A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.58/2018/19. számú határozata hivatali visszaélés bűntette (FOLYTATÓLAGOSAN elkövetett hivatali visszaélés bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 293. §, 305. §] Bírók: Belovai Henriette, Szabó Éva, Török Zsolt

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.58/2018/19.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Budapesten, 2018. november 21. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt ... I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2018. március 9. napján kihirdetett 42.Kb.10/2017/36. számú ítéletét megváltoztatja.

... I.r. vádlott terhére rótt korrupciós bűncselekményt 2 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének (Btk. 305.§ c) pont), ... II.r. vádlott és ... III.r. vádlottak terhére rótt korrupciós bűncselekményt 1-1 rb. felbújtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének (Btk.305.§ c) pont) minősíti.

... I.r. vádlottal szemben kiszabott büntetést 2 (kettő) évi börtönbüntetésre és lefokozásra enyhíti.

... I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti.

... I.r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzást mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a ... I.r., ... II.r., ... III.r. és ... IV.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2018. március 9. napján kihirdetett 42.Kb.10/2017. számú ítéletével ... I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző de a (3) bekezdés a.) pontjának ac) alpontja és b.) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és a Btk. 305. § c.) pontjába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntettében. Ezért őt -halmazati büntetésül- 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 4 évi közügyektől eltiltásra, 100 napi tétel, napi tételenként 1000,- Ft pénzbüntetésre, valamint 130.000,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Rögzítette, hogy az I.r. vádlott a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. ... II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző de a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért őt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 2 évi magánnyomozói foglalkozástól eltiltásra, valamint 100 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. ... III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző de a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért őt 2 évi börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 2 évi a magánnyomozói foglalkozástól eltiltásra, valamint 100 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére rögzítette, hogy a III.r. vádlott legkorábban a büntetés 2/3-ad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. ... IV.r. vádlottat a Btk. 305. § c.) pontjába ütköző és aszerint minősülő felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 180 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három nap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül ... I.r., ... II.r. ... III.r. és ... IV.r. vádlott terhére, a büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést. A fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács indokolatlanul tért el I.r. vádlott tekintetében az irányadó középmértéktől, míg a II.r. és a III.r. vádlott tekintetében túlságosan jelentős hangsúlyt tulajdonított a megállapított büntetés kiszabási körülmények körében az enyhítő körülményeknek. Ezzel szemben nem értékelte kellő súllyal azt, hogy az I. vádirati tényállásban írt bűncselekmény megvalósításához vezető okfolyamatnak ők voltak a kiváltói, lényegi haszonszerzői, ezért a velük szemben kiszabott büntetés nem felel meg a belső arányosság követelményének, továbbá nem szolgálja a generális, illetve a speciális prevenciós célokat. Álláspontja szerint az I.r. vádlottal szemben hosszabb tartamú börtönbüntetés, míg a II.r. és III.r. vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása, míg a IV. r. vádlott esetében a pénzbüntetés napi tételszámának emelése indokolt.

Az I.r. vádlott irány megjelölése nélküli, a perbeli nyilatkozatai alapján a büntetés enyhítéséért, az I.r. védő enyhítésért, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztéséért, a II.r. és a III.r. vádlott irány megjelölése nélkül, II.r. és III.r. védő enyhítésért és eltérő minősítés megállapításáért, míg a IV.r. vádlott védője felmentésért terjesztett elő fellebbezést.

Az I.r. vádlott védője utóbb csatolta fellebbezése indokolását, amelyben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlanul rögzítette, hogy az I.r. vádlott a II.r. és III.r. vádlottaktól az ítéleti tényállás I/1-36. pontjaiban foglalt információk átadásáért "legalább 130.000,- Ft-ot" kapott. E történeti tényállási elem hiányában azonban téves a cselekmény jogi minősítése is. Hangsúlyozta, hogy azzal együtt, hogy az I.r. vádlott erkölcsileg nem érezte jogtalannak azt, hogy a II.r. és a III.r. vádlottaknak adatokat adott át, az ítéleti tényállás arab alszámaiban rögzített elkövetési magatartásokat soha nem vitatta. Kiemelte azonban, hogy az I.r. vádlott kezdettől fogva kategorikusan tagadta, hogy bármilyen ellenszolgáltatásban részesült volna, különösen, hogy a vádiratban írt részletekben 130.000.- Ft-ot vett volna át a II.r. és III.r. vádlottaktól. Érvelése szerint e tekintetben a II.r. és III.r. vádlott is mindvégig következetesen nyilatkozott és alátámasztotta az I.r. vádlott védekezését. Utalt arra, hogy a vádlottak tagadására figyelemmel körültekintően kell vizsgálni azt, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az I.r. vádlott részesült-e anyagi ellenszolgáltatásban, illetve hogy ezek a bizonyítékok alapot szolgáltatnak-e arra, hogy kétséget kizáró módon megállapítható legyen ennek ténye. Értelemszerűen minderről az ítélet indokolásában is számot kell adni. Ehhez képest, álláspontja szerint, ekörben az elsőfokú ítélet indokolása rendkívül szűkszavú, csupán utal a hangfelvételeken elhangzottakból kiemelt kifejezésekre. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a mérlegelési tevékenységéről igen szűk terjedelemben adott számot és csak kételyeket fogalmazott meg a vádlotti védekezés és az azt alátámasztó bizonyítékokkal szemben. Adós maradt az ítélet indokolása azzal is, hogy a koherens, mind önmagával, mind más bizonyítékokkal összhangban lévő, logikailag sem cáfolható, következetes vádlotti védekezések miért nem állták meg a helyüket. Összességében az elsőfokú ítéletet megalapozatlannak tartotta, mert az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, tényből tényre helytelen következtetéseket vont le és az indokolása is oly mértékben hiányos, hogy az a másodfokú eljárás keretében nem orvosolható. Ezért elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Másodlagos indítványa arra irányult, hogy a másodfokú bíróság az ítéleti tényállásból mellőzze azt a kellően alá nem támasztott, meg nem indokolt azon tényállási elemet, mely szerint II.r. és III.r. vádlottak "legalább három részletben (50.000 és 2×40.000,- ) összesen legalább 130.000,- Ft-ot fizettek" az I.r. vádlottnak. A megváltoztatott tényállás függvényében kérte a cselekmény jogi minősítését megállapítani. Fenntartotta az enyhítésre irányuló fellebbezését is, mely rövidebb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabására és a büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére irányult.