A Fővárosi Ítélőtábla Bf.74/2013/22. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 321. §] Bírók: Mészáros László, Török Zsolt, Ujvári Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.455/2012/24., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.74/2013/22.*, Kúria Bhar.87/2014/5. (EH 2015.04.B14)

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

6.Bf.74/2013/22. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2013. november 13. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A rablás bűntette miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Törvényszék 2013. január 25. napján kihirdetett 23.B.455/2012/24. számú ítéletét megváltoztatja.

vádlottat az ellene rablás bűntette (Btk. 321. § (1) és (5) bekezdés b) pont) miatt emelt vád alól felmenti.

sértett által előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasítja.

Az eljárás során felmerült 539.307 (Ötszázharminckilencezer- háromszázhét) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú ítélet bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék a 2012. január 25. napján kihirdetett 23.B.455/2012/24. számú ítéletével vádlottat a Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a./ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 7 évi fegyházbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította. Ennek során megállapította, hogy egynapi előzetes fogvatartatás egynapi szabadságvesztésnek, míg négynapi házi őrizet egynapi szabadságvesztésnek felel meg. A vádlottat kötelezte kártérítés címén 10.000.000 forint és ennek a kifizetés napjáig járó évi törvényes kamatainak megfizetésére sértett magánfél részére, továbbá 600.000 forint eljárási illeték megfizetésére. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, melyek lefoglalását megszüntette, azokat részben az iratok között rendelte kezelni, illetve megsemmisítésüket rendelte el. A vádlottat kötelezte 520.807 forint bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó 18.500 forint tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A vádlott védője csatolta a fellebbezésének részletes indokolását, melyben kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet felderítetlen, és iratellenes, illetve az elsőfokú bíróság tényből további tényre helytelenül következtetett, ezért az megalapozatlan. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget teljes körűen. Részletes indokát adta álláspontjának, melyben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság csupán egy hipotézisre alapozta ítéletét, mely szerint a vádlott ismeretlenül maradt társaival elhatározták, és eltervezték, hogy a sértettől akár erőszakkal is megszerzik a pénzt, ezt azonban bizonyítékok nem támasztják alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a térfigyelő kamerák felvételei a sértett előadását nem igazolták, továbbá felderítetlen maradt az is, hogy van-e összefüggés a sértett által állított esemény és a ... úti pénzváltóban tanú1 által beváltott pénz között. Véleménye szerint minden alapot nélkülöz az ítélet azon megállapítása, hogy a sértettől elvett 10.000.000 forint került ekkor beváltásra. Kifogásolta, hogy a vádlott által előadott azon tény, hogy a cselekmény elkövetése idején kórházban tartózkodott megfelelően nem került igazolásra, jogsegély keretében a kórház nem került megkeresésre, az elsőfokú bíróság megelégedett a rendőrség által adott kétsoros tájékoztatással, mely szerint a vádlott kórházi nyilvántartásban nem szerepel. Ugyanígy hiányként értékelte a mobil kommunikáció és a telefonos forgalmazás kapcsán, hogy a telefonszámok olyan személyekhez köthetők, akik egyébként bűnözői körökben ismertek, azonban nem vádlotthoz. Kifogásolta, hogy semmi sem bizonyítja a sértett ellentmondásos vallomásán kívül azt sem, hogy a rablás fegyveresen történt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sértett e körben nyilatkozott. Helytelen ténybeli következtetésnek találta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a vádlott közreműködött volna a sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény megvalósításában, illetve, hogy a bűncselekményt a vádlott szervezte volna. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az ítélet tényállását egészítse ki, helyesbítse, állapítson meg eltérő tényállást a bizonyítékok helyes mérlegelésével, és a vádlottat az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában mentse fel. Amennyiben a bíróság csak bizonyítás felvétele útján látna erre lehetőséget, indítványozta tárgyalás tartását, majd ezt követően a védence felmentését. Amennyiben a megalapozatlanság a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem küszöbölhető ki, úgy az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt.

A vádlott új meghatalmazott védője szintén előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, melyben a korábbi védő által előterjesztetteket is fenntartotta. Elsődleges indítványa arra irányult, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet, az indokolási kötelezettség hiánya miatt helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb hiányossága, hogy nem adott számot arról, hogy milyen tények alapján állapította meg a bűncselekmény elkövetése tekintetében a tettesek, és vádlott közötti kölcsönös tudattartalmat. Álláspontja szerint bár voltak adatok, hogy az egyik tettes és vádlott között volt valamilyen kapcsolat, azonban annak tartalmára semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre. Kiemelte, hogy az elsőfokú ítélet tényállása nem tartalmaz arra nézve megállapítást, hogy a fegyveres rabláshoz a vádlott milyen cselekvőséggel járult hozzá, illetve hogy a büntetőjogi felelőssége, a részesi elkövetés megállapítása milyen bizonyítékokon alapszik. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság lényegében a sértett ellentmondásos vallomására alapozta ítéletének tényállását, amelyet a további bizonyítékok nem támasztanak alá. Álláspontja szerint nem értékelhető kétséget kizáró bizonyítékként az ismeretlen telefonáló bejelentése, illetve kétséges a rablás minősített esetének a megállapítása is, mivel a fegyveresen elkövetett rablást kizárólag a sértett vallomása alapozta meg.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.636/2012/3. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az eljáró törvényszék a perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és mérlegelési jogkörében állapította meg a tényállást, amely csak egy szám elírás miatt szorul pontosításra. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette cselekményét és vele szemben a büntetési célok elérésére alkalmas büntetést szabott ki.

A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében fellebbezését és annak indokait továbbra is fenntartotta. Kiemelte, hogy továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az ítélet legnagyobb hiányossága, hogy úgy állapít meg szándékegységet a bűncselekmény tettesei és a vádlott, mint részes között, hogy nem jelöli meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezt alátámasztanák. Véleménye szerint e hiányosságot nem pótolja a megvizsgált bizonyítékok felsorolása, amelyek egymással is több tekintetben ellentmondásban állnak. Kifejtette, hogy csak akkor lehet közvetett bizonyítékok alapján felelősséget megállapítani, ha kizárható, hogy a bűncselekmény elkövetése másként történt. Jelen esetben azonban ez nem állapítható meg. sértett vallomása - mely több tekintetben ellentmondásos - nem alkalmas a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítására. Elsődlegesen védence felmentésére, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére, és új eljárás lefolytatására tett indítványt.