A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21401/2015/4. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 229. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 145. §, 237. §, 239. §, 261. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Bleier Judit, Egriné dr. Salamon Emma, Hőbl Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20663/2014/24., 3217/2015. (XI. 10.) AB végzés, *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21401/2015/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.21.401/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és dr. Szőke Ákos jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2015. július 1. napján meghozott 23.P.20.663/2014/24. számú ítélete ellen a II. rendű alperes 25. sorszámon előterjesztett és 29. sorszámon pontosított fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes megváltoztatott keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I. rendű alperesi jogelőd és a II. rendű alperes között létrejött önálló zálogjogot alapító szerződés érvénytelenségét. Kérte továbbá az ingatlan tulajdoni lapjára 46.948/2007.10.17. ügyszámon (III/1. számú bejegyzés) a II. rendű alperes javára 27.960 CHF kölcsön és járulékai erejéig bejegyzett önálló zálogjog törlésének elrendelését, az alperesek ennek tűrésére kötelezését és a földhivatal megkeresését a bejegyzés törlése iránt. Keresetét az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapította. Előadta, hogy az I. rendű alperest soha sem illette meg az ingatlan egésze feletti rendelkezési jog, ezért az ingatlant zálogjoggal sem terhelhette meg.

Az I. és II. rendű alperesek nem ellenezték a kereset teljesítését az ingatlannak az I. rendű alperes jogelődje javára elbirtoklás címén bejegyzett, majd utóbb törölt 4/5 tulajdoni hányada tekintetében. Ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperesi jogelőd és a II. rendű alperes között 2007. október 12. napján létrejött önálló zálogjogot alapító szerződés érvénytelen. Úgy rendelkezett, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Pest Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Földhivatalát, hogy az .......... szám alatt található kivett udvar és rendezetlen funkciójú épület megnevezésű ingatlan tulajdoni lapjának III. rész 1. pontja alatt 27.960 CHF és járulékai erejéig bejegyzett önálló zálogjogot törölje. Az alpereseket mindezek tűrésére kötelezte. Kötelezte továbbá az I. és II. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül egyetemlegesen a felperesnek 325.655 forint perköltséget. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az állam javára külön felhívásra 307.700 forint eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) a 112. § (1), a 261. § (3), a 200. § (2) bekezdését, valamint a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 17. § (2) bekezdését. Rögzítette, hogy a felek között nem volt vitatott, hogy az I. rendű alperesi jogelőd az ingatlan 4/5 tulajdoni hányadát nem terhelhette volna meg, mivel a Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán az ingatlan 4/5 tulajdoni hányadának nem volt a tulajdonosa, így erre rendelkezési jog sem illette meg. A Ptk. 112. §-ának és a 261. § (3) bekezdésének összevetésével arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperesi jogelőd az egész ingatlan feletti rendelkezési jog hiányában az ingatlan egészét nem terhelhette meg érvényesen, az ingatlan 1/5 részére pedig nem kötött zálogszerződést. A perbeli önálló zálogjogot alapító szerződés ezért jogszabályba ütközik és semmis. Utalt arra is, hogy a részleges érvénytelenség vizsgálata ugyanerre az eredményre vezetne. A Ptk. 239. § alkalmazása szempontjából az objektív tényeket kell vizsgálni, azaz hogy a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult kikötés nélkül vajon megkötötték volna a szerződést. Mivel az ingatlan 1/5 tulajdoni hányada az II. rendű alperes által nyújtott kölcsönre nem biztosított megfelelő fedezetet, így a prudens működés követelményeit is figyelembevéve megállapítható, hogy a gazdasági racionalitásokat is mérlegelő II. rendű alperes az érvénytelen rész nélkül az önálló zálogjogot alapító szerződést nyilvánvalóan nem kötötte volna meg. Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazva a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállításáról, azaz az érvénytelen bejegyzés törléséről rendelkezett, az alpereseket pedig ennek tűrésére kötelezte. A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alpereseket a felperes perköltségének megfizetésére is, míg a le nem rótt eljárási illetéket az I. rendű alperes teljes személyes költségmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján a II. rendű alperesnek kell megfizetnie.

A II. rendű alperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a törlésre irányuló kereset részbeni elutasítását, az ingatlan 1/5 tulajdoni hányada tekintetében bejegyzett zálogjoga érintetlenül hagyását és a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását, másodlagosan a terhére megítélt perköltség pervesztességgel arányos, 1/5 részre történő leszállítását, harmadlagosan pedig az egyetemleges perköltségviselés megszüntetését kérte. Abban az esetben, ha a Fővárosi Ítélőtábla a bizonyítási eljárás kiegészítése, illetve lényeges eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú ítélet megváltoztatását nem látja lehetségesnek, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.