A Budakörnyéki Járásbíróság P.20575/2013/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. §, 29. §, 31. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek.]

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék Pf.20263/2014/4., *Budakörnyéki Járásbíróság P.20575/2013/5.*, Kúria Pfv.21428/2014/3. (BH+ 2015.5.210)

***********

Í T É L E T

A bíróság közérdekű adatok kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 10.000,-(tízezer) Ft+2.700,-(kettőezer-hétszáz) Ft ÁFA, összesen 12.700,-(tizenkettőezer-hétszáz) Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a címezve, de Járásbíróságon benyújtva kell írásban 3 példányban előterjeszteni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamat fizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő eljárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,-Ft-ot, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek levelükben közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztettek elő a II. r. alperesnél, a hivatal Jegyzőjét, mint címzettet megjelölve- amelyben kérték, hogy korábbi levelezésükre hivatkozással a II. r. alperes szíveskedjen tájékoztatást adni irodavezető úr összes megszerzett középfokú és/vagy felsőfokú iskolai végzettségét illetően.

A felperes kérelmére Város Jegyzője 2013. január 3. napján kelt válaszában azt nyilatkozta, hogy az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságról szóló és a vonatkozó rendelkezéseit összevetve a jogértelmezés alapvető szabályai szerint nyelvtanilag értelmezve a jogi normák egymáshoz való viszonyát szabályozó speciális szabály lerontja az általános elvet figyelembe véve, jelen esetben az Info Törvény az általános, a Kttv. pedig a speciális jogi norma. Az bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adat általános fogalommeghatározását a Kttv. speciális rendelkezéseinek tükrében kell értelmezni. A törvény taxatíven felsorolja, mi minősül közérdekből nyilvános adatnak, vagyis az itt felsorolt adatokra nézve köteles az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv az Info törvény 29. § (1) bekezdése alapján eleget tenni a közérdekű adatigénylésnek.

Ennek megfelelően az alperesek a felperesek által kért közérdekű adat kiadását megtagadták.

A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info Törvény) 31. § (1) és (7) bekezdése alapján a bíróság kötelezze az alpereseket az adatigénylésükben meghatározott közérdekű adat kiadására, azaz irodavezető úr összes megszerzett középfokú és/vagy felsőfokú iskolai végzettsége vonatkozásában adjanak az alperesek tájékoztatást.

Keresetükben hivatkoztak arra, hogy a felperesek keltezéssel közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmet terjesztettek elő, amelyet a Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője válaszlevelében megtagadott.

Hivatkoztak arra, hogy tudomásuk szerint mindkét alperes kezeli a közérdekű adatokat. Álláspontjuk szerint a jegyző elutasító leveléből nem derül ki egyértelműen, hogy melyik alperes nevében tagadta meg a választ.

A felperesek az alperesekkel szemben perköltség iránti igényt is előterjesztettek.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a felperesek keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalásukat kérték.

Az alperesek vitatták a felperesek keresetének jogalapját. Hivatkoztak arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban Kttv.) 45. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meghívásos eljárás alapján tölti be a II. r. alperesnél

Hivatkoztak arra is, hogy a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (II. 7.) Kormányrendeletben foglalt képesítési követelményeknek megfelel, továbbá arra is, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Info Törvény) 26. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy általában mi minősül közérdekből nyilvános adatnak.

Az Info Törvény felhatalmazása alapján a pontjainak taxatív felsorolása egyértelműsíti a közszolgálati jogviszony esetében a közérdekből személyes adatok körét. Ez tehát az úgynevezett speciális norma.

Előadták, hogy az álláspontjuk szerint a felsorolt adatokra nézve köteles az adatkezelő közfeladatot ellátó szerv az Info Törvény 29. § (1) bekezdése alapján eleget tenni a közérdekű adatigénylésnek.

Hivatkoztak arra is, hogy Város Jegyzője 2012. november 27-én kelt levelével tájékoztatta az I. r. felperest közérdekből nyilvános adatairól. Álláspontjuk szerint a Kttv. 179. §-a vonatkozásában a köztisztviselő iskolai végzettsége nem minősül közérdekből nyilvános adatnak, így erre nézve az I., II. r. alperesnek közérdekű adat kiadására irányuló kötelezettsége nem áll fenn.

Az alperesek a felperesek perköltségben történő marasztalásukat is kérték.

A felperesek keresete az alábbiak szerint nem megalapozott:

Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdése szerint: Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény ezáltal a személyes adatokat védi, addig a közérdekű adatok esetében a hozzáférést és a terjesztést kívánja biztosítani, amely a közéletben történő részvétel előfeltétele.