A Zalaegerszegi Törvényszék G.40069/2015/48. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 478. §, 484. §, 485. §, 486. §] Bíró: Adorján Csaba

helység neve1i Törvényszék

4.G.40.069/2015/48. szám

A helység neve1i Törvényszék a Szentirmai Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe1.), és a ügyvéd neve2 ügyvéd (ügyvédi iroda címe2.) által képviselt felperes neve felperes címe. felperesnek, a Dr. Szabó Ügyvédi Iroda (ügyvéd neve3 ügyvéd, ügyvédi iroda címe3.) által képviselt alperes nevealperes címe. alperes elleni, megbízási díj stb. iránti perében, nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 48.258.335 Ft-ot (negyvennyolcmillió-kétszázötvennyolcezer-háromszázharmincöt forintot), ezen összeg 2011. október 25. napjától számított, a kifizetése napjáig járó, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű kamatát, valamint 2.377.600 Ft (kétmillió-háromszázhetvenhétezer-hatszáz forint) perköltséget.

Az állam által előlegezett kereseti illetéket a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a helység neve2i Ítélőtáblához intézett, a helység neve1i Törvényszéken, írásban, jogi képviselő útján benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) b-d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

I. Tényállás

1995. január 5. napján a felperes megvásárolta az állami tulajdonban lévő helység neve3, cím1 szám alatti hrsz. helyrajzi számú ingatlant az alperes jogelődje által megbízott gazdasági társaságtól, majd az adásvételi szerződéstől 1999. február 10. napján elállt, ezáltal az visszamenőleges hatállyal megszűnt. Ezt követően 2000. október 5. napján keresetet indított kártérítés iránt, amely perben az alperes viszontkeresete folytán 2008. április 15. napján a helység neve4 Ítélőtábla ügyszám1 számú ítéletével a felperest arra kötelezte, hogy az ingatlant tizenöt napon belül, ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja az alperes birtokába.

Az ítélethozatal időpontjában az ingatlan tul. hányad1 tulajdoni hányada volt állami tulajdonban (fennmaradó részén bankfiók működött), ennek tul. hányad1 tulajdoni hányada tartozott az alperes vagyonkezelésébe (az ezt meghaladó részét a helység neve5 Regionális és Munkaügyi Központ, majd a heység neve6 Kormányhivatal kezelte); az alperes vagyonkezelésébe tartozó tulajdonrészt a felperes bérbeadás útján hasznosította.

A felek már az ítélethozatalt megelőzően egyeztettek az ingatlan rezsiköltségeiről és hasznosításának körülményeiről. Erről a felperes az alperest 2008. április 4. napján írásban is tájékoztatta, abban feltüntette az üzemeltetés energiaköltségeit; közölte, hogy az épület tűzvédelme, a szemétszállítás, valamint a kazánok karbantartása tárgyában átalánydíjas szerződéseket kötött; az épület üzemeltetésének bevételeit a bérlőktől beszedett bérleti díjak adják - erről táblázatot csatolt -; az épület őrzését és takarítását munkaviszonyban álló alkalmazottak révén biztosítja, az átadás-átvételt követően e szolgáltatásokat továbbra is nyújtani tudná 1 millió Ft plusz ÁFA díj fejében; egyúttal közölte a bruttó alapterületi adatokat, és jelezte, hogy további egyeztetési, adatszolgáltatási igény esetén az alperes rendelkezésére áll. Válaszában dr. tanú 3- az alperes zalaegerszegi irodájának vezetője - további adatokat kért az 1 millió Ft vállalkozói díj részletezése, a közüzemi díjak, és a mérőórák, almérők tárgyában.

Ezt követően a felperes 2008. június 25. napján bejelentette, hogy megkapta a jogerős ítéletet, kéri az abban foglalt összeg átutalását, és annak megérkezése után készen áll az ingatlan birtokba adására. Augusztus 14-én értesítette az alperest arról, hogy kész az azonnali birtokba adásra is, ugyanakkor a szolgáltatókkal és bérlőkkel való elszámolás érdekében célszerűnek tartaná, amennyiben arra augusztus 29-én vagy legkésőbb szeptember 1. napján kerülne sor. Válaszul tanú 1- aki az alperes zalaegerszegi irodájának műszaki menedzsere volt - tájékoztatást kért arról, milyen döntés született a kazánházzal kapcsolatban, létrejött-e megállapodás a közműszolgáltatókkal, és hogyan működik a portaszolgálat szeptember 1-jétől.

2008. szeptember 15. napján a felperes 2008. szeptember 30-ra kitűzte a birtokba adás időpontját, azonban szeptember 30-án az alperes zalaegerszegi irodája a felperest tájékoztatta arról, hogy központjától az átadás időpontjáról csak aznap kapott tájékoztatást, "az üzemeltető kiválasztása folyamatban van, ennek megtörténte után látjuk célszerűnek az átadás-átvételi eljárás lebonyolítását". Ugyanezen a napon az alperes vagyonkezelésért és vagyongazdálkodásért felelős ügyvezető igazgatója ezt megismételte azzal, hogy az üzemeltető kiválasztása után sorra kerülő birtokbavételig a felperes türelmét kéri.

2009. január 9. napján a felperes felhívta a figyelmet arra, hogy sürgetése ellenére az alperes az épületet nem vette át, és mivel az abban működő bankfiók külön fűtéssel nem rendelkezik, a tulajdonostárs felszólítására elindította, és folyamatosan biztosítja az épület fűtését. A fűtés intenzitása azonban időközben lecsökkent, a javítást végző cég pedig megállapította, hogy az egyik kazán egy hőcserélő eleme megrepedt. A felperes emiatt tájékoztatta az alperest arról, hogy jelenleg egy kazán üzemel, tudatta a javítási árajánlat összegét, és azt is, hogy az üzemelő kazán meghibásodása esetén az épület egyáltalán nem fűthető. Azonnali tulajdonosi döntést kért a hiba elhárításának módját, és költségeinek viselését illetően. Ezen kívül ismét nyomatékosan kérte az átadás-átvételi eljárás legkésőbb nyolc napon belüli lebonyolítását azzal, hogy a felelős őrzésből eredő összes költsége megtérítésére igényt tart.

Minthogy a felhívás eredménytelen maradt, 2009. szeptember 7. napján a felperes rámutatott arra, hogy az átadás-átvételi eljárás lebonyolítása az alperes hibájából nem történhetett meg, és ennek következtében az ingatlan felelős őrzőjeként változatlanul és folyamatosan jelentős kiadásokra kényszerül. Az épület ugyanis részben a heység neve6 Munkaügyi Központ kezelésében, részben az cég neve1. tulajdonában van, sem a vízellátás, sem a fűtés nem szakaszolható, a kazán működtetése és karbantartása felügyeletet igényel, és az üzemelő egyetlen kazán a megfelelő fűtés biztosítására nem képes. Közölte azt is, hogy a bérleti díjak már nem nyújtanak fedezetet a költségekre, és a fennálló jogi helyzet mielőbbi tulajdonosi döntéseket igényel. Ezután 2009. október 15-én az alperes tájékoztatást kért arról, milyen feltételekkel vállalná a felperes egy 90 napos üzemeltetési szerződés megkötését, majd november 3. napján a felperesnek szerződéstervezetet is küldött. A tájékoztatás céljából megküldött szerződésmintát 2009. november 16. napján a felperes azzal egészítette ki, hogy a három hónapos üzemeltetési szerződés vállalkozói díjának összegét 1.400.000 Ft plusz ÁFA összegben javasolja meghatározni, amely magában foglalja a négy műszakos folyamatos őrzés és takarítás költségeit, de nem tartalmazza az épület biztosításának költségvonzatait. Mivel ajánlatára a felperes választ nem kapott, 2009. december 8. napján újból az üzemeltetési körülményekre vonatkozó tulajdonosi döntések meghozatalát kérte, utalva ennek elmulasztása esetleges következményeire.