A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30195/2008/5. számú határozata határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 6. §, 7. §, 12. §, 14. §]

Kapcsolódó határozatok:

Barcsi Járásbíróság P.20166/2007/8., Kaposvári Törvényszék Pf.22066/2007/6., *Kúria Gfv.30195/2008/5.* (BH 2009.8.249)

***********

Gfv.X.30.195/2008/5.szám

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Bilonka Béla ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek a dr.Boda Pál ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen földtulajdonosok gyűlése által hozott határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Barcsi Városi Bíróságon P.20.166/2007. számon indult és a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2008. február 6-án kelt 2.Pf.22.066/2007/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Pf.22.066/2007/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Barcsi Városi Bíróság P.20.166/2007/8. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 5.000,- (Ötezer) Ft másodfokú és 51.000,- (Ötvenegyezer) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes az alperesi vadászati közösség egyik földtulajdonosa. 1,3 hektárnyi termőföldterülettel rendelkezik.

2007. április 11-én az alperesi vadászati közösség földtulajdonosi gyűlése a 6/2007. (04.11.) Ftvk. számú határozattal elfogadta a működési szabályzatát.

Ennek 8.1. pontja azt tartalmazza, hogy a vadászati közösség a társult vadászati jogot maga gyakorolja. A 8.3. pont szerint e jog gyakorlása során kizárólag költségfedezeti vadgazdálkodást valósít meg úgy, hogy a tagjai számára elsődleges vadászati lehetőséget biztosít.

A 8.3.1. pont rögzíti, hogy az alperesi vadászati közösség képviselője a vadászati területen belül kialakított önálló vadgazdálkodási egységekre bérvadászati szerződést köthet az alábbi feltételekkel:

Vadásztársasággal, illetve társas vállalkozással, egyéb feltételek mellett, ha a vadásztársaság, illetve a vállalkozás természetes személy tagjainak több mint fele a vadászati közösség működési területén, a bérvadászati szerződés megkötésekor már rendelkezett 1000 hektár földtulajdonnal.

Magánszemélyekkel, többek között akkor, ha a magánszemély a közösség működési területén a bérvadászati szerződés megkötésekor már rendelkezett legalább 200 hektár földtulajdonnal és a területén vadászni szándékozók közül legalább 1 fő a vadászterületén rendelkezik 15 éves vadászati gyakorlattal.

A működési szabályzat azt is tartalmazza, hogy az említetteknek, a működési szabályzat mellékletét képező bérvadászati szerződésben foglaltakat el kell fogadniuk. A vadásztársaságnak, illetve a társas vállalkozásnak vállalnia kell, hogy a részükre biztosított vadgazdálkodási egységen belül, legalább 50 hektár földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok részére vadászati lehetőséget biztosítanak, feltéve, hogy ezek a tulajdonosok vállalják az adott társaságokon belül, a saját egyéni vadászataikra jutó arányos költségek viselését. Az 50 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok, illetve a földtulajdonosi közösség vadászni kívánó, és a működési szabályzat szerint jogosult tagjai a többlet használati díj mértékéig, a bérvadászatra jogosulttal állapodhatnak meg bérvadászatról.

A működési szabályzat feljogosítja a közös képviselőt arra is, hogy 200 hektárnál kisebb, önálló vadgazdálkodási egység esetében, amennyiben a terület legalább 30%-án intenzív halastó-gazdálkodás folyik, illetve az ingatlan önálló és összefüggő egységet alkot, a bérvadászati szerződés megkötése során, a vadásztársaságra, a társas vállalkozásra, illetve a magánszemélyre vonatkozóan rögzített tulajdoni arányoktól (200 hektár, illetve 1000 hektár) meglététől eltekinthet.

A működési szabályzat 10. pontja szerint, a többlet-használati díj mértéke 300,-Ft/hektár, amelyet az éves beszámoló elfogadásakor minden évet követő március 31-ig lehet megállapítani, illetve megváltoztatni. A többlet- használati (bérleti) díjat a földtulajdonosnak legkésőbb a tárgy évet követő március 31-ig kell kifizetni. Ez a díj azt illeti meg, aki december 31-ig tulajdonos volt.

A működési szabályzat 11. pontja a bérbe adásra jogosult terhére területarányosan fizetendő, éves többlethasználati díj fizetést állapít meg. A vadkárok fedezetére, vadgazdálkodási egységenként, minimum 1,500,-Ft/hektár, a közös költségek fedezetére minimum 200,-Ft/hektár összeg befizetését írja elő.

A működési szabályzat 13. pontja szerint, ha a bérvadászatra jogosult írásbeli felhívás ellenére a vadászni kívánó tulajdonosok részére a vadászatot nem biztosítja, a közös képviselő jogosult a vele kötött bérvadászati szerződést 30 napos határidővel felmondani.

A 14. pont azt rögzíti, hogy a közös képviselőnek a szerződések megkötése során a tulajdonosok, illetve a közösség érdekeit kell szem előtt tartania. A bérvadászati egységek kialakításakor törekednie kell a megállapodáson alapuló többségi tulajdonosi akarat érvényre juttatására úgy, hogy lehetőség szerint a kisebbségben maradt, illetve kisebb földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok is, legalább a többlethasználati díj mértékéig vadászati lehetőséghez jussanak.

A felperes a módosított keresetében a 6/2007. (04.11.) Ftvk. számú határozat érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozattal elfogadott működési szabályzat 8.3. pontja a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti, illetve sérti az okszerű gazdálkodást is. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.tv. (továbbiakban: Vtv.) 12.§ /1/ bekezdés c) pontjával ellentétben a vadászati jog gyakorlását nem a földtulajdonosok tulajdoni hányadának arányában biztosítja. A kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosok terhére, kedvezőtlenebb feltételek mellett ad lehetőséget a vadászatra. A földtulajdonnal rendelkező jogi személyeknek nincs vadászati lehetősége. A bérvadászati szerződés időtartamát 10 évben határozza meg, és ezzel a határozathozatal idején fennálló tulajdonosi viszonyokat rögzíti. A tulajdoni arányokban bekövetkező jövőbeni változások esetén, az újabb tulajdont szerzőknek nem lesz módjuk a föltulajdonhoz tartozó vadászati jog gyakorlására. A felperes sérelmezte, hogy a vadászni kívánó földtulajdonosok csak vadászati szerződés megkötésével gyakorolhatják e jogukat. Kifogásolta azt is, hogy magánszeméllyel csak akkor köthető bérvadászati szerződés, ha az adott gazdálkodási egységen vadászni kívánók közül legalább egy személy 15 éves vadászati gyakorlattal rendelkezik. Előadta azt is, hogy a többlethasználati díj fizetésének, a vadkárok megtérítésének feltételei nem egyértelműek. Vitatta, hogy a vadászati közösség jogalanyiságának hiányában, a vadászati jogot gyakorolni kívánó taggal létrehozható bérvadászati szerződés.