BH 1980.4.116 A garázdaság bűncselekményének a megvalósulása szempontjából nem tekinthető erőszakos magatartásnak az emberi testnek nem támadó jellegű megérintése, megfogása [Btk. 271. § (1) bek., Sztv. 93. § (1) bek.].

A járásbíróság a terheltet több személy által elkövetett garázdaság bűntette miatt 10 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. (A felelősségrevonás az 1961. évi V. törvény 219. §-a alapján történt.)

A Legfelsőbb Bíróság a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapján eljárva határozatában megállapította, hogy a járásbíróság ítéletének a terhelt cselekményét minősítő, továbbá fő- és mellékbüntetést kiszabó rendelkezései törvénysértők. Ezért e rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a terhelt bűnösségét garázdaság vétségében állapította meg, és emiatt 4 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelése esetén fogházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. (A felelősségrevonás a Btk. 271. §-a alapján történt; a másik két terheltet garázdaság szabálysértése miatt vonták felelősségre.)

Az eljárt bíróságok határozataiban megállapított tényállás lényege a következő.

1979. április 25. napján a terhelt az utcán megjegyzéseket tett a helybeli gimnázium lány-tanulóira, akik csoportosan az étkezdéjük felé haladtak, ittas állapotában a diáklányok közé állt, egyikükhöz közeledett, de az elhárította. Később az utcán a fiú-tanulók csoportjába is beállt, bement velük az étterembe, majd vacsora után újból megjegyzéseket tett az utcán haladó diáklánycsoportra.

Ugyanazon a napon este 20 óra tájban a terhelt összetalálkozott a katonai sorozásuk után ittas állapotba került - és ugyanebben az ügyben felelősségre vont - két társával. A három terhelt egy étteremben italozott, majd a terhelt és társai megközelítették a lánykollégiumot, a terhelt kopogott az ablakon, azután mindhárman a lánykollégium udvarára, onnan a kollégium emeleti részére mentek és ott elbújtak. A folyosón az egyik lány-tanuló észrevette a terheltet, aki ekkor megfogta a diáklány nyakát. A diáklány ellökte magától, mire a terhelt addig rejtőző társaival leszaladt a földszintre. Ekkor több diáklány felfigyelt az eseményekre, mire a a terheltek menekülni próbáltak az épületből, de a diáklányok ezt megakadályozták, s ennek során a terhelt az egyik lány karját fogta meg, társa pedig a másik diáklánnyal dulakodott. Később rendőrök érkeztek a helyszínre és a terhelteket előállították.

Az Elnökségi Tanács a járásbíróság ítélete és a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen a terhelt javára, bűnösségének a garázdaság bűncselekményében való megállapítása miatt emelt törvényességi óvást alaposnak találta.

A terhelt azzal a cselekményével, hogy társaival együtt a lánykollégiumba belopódzott, ott különböző helyeken szaladgált, a diáklányokat ijesztgette, zaklatta, s egyiknek a nyakát, a másiknak a karját megfogta: kihívóan közösségellenes magatartást tanúsított, mely alkalmas volt riadalom keltésére. A tényállásnak ezeket az elemeit az eljárt bíróságok helyesen ismerték fel, tévedtek azonban abban, hogy a magatartást garázdaság bűncselekményének értékelték.