A Győri Ítélőtábla Mf.30020/2022/7. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 66. § (1) bek., (2) bek., (4) bek., (5) bek., (6) bek., 82. § (1) bek., (2) bek., 172. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Barna Sára, Bartus Erika, Mózsa Gábor

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a munkáltatói felmondás kizárólag a munkavállaló képzettségének, végzettségének megfelelő betölthető munkakör hiányára vonatkozó megállapítást tartalmaz, a munkaviszony megszüntetése - jogszerű felmondási indok hiányában - jogellenes.

Az Mt. 82. § (1) bekezdése szerinti kártérítés meghatározásakor alkalmazni kell az Mt. 172. § rendelkezéseit is. Az Mt. 172. § (1) bekezdés b) pontja alapján ugyanakkor kizárólag azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amelyet a munkavállaló a jogellenes munkaviszony megszüntetést követően máshol megkeresett, vagy amelyet elvárhatóan megkereshetett volna. Amennyiben az alperes nem bizonyítja, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségének megszegésével nem létesített új munkaviszonyt, a más munkáltatónál elérhető jövedelem a kártérítés összegszerűsége körében nem bír jelentőséggel.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék M.70181/2020/26., *Győri Ítélőtábla Mf.30020/2022/7.*, Kúria Mfv.10139/2022/5. (BH 2023.4.106)

***********

Győri Ítélőtábla

Mf.V.30.020/2022/7.

A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság dr. Kelen Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kelen Botond ügyvéd, cím7) által képviselt Felperes1 (cím3) felperesnek a dr. Geiszt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Geiszt Éva ügyvéd, cím8) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2022. január 13-án kelt 25.M.70.181/2020/26. számú ítéletével szemben a felperes 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 315.242 (háromszáztizenötezer-kettőszáznegyvenkettő) forintot.

Az ítélőtábla a felperes elsőfokú perköltségfizetési kötelezettségét 13.716 (tizenháromezer-hétszáztizenhat) forintra leszállítja.

Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 18.915 (tizennyolcezer-kilencszáztizenöt) forint eljárási illetéket, valamint megállapítja, hogy 98.967 (kilencvennyolcezer-kilencszázhatvanhét) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A fentieket meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 22.098 (huszonkettőezer-kilencvennyolc) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy az állam javára az adóhatóság felhívására fizessen meg 25.219 (huszonötezer-kettőszáztizenkilenc) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Megállapítja, hogy 131.957 (százharmincegyezer-kilencszázötvenhét) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2014. augusztus 14-étől határozatlan időre létesített munkaviszonyt az alperessel és üzemi minőségellenőr munkakörben dolgozott. A felperesnek 2018. szeptember 22-én gyermeke született, amelyre tekintettel szülési-, majd fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. A felperes fizetés nélküli szabadsága, az alperessel közölt nyilatkozata alapján 2020. szeptember 23-ától megszűnt.

[2] Az alperes a felperessel 2020. szeptember 23-án felmondást közölt, amelynek indokolása a következőket tartalmazta: "A más által be nem töltött és az Ön által végzettségének, képzettségének megfelelően betölthető munkakör nem ajánlható fel Önnek".

[3] A felperes munkaviszonya 2020. október 28-án szűnt meg, havi távolléti díja ekkor 215.000 forint volt. A felperes 2020. november 9-étől 90 nap időtartamban napi 5.366,66 forint álláskeresési járadékban, majd 2021. február 7-étől gyermekgondozást segítő ellátásban részesült.

[4] A felperes az alperes felmondását követően állást keresett, azonban újabb munkaviszonyt 2021. február 26-ig, amikortól veszélyeztetett terhességét megállapították, nem létesített.

[5] A felperes keresetlevelet terjesztett elő, amelyben kérte, a bíróság állapítsa meg az alperesi felmondás jogellenességét és kötelezze az alperest elmaradt jövedelem címén 215.000 forint megfizetésére. A felperes kérte továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását az ügyvédi munkadíj tekintetében a csatolt megbízási szerződés alapján. Legutolsó keresetváltoztatása szerint elmaradt jövedelem címén 2019. október 29-től 2020. szeptember 31-ig számítottan 1.964.700 forintban kérte az alperes marasztalását 215.000 forint havi távolléti díj alapulvételével a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (1) és (2) bekezdése alapján, figyelemmel az Mt. 66. § (6) bekezdésére. Hivatkozott arra, hogy az Mt. 66. §-a az anya részére a gyermeke hároméves koráig felmondási korlátozást biztosít. Állította, hogy az alperesnél korábbi munkaköre nem szűnt meg, így azt neki fel kellett volna ajánlani, amelyet elfogadott volna. A kártérítés iránti igény tekintetében arra hivatkozott, hogy kárenyhítési kötelezettségének eleget tett, álláskeresési támogatást vett igénybe, továbbá aktívan munkát keresett, amely azonban későbbi terhessége és a pandémia miatt nem vezetett eredményre.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felmondás indokaként a munkáltató működésével összefüggő ok került megjelölésre, amely indok világos, valós és okszerű. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem tett eleget az őt terhelő kárenyhítési kötelezettségnek, így a kártérítés iránti igénye az összegszerűség tekintetében is megalapozatlan és eltúlzott.

[7] Az elsőfokú bíróság a 25.M.70.181/2020/26. számú ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 88.900 forint perköltséget, továbbá megállapította, hogy 117.882 forint illeték az állam terhén marad.