcsolódása esetén az átviteli engedélyest, illetve területileg illetékes elosztót és a rendszerirányítót tájékoztatni.

(5) A vezetékek létesítését a miniszter által rendeletben kijelölt hatóság engedélyezi.

51/A. §[109] (1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erőmű üzemeltetője abban az esetben jogosult a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti energiahordozó-készletet az erőmű tüzelőanyagából biztosítani, ha:

a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti, vagy a készlet folyamatos - vezetéken keresztül történő - rendelkezésre állásáról szerződéssel gondoskodik,

b) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen formában nem korlátozható,

c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatározott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az erőműre vonatkozó termelői működési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erőmű földgáz ellátását alternatív energiahordozó ki tudja váltani.

52. § (1) A Kormány az engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza

a) az engedélyezési eljárás szabályait,

b)[110] az engedély kiadásának feltételeit,

c) a kérelem, az engedély, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit,

d) a villamosenergia-kereskedelem, közüzemi nagykereskedelem, valamint közüzemi szolgáltatás végzéséhez szükséges pénzügyi biztosíték mértékét és módját.

(2) Az e törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

(3)[111]

Egyszerűsített engedélyezési eljárás[112]

52/A. § A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű esetén, az 51. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.

52/B. § (1) A Hivatal a fogyasztói vezeték létesítését abban az esetben engedélyezi, ha a fogyasztó közcélú hálózathoz történő csatlakozása aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna. A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni.

(2) A fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a fogyasztó közcélú hálózathoz történő csatlakozásának várható költségéről,

b) a kérelmező nyilatkozatát a fogyasztói vezeték létesítésének várható költségéről,

c) a fogyasztói vezetéken keresztül ellátni kívánt közüzemi fogyasztók esetén a fogyasztók ellátása érdekében a kérelmező és a közüzemi szolgáltató között létrejött előzetes megállapodást.

(3) A hálózati engedélyes a fogyasztói vezeték létesítésére és működésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában jogosult meghatározni a fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit.

(4) A Hivatal a fogyasztói vezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetőleg az egyszerűsített engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során hivatalból a 10/A. §-ban, valamint a 68. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

52/C. § (1) A közvetlen vezetéket a 3. § 27. pontjában meghatározott célra lehet létesíteni.

(2) A közvetlen vezeték létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni. A Hivatal a kérelemben foglalt közvetlen vezeték létesítéséről, illetve megszüntetéséről a közcélú hálózatról történő villamosenergia-ellátás feltételei tekintetében köteles beszerezni a rendszerirányító és a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(3) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó tervdokumentációt,

b) a villamosenergia-ipari engedélyesnek, a kiserőmű-nek, illetve az érintett integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó döntését, ha a közvetlen vezeték saját létesítmény ellátására szolgál,

c) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, illetőleg a közvetlen vezetékhez történő csatlakozásra megkötött megállapodást, ha a közvetlen vezeték nem saját létesítmény ellátására szolgál.

(4) A közvetlen vezeték létesítését, illetve megszüntetését a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni a rendszerirányítónak.

(5) A Hivatal a közvetlen vezetéket a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználók, illetőleg a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó más felhasználók védelme érdekében kérelemre indított eljárása során hivatalból fogyasztói vezetékké, illetve a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval megkötött megállapodás megszűnik, új megállapodás nem jön létre, és a felhasználó villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

b) ha a közvetlen vezeték üzemeltetője a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

c) ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó villamosenergia-felhasználó ellátása más módon nem biztosítható.

52/D. § Az egyszerűsített engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben* állapítja meg.[113]

50 MW, és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítésére vonatkozó engedély

53. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a megvalósíthatósági tanulmányt,

b)[114]

(3)[115]

(4) Az erőmű létesítési engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt - kérelemre - egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja.

(5) Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély kártalanítás nélkül visszavonható.

(6) Az engedély visszavonását a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(7) A Hivatal az erőmű létesítési engedélyt - kérelemre - módosíthatja.

Az erőmű bővítésére, teljesítményének növelésére, elsődleges energiaforrásának választására, megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély[116]

54. § (1)[117] Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, teljesítményének növelésére, elsődleges energiaforrásának választására, megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.

(2) Ha a kiserőmű bővítése, teljesítményének növelése esetén az erőművi teljesítmény a bővítést, illetve a teljesítménynövelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW teljesítményt, a bővítésre, a teljesítménynövelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivataltól engedélyt kérni.

54/A. §[118] Az elsődleges energiaforrás választási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott, az erőmű energiahordozó-készletezésére vonatkozó rendelkezések vagy az 51/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének tervezett végrehajtását igazoló iratokat.

55. § A létesítési engedély alapján üzembe helyezett vagy működési engedély alapján működtetett erőmű villamosenergia-termelésének megszüntetése előtt legalább 180 nappal az engedélyes a Hivataltól megszüntető engedélyt köteles kérni.

A villamos energia termelésére vonatkozó működési engedély

56. § (1) A termelő a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni és értékesíteni.

(2) Az a termelő, amelynek működési engedélye közüzemi termelési kötelezettséget ír elő, a közüzemi célra lekötött villamos energiát köteles a közüzemi nagykereskedő számára felajánlani.

(3) A működési engedélyt a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)[119] A villamos energia termeléséhez szükséges működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható. A működési engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.

56/A. §[120] A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott, az erőmű energiahordozó-készletezésére vonatkozó rendelkezések vagy az 5 l/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítését igazoló iratokat.

A villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély

57. § (1) A villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell az engedély alapján üzemeltetett közcélú hálózat leírását, az átviteli vezetékek, valamint a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezések felsorolását.

(3)[121] Közcélú vezeték létesítése, átalakítása, megszüntetése esetén az engedélyes köteles a Hivatal 27. § (6) bekezdésében meghatározott határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben kezdeményezni a villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély módosítását.

A villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély

58. § (1) A rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3) Az engedélyben fel kell sorolni a rendszerirányító jogait és kötelezettségeit.

A villamosenergia-kereskedelemre, a közüzemi nagykereskedelemre, és a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó működési engedély

59. § A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély tíz évre szól és meghosszabbítható.

60. § A villamos energia közüzemi nagykereskedelmére, illetve közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély hét évre szól és meghosszabbítható.

61. § A villamosenergia-kereskedőnek, a közüzemi nagykereskedőnek, valamint a közüzemi szolgáltatónak megfelelő pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie.

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

62. § (1) A szervezett villamosenergia-piac részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A szervezett villamosenergia-piac keretei között a szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelő, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító és a feljogosított fogyasztó kereskedhet. A szervezett villamosenergia-piacon szabványosított szerződések útján történik a kereskedés.

(2) A közüzemi nagykereskedő a 44. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig beszerezhet, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig értékesíthet villamos energiát a szervezett villamosenergia-piac keretei között.

(3) A rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig kereskedhet a szervezett villamosenergia-piac keretei között.

(4) A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély öt évre szól, és meghosszabbítható.

63. § (1) A Hivatal a szervezett villamosenergia-piacon három kereskedési napra felfüggesztheti a kereskedést, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható.

(2) A Hivatal a szervezett villamosenergia-piac engedélyezése és felügyelete körében tett intézkedései során köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleményét kikérni.

(3) A szervezett villamosenergia-piacra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély

64. § (1) A villamos energia határon keresztül történő szállítását a 47. §-ban meghatározott engedélyesek és a feljogosított fogyasztók végezhetik.

(2) A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó engedély

a) a feljogosított fogyasztók esetében öt évre szól és meghosszabbítható,

b) engedélyesek esetében határozott időre szól és meghosszabbítható.

(3) Az engedély alapján

a) a rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a közüzemi nagykereskedő a határon keresztül ki- és beszállíthat villamos energiát,

b) a feljogosított fogyasztó saját fogyasztási célra beszállíthat villamos energiát.

(4) A villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállításának részletes szabályait külön jogszabály és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

Kizárólagossági jog és kötelezettség

65. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

a) a közüzemi nagykereskedő részére

1. az erőművek közüzemi célra lekötött villamosenergia-mennyiségének átvételére,

2. a villamos energia közüzemi célú nagykereskedelmére,

3. a közüzemi szolgáltatók közüzemi villamosenergia-igényének biztosítására,

b) a közüzemi szolgáltatónak a villamos energia közüzemi célú szolgáltatására az engedélyben meghatározott területen,

c) a rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti rendszer irányítására.

(2) A közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - más közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat.

(3) A közüzemi nagykereskedő az erőművek kötelezően felajánlott villamosenergia-mennyiségének átvételéhez kapcsolódó kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - bármely közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat.

A működési engedély módosítása

66. § (1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2)[122] A Hivatal a működési engedélyt

a) módosíthatja a 10/A. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben,

b) köteles hivatalból módosítani, amennyiben az engedély jogszabállyal ellentétben áll.

(3) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, a Hivatal előzetes jóváhagyása után az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetve új működési engedélyt kérni.

(4) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a közüzemi ellátás biztonságát, minőségét és árát.

A működési engedély megszegése

67. §[123]

68. §[124] (1) A Hivatal a működési engedély megszegése esetén a 10/A. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, a 10/A. §-ban foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

(3) A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem a (2) bekezdésben meghatározott módon folytatják és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(4) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

V. Fejezet

AZ IDEGEN INGATLANOK TULAJDON- ÉS HASZNÁLATI JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA

69. § (1) A villamosmű engedélyese idegen ingatlan használatára

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot,

d) szolgalmi jogot,

e) kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,

c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával) okozott kárt,

valamint az ingatlan értékcsökkenését az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)[125] Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi védettségű területen az illetékes települési önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, a 4. § i) pontjában meghatározott kártalanítást nyújtani.

Előmunkálati jog

70. § (1) A villamosmű létesítésével kapcsolatban a kérelmező előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog

71. § (1) A közcélú hálózat, illetőleg csatlakozó berendezés idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az engedélyes javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.

(2) Az 1000 voltnál nem nagyobb névleges feszültségű vezetékek és tartozékaik az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhetők és üzemeltethetők. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, az e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet.

72. § A hálózati engedélyesek a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést létesíthetnek, illetőleg helyezhetnek el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezést létesíthetnek,

c) az a)-b) pont szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltethetik, karbantarthatják, kijavíthatják, átalakíthatják és eltávolíthatják,

d) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatják,

e)[126] a miniszter - a közlekedésért felelős miniszterrel és a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen kiadott - rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthetnek, keresztezhetnek.

73. § A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerős államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

74. § (1) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes a 72. § a)-b) pontjaiban meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg vagy véglegesen eltávolítja.

(2) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.

Használati jog

75. § (1) A villamosműhöz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, a 72. § b) pontjában nem említett átalakító- és kapcsoló berendezést idegen ingatlanon használati jog alapján lehet létesíteni, üzemeltetni és karbantartani.

(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.

(3) A használati jogért az engedélyes az ingatlan tulajdonosának térítést köteles fizetni.

(4) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet, az engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását az illetékes építési hatóságtól kérheti.

76. § A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.

77. § (1) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsoló berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(2) A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.

Szolgalmi jog

78. § A külön törvényben meghatározottak szerint az engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti a villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

Kisajátítás

79. § (1) Erőmű létesítése céljából az engedélyes külön jogszabályban meghatározottak szerint idegen ingatlan kisajátítását kezdeményezheti.

(2) Az átviteli, illetve elosztó vezetékek, valamint azok tartószerkezeteinek elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 71. § (1) bekezdése szerinti vezetékjog az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza vagy megszünteti.

(3) A villamosműhöz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezés elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 75. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt az illetékes építési hatóság nem engedélyezte.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és az engedélyes ingyenes használatába kell adni.

Közvetlen vezetékkel kapcsolatos jogok

80. § A közvetlen vezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Biztonsági övezet

81. § (1) A villamosmű és az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály vagy szabvány állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetőleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a vezetékjog és a használati jog engedélyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni.

(4) Az újonnan létesített villamosmű biztonsági övezetének kijelölésével az ott már korábban meglévő, használt ingatlanok tulajdonosainak okozott károkat a villamosmű engedélyese köteles megtéríteni.

VI. Fejezet

A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS

A közüzemi szerződés

82. §[127] (1) Közüzemi fogyasztó részére történő villamos energia szolgáltatására a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztó közcélú hálózathoz, illetőleg az e törvény szerint engedélyköteles fogyasztói vezetékhez való hozzáférésének biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel, illetőleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjével szerződést köt. A közüzemi szerződést

a) az - üzletszabályzatban meghatározott - általánostól eltérő fogyasztói igények, vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve

b) egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell megkötni.

(2) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános feltételekről.

(3) A közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)[128] a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése a 89. § (5) bekezdése értelmében nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d) a szerződés megkötésekor hatályos külön jogszabályban kihirdetett árakra és díjakra, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás,

e) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei,

f) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei,

g) a fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei.

(4) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi szerződés feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt megfelelő időben

a) a módosítás tartalmát országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal közzétenni,

b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban kifüggeszteni,

c) az érintett közüzemi fogyasztókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott fogyasztó esetén a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(5) A közüzemi szolgáltatók a közüzemi fogyasztókat legkésőbb a díjváltozást követő hónap végéig írásban tájékoztatják a fogyasztókat érintő árak és díjak változásáról.

(6) A közüzemi szerződés határozatlan idejű.

83. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szerződést harminc napos felmondási idővel felmondhatja. A közüzemi szerződésben a felek a fogyasztóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak.

(2) A közüzemi szolgáltató a közüzemi szerződést a következő esetekben mondhatja fel:

a) a 92. §-ban meghatározott szerződésszegés esetén;

b) ha a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamosenergia-vételezését a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen megszüntette.

A villamos energia továbbadása

84. § (1) A közüzemi fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére.

(2) A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.

(3)[129] A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló fogyasztói vezetéket a 22/A. §-ban, valamint a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni.

(4)[130] Ha a továbbadással vételező felhasználó a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a fogyasztói vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

(5)[131] A Hivatal a vezetéket hivatalból az 51. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott engedélyköteles körbe sorolja

a) a továbbadással villamos energiát vételező felhasználó kérelmére, ha a villamos energia továbbadója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti,

b) a vezetéket üzemeltető kérelmére.

(6)[132] Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték üzemeltetője a Hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a Hivatalnak az 52/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő működési engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a 27. § (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

85. § A közüzemi szolgáltató - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget.

86. § (1) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.

A közüzemi szerződés megszegése

87. § A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,

c) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,

d) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg,

e) nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.

f)[133] olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

88. § A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a) a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,

b) a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,

c) a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,

d) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

e)[134] a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azoknak a fogyasztó által észlelhető sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,

f) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

g) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

h) villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,

i) a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,

j) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

k) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

l)[135] a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében gondoskodjon a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzésről.

A közüzemi szerződés megszegésének következményei

89. § (1) A közüzemi szerződés megszegésének következményei:

a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;

b) kötbér;

c) kártérítés;

d) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;

e) kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 90-93. §-ban meghatározott módon és esetekben együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj mértékét külön jogszabály tartalmazza.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét az üzletszabályzatban kell meghatározni.

(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

90. § (1)[136] A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére

a) kötbért fizetni a 87. § a) és c)-e) pontjában,

b) az arányos díjat visszafizetni a 87. § b) pontjában

c)[137] egyszeri kötbért fizetni a 87. § f) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére

a) pótdíjat fizetni a 88. § a) pontjában,

b) kötbért fizetni a 88. § b)-g) pontjaiban,

c)[138] egyszeri kötbért fizetni a 88. § l) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

91. § (1) A közüzemi szolgáltató a villamosenergia-szolgáltatást felfüggesztheti a 88. § b)-f), valamint i)-k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.

(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetéséről köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni. A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követő munkanapon megkezdeni.

92. § A 88. § h) pontjában meghatározott esetben a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja és a fogyasztóval kötött közüzemi szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, illetve ha a 88. § g) pontja szerint vételezi a villamos energiát.

93. § A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

A villamos energia szabálytalan vételezése

94. § (1) A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül.

(2) A villamos energia szabálytalan vételezése esetén

a) a vételező a már vételezett villamos energiáért köteles a villamos energia díját és pótdíjat fizetni a hálózati engedélyesek részére, valamint köteles megtéríteni a hálózati engedélyesek pótdíjjal nem fedezett, igazolt kárát,

b) a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják.

VII. Fejezet

ÁRMEGÁLLAPÍTÁS, ÁRSZABÁLYOZÁS

95. §[139] (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.

(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.

95/A. §[140] (1) Az átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia induló átvételi ára k*23 Ft/kWh.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott "k" tényező értéke 2005. december 31. napjáig 1. Ezt követő naptári években a "k" értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a "k" tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ár az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

96. §[141] Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Hivatal alakítja ki. Az árszabályozás kereteit és az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

97. § A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytató engedélyes, illetve kiserőmű üzemeltetője köteles

a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,

c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.

98. §[142] (1) A szénipari szerkezetátalakítási támogatást és az átállási költségeket kizárólag a rendszerirányító elkülönített számláján kezelt, a villamosenergia-rendszer irányításának díjával együtt beszedett pénzeszközből lehet téríteni. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszközök nem minősülnek a rendszerirányító bevételének. A rendszerirányító a rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszközöket, és annak hozadékait más célra nem fordíthatja, köteles az egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. A rendszerirányító köteles az elkülönített számlán beszedett, de a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó, valamint a közüzemi nagykereskedő részére tovább nem adott pénzeszközöket, és azok hozamait kötelezettségként kimutatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket - a rendszerirányítási díj részeként - a Hivatal javaslata alapján a miniszter évente állapítja meg. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszközök megállapításakor figyelembe kell venni az előző időszakban a rendszerirányítónál ilyen címen kimutatott kötelezettségeket és azok hozamát külön díjelemenként, továbbá a jogszabályban elismert, de ki nem fizetett átállási költséget, illetve szénipari szerkezetátalakítási támogatást, valamint az átállási költségnek a közüzemi nagykereskedőnél, és a szénipari szerkezetátalakítási támogatásnak a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozónál felmerült ráfordításait.

99. § A kifizetésre kerülő átállási költséget a közüzemi nagykereskedő kérelmére, a Hivatal javaslata alapján, az egyes időszakok végén a miniszter állapítja meg. A rendszerirányító elkülönített számlájáról történő kifizetések elvégzéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

100. § (1) Az engedélyesek kötelesek tevékenységük során az átállási költségek csökkentése érdekében eljárni. A termelő 18. § szerinti villamos energia értékesítése átállási költséget közvetve vagy közvetlenül nem keletkeztethet.

(2) A közüzemi nagykereskedő köteles a termelőkkel a 3. § 23. pontjában meghatározott szerződések módosítására irányuló tárgyalások megkezdéséről a Hivatalt tájékoztatni, valamint a módosított szerződéseket a Hivatalnak megküldeni.

100/A. §[143] (1) A kifizetésre kerülő szénipari szerkezetátalakítási támogatást a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó kérelmére, a Hivatal javaslata alapján, az egyes időszakok végén a miniszter állapítja meg. A rendszerirányító elkülönített számlájáról történő kifizetések elvégzéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A szénipari szerkezetátalakítási támogatást közvetlenül az arra jogosult bányavállalkozónak kell kifizetni.

(3) A szénipari szerkezetátalakítási támogatás kizárólag az e törvényben valamint a külön jogszabályban meghatározott célra fordítható. A szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó köteles az ezt igazoló iratait a költségtérítés iránti kérelméhez mellékelten a Hivatalhoz benyújtani.

VIII. Fejezet

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA

101. § (1) A horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait villamosenergia-ipari tevékenységenként, illetve nem villamosenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban bemutatni, olyan módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(2)[144] A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény állapítja meg.

(3)[145] A könyvvizsgáló az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

102. §[146] (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat.

(2)[147] A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányító átviteli hálózati és szervezett villamosenergia-piac működtetési tevékenységet folytathat.

102/A. §[148] (1) Amennyiben a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a rendszerirányítási tevékenységet a 102. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve elosztó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari tevékenységektől szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.

(2) Amennyiben az átviteli vagy elosztó tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, az átviteli, illetve elosztó tevékenységet a 102. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a rendszerirányítási, az átviteli, illetve az elosztó tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb villamosenergia-ipari tevékenységektől szervezeti és döntéshozatali tekintetben függetlenül kell ellátni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás különösen az alábbi követelményeknek köteles megfelelni:

a) a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, valamint a vállalkozás rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője nem szerezhet társasági részesedést a rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozáson kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásban, nem lehet ilyen vállalkozás vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen vállalkozással munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,

b) az a) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más - nem rendszerirányítási, illetve hálózati engedélyes - vállalkozáshoz nem lehet kirendelni,

c) a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás vezető állású munkavállalójának, valamint a rendszerirányítási, illetőleg hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit, továbbá a vezető tisztségviselő díjazását úgy kell meghatározni, hogy a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás működését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el,

d) a hálózati engedélyes hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egysége vezetőjének díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli vagy elosztói tevékenységet végző szervezeti egységeinek tevékenységétől, illetve azok tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,

e) a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli, illetve az elosztói engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a hálózat üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. A tulajdonos az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,

f) a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat.

(4) A rendszerirányító és a hálózati engedélyes gazdasági társaságokra a Gt. szabályai a 102/A. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak.

102/B. §[149] (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles biztosítani, hogy az engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen

a) a jogszabályokban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak,

b) az azonos fajta engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és fogyasztókkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének.

(2) Amennyiben a rendszerirányítási, illetőleg a hálózati engedélyesi tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás végzi, a 13. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezések teljesítése érdekében - különös tekintettel a jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokhoz és információkhoz való hozzáférés lehetővé tételére - a vállalkozás köteles biztosítani, hogy a más villamosenergia-ipari engedélyesek egyenlő elbánásban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy az engedélyes az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része vagy más vállalkozás.

(3) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében kötelesek megfelelési szabályzatot készíteni és a Hivatalnak előzetes jóváhagyásra benyújtani. A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési jelentést kell készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni, valamint jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalnak.

(4) A megfelelési szabályzat, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza azokat a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő működést, különös tekintettel a 102-102/B. §-okban foglalt rendelkezések betartására. A megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

IX. Fejezet

AZ ENGEDÉLYES VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNŐ RÉSZESEDÉSSZERZÉSEK KORLÁTOZÁSA

103. §[150] (1) Az engedélyes vállalkozás átalakulásához, szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt tevékenységekhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzéséhez, valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez.

(3)[151] Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.

(4) A rendszerirányító, illetőleg a hálózati engedélyes vállalkozás nem szerezhet társasági részesedést más - nem rendszerirányítási, szervezett villamosenergia-piaci, illetve hálózati engedélyes - e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari vállalkozásban.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a Get. hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.

(6) A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli, az elosztási, a rendszerirányítási, a közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói tevékenység díjának, vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti.

(7) A Hivatal az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni az 50. § (3) bekezdés c) pontjában rögzített követelményeknek.

(8) Az (1)-(3), valamint az (5) bekezdés szerinti jóváhagyó határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve -jogot nem gyakorolhat.

104. §

105. §

X. Fejezet

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA

106. § (1) A rendszerirányító köteles figyelmemmel kísérni a rendszerszintű mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás alakulását.

(2)[152] A rendszerirányító, illetve a Hivatal az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok fejlesztésére a 28. § szerint pályázatot írhat ki, amennyiben a közcélú hálózatokon továbbítható villamos energia mennyisége nem egyeztethető össze a rendszerhasználók jövőbeli várható igényével, a hálózati engedélyesek által benyújtott hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg, valamint a közcélú hálózatok terhelésének figyelembevételével.

(3)[153] A Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon nem képes kielégíteni a fogyasztók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges. A pályázatot csak abban az esetben lehet kiírni, ha az engedélyezési eljárás során létesült kapacitások, illetve megvalósult keresletoldali szabályozási intézkedések nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését. A Hivatal a pályázat kiírásakor figyelembe veszi a rendszerirányító által a 37. § c) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket. A pályázat alapján létesített erőművek üzemeltetői által megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.

107. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 108. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását korlátozza vagy megszünteti, illetőleg az energiarendszer üzembiztonságát, együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek a rendszerirányító utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

108. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,

b) tartós tüzelőanyag hiány,

c) az ország, vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,

d) a feljogosított fogyasztók ellátásának zavara.

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

a) a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,

b) a fogyasztók villamosenergia-ellátásának korlátozását,

c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,

d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

XI. Fejezet

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

109. § (1) A fogyasztó a fogyasztói berendezések üzemeltetése során

a) nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget, az üzem- és vagyonbiztonságot,

b) nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamos-mű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését.

(2) A fogyasztó a villamosenergia-termelő berendezését (készülékét) csak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a villamosművel.

110. § (1)[154]

(2) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot külön jogszabály határozza meg.

(3) A villamosmű, a csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezés létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó részletes műszaki-biztonsági szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

111. §[155] (1) A csatlakozóberendezés, az e törvény szerint -engedélyköteles fogyasztói vezeték és az összekötő berendezés tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a 110. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni és azt a Hivatalnak benyújtani.

(2) A csatlakozó-, az összekötő és fogyasztói berendezés, a fogyasztói vezeték, valamint a közvetlen vezeték létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett villanyszerelő jogosult. A villanyszerelő nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet és a nyilvántartást vezető szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes és felhatalmazó rendelkezések

112. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 115-116. §-a, 119. §-a és 122. §-a, valamint 121. § (1), 121. § (4), és 127. § (2) bekezdése 2002. február 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 3. § 37. pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

113. §[156] E törvény

a)[157] 4. §, 31/B. § és 52/D. §-ában, 9/A. § (10), 14. § (4) és (7), 15/B. § (1) és (3), 16. § (2), 22/A. § (2), 27. § (5)-(6), 33. § (1)-(2), 34. § (3), 46. § (1)-(2), 48. § (2)-(3) és (5), 52. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 102/B. § (4), 106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § 13. és 15., a 10/A. § (1) bekezdés b), az 50. § (3) bekezdés b), az 51. § (1) bekezdés b), és a 88. § l) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotásáról a Kormány,

b) 5. §-ában, 15/A. §-ában, 21. §-ában, 96. §-ában, 99. §-ában, 110. §-ában, 6. § (2), 20. § (3)-(4), 26. § (2), 30. § (3), 32. § (1), 46. § (4), 51. § (5), 81. § (1), 89. § (3), 98. § (2), 111. § (2) és 125. § (2)-(3) bekezdéseiben, valamint a 23. § (1) bekezdés b), 37. § b) és 72. § e) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotásáról a miniszter - az érintett miniszterek egyetértésével - rendeletben gondoskodik.

114. §[158]

115. §[159]

116. §[160]

117. §[161]

118. §[162]

119. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok felsorolása kiegészül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársasággal, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a gazdasági miniszter, a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 100%.

120. §[163]

Átmeneti rendelkezések

121. § (1)[164]

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 20 MW vagy azt meghaladó, de az 50 MW-ot el nem érő teljesítményű erőművek működési engedélyei érvényüket vesztik.

(4)[165]

122. § E törvény VIII. Fejezetének végrehajtása érdekében a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok által e törvény hatálybalépéséig létesített rendszerirányítási, hálózati, termelői, és villamosenergia-kereskedelmi engedélyes társaságok alapításakor illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket.

123. § (1) A 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költségeket a 2010-ig terjedő átmeneti időszakban lehet téríteni.

(2) Az átállási költségek (1) bekezdésben meghatározott térítési időszakában a közüzemi nagykereskedő a 44. § (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően részben vagy egészben bármely kereskedő számára közvetlenül is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiséget, ha nem keletkezik a 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költség.

(3)[166] A 3. § 48. pontjában meghatározott szénipari szerkezetátalakítási támogatást a 2010-ig terjedő átmeneti időszakban a bányavállalkozó tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségek vonatkozásában lehet téríteni. A kifizetésre kerülő szénipari szerkezetátalakítási támogatást az egyes időszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel és szénbázisú villamos energia előállításával összefüggő indokolt költségének és ráfordításának az e tevékenységéből származó bevételét meghaladó részének figyelembevételével, külön jogszabályban kell megállapítani, azzal, hogy a támogatásnak az előző időszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegűnek kell lennie. A szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó a Vértesi Erőmű Rt., illetve jogutódja.

124. § (1) E törvény 95. §-a helyébe 2004. január 1-jén az alábbi rendelkezés lép:

"95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.

(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, a termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia."

(2) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig tranzitnak minősül az ország területén keresztül történő olyan átvitel, amelynek kezdő- és végpontja az ország területén kívül van.

125. § (1)[167] A 20. és 21. §-okban meghatározott zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját a Kormány állapítja meg. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek összteljesítménye és az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni a zöld bizonyítvány rendszer nemzetközi tapasztalatait és sikerességét.

(2)[168] A 43. § (5) bekezdése és a 45. § (4) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelésének elősegítése érdekében, továbbá a Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a hulladékból nyert villamos energia vonatkozásában a villamosenergia-ellátás biztonságát, valamint a fogyasztók fokozatos terhelését figyelembe véve az árak normatív támogatásán keresztül - a rendszerirányítás díjába épített elemmel - elő kell segíteni a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését. A villamosenergia-árak támogatásának mértékét és módját a Hivatal javaslata alapján a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Az ártámogatás mértéke és módja az egyes energiaforrások esetén eltérő, figyelembe véve az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák eltérő megtérülési idejét.

(3)[169] A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a hulladékból nyert energiával, illetve a külön jogszabályban meghatározott erőműben, kiserőműben termelt villamos energia átvételét a külön jogszabályban kijelölt engedélyes, illetőleg engedélyesek nem tagadhatják meg, ha az erőmű, illetve kiserőmű a hálózatra adás műszaki feltételeit teljesíti, és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg. Az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője az e bekezdésben meghatározott villamosenergia-értékesítés esetén az értékesítés megkezdését köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni. E rendelkezés nem érinti a 43. § (5) bekezdése és a 45. § (4) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átvételének szabályait.

(4) Az átvételi árrendszert az árhatóságnak úgy kell kialakítania, hogy a megújuló energiaforrásokat és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek villamos energia eladásból származó bevételei tervezhetőek legyenek.

(5) A megújuló energiaforrások támogatási rendszerén keresztül nem támogatható

a) a hulladékból termikus módon történő energiatermelés, ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott hulladékgyűjtési, illetőleg hulladékválogatási feltételeknek, illetve ha nem biológiailag lebomló szerves hulladékból történik, valamint

b) az 5 MW-nál nagyobb teljesítményű vízerőmű.

(6) Az 1 MW-ot meghaladó napenergiát hasznosító erőművek, valamint 50 MW-ot meghaladó egyéb megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek támogatási rendszerét az említetteknél kisebb erőművektől elkülönítetten kell meghatározni.

126. § A 45. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése előtt a közüzemi nagykereskedő (jogelődje) és a közüzemi szolgáltatók (jogelődeik) által megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.

127. § (1)[170]

(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24. § (2), és 24/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések

a) az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik,

b) az e törvény hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező, a befolyásszerző többségi, illetve közvetlen irányítása alatt álló atomerőműveket a befolyásszerzésének a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 24/A. § (2) bekezdése szerinti elbírálásakor figyelmen kívül kell hagyni.

128. § A Kormány megállapítja a 3. § 1. pontjában meghatározott hosszú távú szerződések újratárgyalásával összefüggésben csökkenő villamosenergia-, illetőleg szénbányászati termeléssel kapcsolatban felmerülő szociális problémák kezelésének rendjét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[171]

129. §[172] (1) E törvény - a 113. §-ban adott felhatalmazás alapján megalkotandó kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel együtt - a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelettel, valamint az 5. § b) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az 5. § i) és j) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az 5. § e) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény megállapítja a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 2003. évi CXXV. törvény 60. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.01.01.

[2] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 1. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[3] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 1. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[4] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[5] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[6] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[7] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[8] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[9] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[10] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[11] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[12] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[14] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[15] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[16] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[17] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[18] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[19] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[20] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[21] Beiktatta a 2005. évi CLXXXV. törvény 1. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[22] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[23] Megállapította a 2005. évi CLXXXV. törvény 2. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[24] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[25] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[26] A felvezető szöveget módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdése l) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[28] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[29] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[31] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[32] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[33] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[34] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[35] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[36] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[37] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 119. § c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[38] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[39] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[40] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[41] Számozását módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[42] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 4. § (6) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[43] Megállapította a 2006. évi CIX. törvény 3. § (7) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[44] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[45] * Szabályozására lásd 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet

[46] Megállapította a 2003. évi XLII. törvény 84. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.08.01.

[47] Módosította a 2006. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdése. Hatályos 2006.07.01.

[48] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 4. § c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[49] Megállapította a 2006. évi CIX. törvény 3. § (8) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.

[50] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[52] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[53] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2005.11.01.

[54] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 62. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[55] Hatályon kívül helyezte az 2006. évi CIX. törvény 141. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[56] Hatályon kívül helyezte az 2006. évi CIX. törvény 141. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[57] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 7. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[58] Megállapította a 2005. évi CLXXXV. törvény 4. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[59] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 62. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[60] Beiktatta a 2007. évi XXVI. törvény 3. §-a. Hatályos 2007.04.21.

[61] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 8. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[62] Beiktatta a 2007. évi XXVI. törvény 5. §-a. Hatályos 2007.04.21.

[63] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 102. § (5) bekezdése o) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[64] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 102. § (5) bekezdése o) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[65] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 9. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[66] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 10. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[67] Számozását módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 10. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[68] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[69] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[70] Számozását módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[71] Számozását módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[72] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[73] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[74] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[75] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 13. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[76] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 13. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[77] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 14. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[78] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 15. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[79] A cím szövegét megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 16. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[80] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 17. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[81] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 18. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[82] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 19. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[83] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 20. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[84] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 21. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[85] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[86] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 22. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[87] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 23. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[88] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 24. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[89] A cím szövegét megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 25. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[90] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 26. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[91] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 26. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[92] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 27. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[93] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[94] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 28. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[95] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 60. § (6) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[96] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 29. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[97] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 30. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[99] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 31. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[100] Módosította a 2003. évi CXXV. törvény 60. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.01.27.

[101] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 32. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[102] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 33. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[103] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 34. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[104] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[105] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[106] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 62. § (3) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[107] Megállapította a 2003. évi CXXV. törvény 60. § (4) bekezdése. Hatályos 2004.01.27.

[108] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 36. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[109] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 37. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[110] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[111] Hatályon kívül helyezte az 2006. évi CIX. törvény 141. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[112] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 39. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[113] * Szabályozására lásd 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

[114] Hatályon kívül helyezte az 2006. évi CIX. törvény 141. § b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[115] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[116] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 60. § (7) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[117] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 60. § (7) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[118] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 40. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[119] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 41. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[120] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 42. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[121] Módosította a 2005. évi LXXIX. törvény 60. § (6) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[122] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 43. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[123] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[124] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 44. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[125] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 145. § (5) bekezdés p) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[126] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[127] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 45. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[128] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 141. § b) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[129] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 46. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[130] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 46. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[131] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 46. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[132] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 46. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[133] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 47. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[134] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 48. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[135] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 48. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[136] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[137] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 49. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[138] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 49. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[139] Megállapította a 2006. évi XXXV. törvény 2. § - a. Hatályos 2006.03.03.

[140] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 50. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[141] Megállapította a 2003. évi XLII. törvény 84. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.08.01.

[142] Megállapította a 2005. évi CLXXXV. törvény 5. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[143] Beiktatta a 2005. évi CLXXXV. törvény 6. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[144] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 51. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[145] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 51. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.09.01.

[146] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 52. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[147] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 63. § - a. Hatályos 2007.07.01.

[148] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 53. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[149] Beiktatta a 2005. évi LXXIX. törvény 53. § - a. Hatályos 2006.01.01.

[150] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 54. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[151] Megállapította a 2006. évi IV. törvény 353. § -a. Hatályos 2006.07.01.

[152] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 55. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[153] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 55. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[154] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CIX. törvény 119. § c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.

[155] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 56. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[156] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 57. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[157] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 62. § (4) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[158] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[159] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[160] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[161] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[162] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[163] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[164] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[165] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 531. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[166] Beiktatta a 2005. évi CLXXXV. törvény 7. § - a. Hatályos 2006.01.06.

[167] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 58. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[168] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (8) bekezdés l) pontja. Hatályos 2007.01.01

[169] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 58. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[170] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.09.01.

[171] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 59. § - a. Hatályos 2005.09.01.

[172] Megállapította a 2005. évi LXXIX. törvény 59. § - a. Hatályos 2005.09.01.

Tartalomjegyzék