Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény

az Építményjegyzékről

1. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján kiadom az ezen közlemény mellékletében foglalt Építményjegyzéket.

2. Az Építményjegyzéket az építmények csoportosításánál, besorolásánál, valamint az ezekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások és nyilvántartások készítésénél kell használni.

3. Az ezen közleménnyel életbelépett Építményjegyzéket 2000. január 1-jétől kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a KSH elnökének 9005/1997. (SK 6.) KSH közleménye érvényét veszti.

Dr. Mellár Tamás s. k.,

a KSH elnöke

ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK

a Classification of Types of Constructions (CC) alapján

I. rész

Bevezetés

Az Európai Unió statisztikai rendszeréhez való csatlakozás keretében az ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK harmonizálását is végrehajtottuk. Jelen építményjegyzék az EUROSTAT által 1997. augusztus 27-én véglegesített Classification of Types of Constructions (CC) fordítása.

Általános megjegyzések

1. Az Építményjegyzéket (ÉJ) - Classification of Types of Constructions (CC) - az Egyesült Nemzetek 1991-ben kiadott ideiglenes Központi termékosztályozása (CPC) alapján alakították ki. A CPC az 52-es osztályon belül (Építmények) két fő kategóriát különböztet meg: "Épületek" és "Egyéb építmények", amelyet az ÉJ is főcsoportoknak tekint.

Az ÉJ ugyanakkor követi az ENSZ következő ajánlásait:

- az ECE/UN-régió országainak aktuális építőipari és lakásstatisztikájának megfelelő definíciók (1994),

- az ECE-régió 1990-es, a lakosságot és lakásokat érintő népszámlálásainak ajánlásai.

2. A CPC szerkezetéhez képest az ÉJ "Épületek" főcsoportja részletesebb tagolású, és több kiegészítő tételt tartalmaz.

3. Az ÉJ-t úgy tervezték, hogy több, különböző célnak feleljen meg, úgy mint az építőiparstatisztika, építőipari elemzések, épület- és lakásszámfelmérések, az építőipar és a nemzeti számlák árstatisztikái. Ezen kívül az ÉJ használható az építmények osztályozására, amelyre a rövid távú mutatókra vonatkozó speciális adatok megadásához van szükség (pl. építési engedélyek, termelés). Az ÉJ-t úgy tervezték, hogy az az építményhez kapcsolódó valamennyi tevékenységhez (a használatban bekövetkezett változások, tranzakciók, felújítások, bontás) használható legyen.

4. Az osztályozás a tizes számrendszert alkalmazza, a következőképpen:

2 főcsoport (1 számjegy)

6 csoport (2 számjegy)

20 alcsoport (3 számjegy)

46 építményfajta (4 számjegy)

5. Az ÉJ 3 részből áll:

I. rész Bevezetés

II. rész Struktúra

III. rész Tartalmi meghatározások

Az osztályozás elvei

6. Ez az osztályozás az építményeket "Épületekre" és "Egyéb építményekre" bontja. Ezen főcsoportokon belül az ÉJ elsősorban a szerkezeti különbségek alapján osztályoz (pl. kereskedelmi épületek, utak, vízi építmények, csővezetékek), valamint - különösen az épületeknél - a rendeltetésnek megfelelően (pl. lakóépületek és nem lakóépületek). Az építmény helye, tulajdonjoga és az, hogy milyen intézményhez tartozik, az osztályozás szempontjából néhány eset kivételével lényegtelen.

7. Az egyéb építmények osztályozása legtöbbször a mérnöki tervezésnek megfelelő, amit viszont az építmény rendeltetése határoz meg.

Meghatározások

8. Építmények: olyan, a talajjal kapcsolatban álló szerkezetek, amelyeket építőanyagokból és alkatrészekből készítettek, és/vagy amelyen építési munkát végeztek. Ebből a szempontból a termőföld mezőgazdasági célú előkészítése, növények elültetése, vetés stb. nem tekinthető építménynek.

9. Épületek: olyan, tartós használatra készült fedett építmények, amelyek önállóan használhatók, ahová személyek belépése biztosított, és emberek, állatok vagy tárgyak megóvására alkalmas vagy ilyen céllal készült.

Az épületnek nem kell szükségszerűen fallal rendelkeznie. Elegendő, ha tetővel rendelkezik, de lennie kell olyan határnak, amely biztosítja, hogy az épület elkülönülten használható legyen.

Önálló épület bármely szabadon álló épület, összekapcsolt szerkezeteknél (pl. ikerházak és sorházak) bármely egység, amely a többitől a tetőtől a pincéig tűzfallal van elválasztva. Tűzfal hiányában az összekapcsolt épületek önálló épületnek tekintendők, amennyiben külön-külön hozzáférhetők (saját bejáratuk van), saját közüzemi berendezésekkel (víz, gáz stb.) rendelkeznek, valamint egymástól elkülönülten használhatók.

Technikai okokból az épületekhez tartoznak azok az önállóan használható felszín alatti építmények is, amelyekbe személyek belépése biztosított, és emberek, állatok vagy tárgyak megóvására alkalmasak vagy ilyen céllal készültek (pl. föld alatti óvóhelyek, kórházak, bevásárlóközpontok és üzemek, valamint mélygarázsok).

Az épületek két csoportja: lakóépületek és nem lakóépületek.

10. Lakóépületek: olyan építmények, amelyeknek legalább 50%-át lakás céljára használják. Amennyiben a hasznos alapterület kevesebb, mint 50%-át használják lakás céljára, az épület rendeltetésének megfelelően a nem lakóépületek közé tartozik.

11. Nem lakóépületek: olyan építmények, amelyeket elsősorban nem lakás céljára használnak, vagy ilyen célra terveztek. Amennyiben a hasznos alapterület legalább 50%-át használják lakás céljára, az épület a lakóépületek közé tartozik.

12. Az épület hasznos alapterülete az épület rendeltetésével azonos célú területeiből áll, függetlenül azok épületen belüli helyétől. A hasznos alapterületbe nem tartozik bele:

- az épületszerkezetek által elfoglalt terület (pl. határoló szerkezetek, támaszok, oszlopok, pillérek, aknák, kémények),

- segédberendezések üzemi területe (pl. fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe),

- átjárók (pl. lépcsőházak, felvonók, mozgólépcsők).

A lakóépületek hasznos alapterületéhez tartoznak a lakóegységek tulajdonosai által használt konyhák, nappalik, hálószobák és mellékhelyiségek, pincék és a közös használatú helyiségek.

13. Egyéb építmények: valamennyi, az épületekhez nem sorolt építmény: vasutak, utak, hidak, autópályák, repülőtéri futópályák, gátak stb.

Az építmények besorolásának irányelvei

14. A besorolás egysége általában az egyedi építmény (épület, út, csővezeték stb.). Bizonyos esetekben a besorolás építményegyüttesre is alkalmazható.

15. Több épületből álló komplex építmények minden épületét egyedi épületként kell besorolni. Ha például egy iskola az iskolaépületből és a diákszállóból áll, az iskolaépület a 1263-ba, míg a diákszálló a 1130-ba tartozik. A fentiek ellenére, ha a részletes adatok nem állnak rendelkezésre, az épületegyüttes a 1263-ba kerül.

16. A fentiek alapján az építmények felhasználási céljuk szerint sorolhatók be. Több célra használt vagy tervezett építmények (pl. egy lakás, szálloda és iroda céljára is használt épület) egy osztályozási egységbe sorolandó, az elsődleges használatnak megfelelően. Az elsődleges használat a következőképpen határozható meg:

- a besoroláshoz meg kell határozni, hogy az egyes célokra az építmény hasznos alapterületének hány százalékát használják

- az építményt a "fentről lefelé" módszerrel kell besorolni. Először az első számjegyet (épület vagy egyéb építmény) kell meghatározni, aszerint, hogy a hasznos alapterület nagyobb része melyikhez tartozik. Ezután két számjegyre kell besorolni (lakóépület, nem lakóépület, közlekedési infrastruktúra stb.), a főcsoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően. Majd három számjegyre kell besorolni a csoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően. Végül a csoporton belüli legnagyobb résznek megfelelően a négyszámjegyű besorolást kell meghatározni.

17. A szabály alkalmazását a következő elméleti példa mutatja:

Egy épület hasznos alapterülete a következő részekre oszlik:

Használat módjaA hasznos alapterület százalékábanÉJ-besorolás
4 lakás30%1122
Hitelintézet irodája10%1220
Gyógyszertár és üzletek20%1230
Könyvtár30%1262
Orvosi rendelő10%1264

Ebben az esetben az épület besorolása a következő:

- a 2 számjegyes 12 csoportba "Nem lakóépület", mivel az épület nagyobb része (70%) ide tartozik,

- a 3 számjegyes 126 alcsoportba "Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek", mivel az 12-es csoporton belül az épület legnagyobb része ide tartozik,

- végül a 4 számjegyes építményfajta a 1262 "Közgyűjtemények", mivel a 126-os alcsoporton belül az épület legnagyobb része ide tartozik.

A jegyzék alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekkel a Központi Statisztikai Hivatal Információs osztályához lehet fordulni állásfoglalásért (írásban), felvilágosításért (írásban, személyesen, telefonon), hétfőtől csütörtökig 9-15-ig, pénteken 9-13 óráig.

Cím: Központi Statisztikai Hivatal Információszolgálat Budapest, II. Fényes Elek u. 14-18. Postacím: 1525 Budapest, Pf.51 Telefon: 345-6789; Telefax: 345-6788

Az építmények osztályozása

II. rész

Struktúra

1. ÉPÜLETEK

11 Lakóépületek

111 1110 Egylakásos épületek

112 Két és annál több lakásos épületek

1121 Kétlakásos épületek

1122 Három és annál több lakásos épületek

113 1130 Közösségi lakóépületek

12 NEM LAKÓÉPÜLETEK

121 Szállodák és szálló jellegű épületek

1211 Szállodaépületek

1212 Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek

122 1220 Hivatali épületek

123 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek

124 Közlekedési és hírközlési épületek

1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek

1242 Garázsépületek

125 Ipari épületek és raktárak

1251 Ipari épületek

1252 Tárolók, silók és raktárak

126 Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek

1261 Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek

1262 Közgyűjtemények

1263 Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek

1264 Kórházi és egyéb, egészségügyi ellátást nyújtó épületek

1265 Sportcsarnokok

127 Egyéb nem lakóépületek

1271 Mezőgazdasági épületek

1272 Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek

1273 Történelmi vagy védett műemlékek

1274 Máshová nem sorolt egyéb épületek

2. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK

21. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

211 Utak

2111 Országos utak

2112 Helyi utak és utcák

212 Vasutak

2121 Országos vasutak

2122 Városi vasutak

213 2130 Repülőtéri futópályák

214 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók

2141 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak

2142 Alagutak és aluljárók

215 Kikötők, vízi utak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények

2151 Kikötők és hajózható csatornák

2152 Gátak, árvízvédelmi töltések

2153 Vízrendezési és vízhasznosítási művek, akvaduktok

22 CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAIK

221 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik

2211 Távolsági kőolaj- és földgázvezetékek

2212 Távolsági vízvezetékek

2213 Távolsági távközlőhálózatok és műtárgyaik

2214 Távolsági elektromos vezetékek

222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik

2221 Helyi (települési) gázellátó vezetékek

2222 Helyi (települési) vízellátó vezetékek

2223 Helyi (települési) szennyvízszállító vezetékek

2224 Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok

23 230 KOMPLEX IPARI LÉTESÍTMÉNYEK

2301 Bányászati vagy egyéb kitermelőlétesítmények

2302 Erőművek

2303 Vegyipari üzemi létesítmények

2304 Máshová nem sorolt nehézipari üzemi létesítmények

24 EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK

241 Sport és üdülési célú építmények

2411 Sportpályák

2412 Egyéb sport- és üdülési célú építmények

242 2420 Máshová nem sorolt egyéb építmények

Az építmények osztályozása

III. rész

Tartalmi meghatározások

1. ÉPÜLETEK

11 LAKÓÉPÜLETEK

111 1110 Egylakásos épületek

Ide tartoznak:

- a szabadon álló házak, mint pl. családi házak, villák, faházak, erdészházak, tanyaházak, kúriák, nyári lakok, hétvégi házak stb.

- az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik

112 Két és annál több lakásos épületek

1121 Kétlakásos épületek Ide tartoznak:

- a kétlakásos családi és ikerházak vagy sorházak

Nem tartoznak ide:

- az olyan ikerházak vagy sorházak, amelyeknél minden lakás saját tetővel, a terepszintről közvetlen bejárattal és önálló közművekkel rendelkezik (1110)

1122 Három és annál több lakásos épületek

Ide tartoznak:

- a három vagy annál több lakásos lakóépületek

Nem tartoznak ide:

- a közösségi lakóépületek (1130)

- a szállodák (1211)

- az ifjúsági szállók, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)

113 1130 Közösségi lakóépületek

Ide tartoznak:

- az idősek, tanulók, gyerekek és egyéb társadalmi csoportok szállásai és szolgáltató épületei, pl. a nyugdíjasotthonok, munkásszállók, szeretetotthonok, árvaházak, hajléktalanok szállói stb.

- a diákszállók és kollégiumok

Nem tartoznak ide:

- a kórházak, klinikák (1264)

- az ápolást, orvosi ellátást is nyújtó intézmények épületei (1264)

- a börtönök, barakkok (1274)

12 NEM LAKÓÉPÜLETEK

121 Szállodák és szálló jellegű épületek

1211 Szállodaépületek

Ide tartoznak:

- a szállodák, motelek, fogadók, panziók és egyéb szálló jellegű épületek, étteremmel vagy anélkül

- a különálló éttermek és bárok

Nem tartoznak ide:

- az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, nyaralótáborok, üdülőépületek (1212)

- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő éttermek

1212 Egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek

Ide tartoznak:

- az ifjúsági szállók, a hegyi menedékházak, gyermek- vagy családi nyaralótáborok, üdülő- és pihenőotthonok, egyéb, máshova nem sorolt szállóépületek nyaralóknak stb.

Nem tartoznak ide:

- a szállodák és egyéb szálló jellegű épületek (1211)

122 1220 Hivatali épületek

Ide tartoznak:

- a hivatali és adminisztratív célokra használt épületek, pl. bankok, postahivatalok, önkormányzati és kormányhivatalok stb.

- a konferencia és kongresszusi központok, bíróságok és parlamenti épületek

Nem tartoznak ide:

- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő irodák

123 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek

Ide tartoznak:

- a bevásárlóközpontok, az áruházak, az önálló üzletek és butikok, a vásárok, aukciók és kiállítások céljára használt épületek, a fedett piacok és a szervizállomások stb.

Nem tartoznak ide:

- az elsősorban más célokra használt épületekben lévő üzletek

124 Közlekedési és hírközlési épületek

1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek

Ide tartoznak:

- a polgári és katonai repülőterek épületei, a vasút- és autóbusz-állomások, kikötői terminálok, drótkötélpálya és síliftállomások

- a rádió- és televízióműsor-szóró épületek, a távbeszélő-, hírközlési központok épülete stb.

- a repülőgéphangárok, vasúti őrházak, mozdony- és vagonszínek

- a telefonfülkék

- a világítótornyok

- a légi közlekedést irányító épületek (tornyok)

Nem tartoznak ide:

- a szervizállomások (1230)

- a tárolók, silók és raktárak (1252)

- a vasúti vágányok (212)

- a repülőtéri futópályák (2130)

- a távközlőhálózatok és -oszlopok (2213, 2224)

- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)

1242 Garázsépületek

Ide tartoznak:

- a garázsépületek (felszíni vagy földalatti) és fedett gépjárműparkolók, kerékpártárolók

Nem tartoznak ide:

- a főleg egyéb célra használt épületekben lévő autóparkolók

- a szervizállomások (1230)

125 Ipari épületek és raktárak

1251 Ipari épületek

Ide tartoznak:

- az ipari termelés céljára használt fedett épületek, pl. gyárak, műhelyek, vágóhidak, sörfőzdék, szerelőüzemek stb.

Nem tartoznak ide:

- a tárolók, silók és raktárak (1252)

- a nem épület jellegű komplex ipari létesítmények (erőművek, finomítók stb.) (230)

1252 Tárolók, silók és raktárak

Ide tartoznak:

- a tárolók és tartályok

- az olaj- és gáztartályok

- a gabona-, cement- és egyéb szárazanyagsilók

- a hűtőházak és a speciális áruraktárak

- raktárépületek

Nem tartoznak ide:

- a mezőgazdasági célra használt silók és raktárépületek (1271)

- a víztornyok (2222)

- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)

126 Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek

1261 Szórakoztatásra, közművelődésre használt épületek

Ide tartoznak:

- a mozik, koncerttermek, operaházak, színházak stb.

- a tanácskozótermek és olyan többcélú épületek, amelyeket elsősorban közművelődésre, szórakoztatásra használnak

- a kaszinók, cirkuszok, zenetermek, tánctermek, diszkók, zenepavilonok stb.

- az állat- és növénykerti épületek

Nem tartoznak ide:

- a múzeumok, művészeti galériák (1262)

- a sportcsarnokok (1265)

- a szórakozó- és szabadidőparkok (2412)

1262 Közgyűjtemények

Ide tartoznak:

- a múzeumok, művészeti galériák, könyvtárak és raktáraik

- a levéltári épületek

Nem tartoznak ide:

- a történelmi műemlékek (1273)

1263 Iskolák, egyetemek és kutatóintézetek

Ide tartoznak:

- az iskola-előkészítőnek, alap- és középfokú oktatásra használt épületek (pl. bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák stb.)

- a felső szintű oktatásra és kutatásra használt épületek, kutatólaboratóriumok

- a megváltozott képességű gyermekek speciális iskolái

- a meteorológiai állomások, obszervatóriumi épületek

Nem tartoznak ide:

- a bentlakásos iskolától különálló diákszállók, egyetemi kollégiumok (1130)

- a könyvtárak (1262)

- az egyetemi kórházak (1264)

1264 Kórházi és egyéb egészségügyi ellátást nyújtó épületek

Ide tartoznak:

- az aktív és krónikusfekvőbeteg-ellátást nyújtó épületek

- az alapellátás és járóbeteg-szakellátás épületei

- a szanatóriumok, hosszabb tartózkodást nyújtó kórházak, elfekvőkórházak, pszichiátriai kórházak, szülőotthonok, anya- és gyermekgondozó központok

- az egyetemi, javítóintézeti és börtönkórházak, a fegyveres erők kórházai

- az egészségügyi kezelésre, hő-, vízterápiára, rehabilitációra, vértranszfúziós célokra, anyatejgyűjtésre, állatorvosi kezelésre stb. használt épületek

- az idős vagy megváltozott képességű emberek ellátására szolgáló kombinált (szállást és gondozást vagy orvosi ellátást is nyújtó) épületek

Nem tartoznak ide:

- az idős vagy megváltozott képességű emberek szállásai, otthonai (1130)

1265 Sportcsarnokok

Ide tartoznak:

- azok a sporttevékenységre használt épületek (labdajátékpályák, uszodák, tornatermek, korcsolya- és jégkorongpályák stb.), amelyek alkalmasak a nézők befogadására (állóhelyek, tribünök stb.) és a résztvevők kiszolgálására is (zuhanyozók, öltőzőhelyiségek stb.)

Nem tartoznak ide:

- a főleg közművelődésre, szórakoztatásra használt több célú épületek (1261)

- a szabadtéri sport céljaira használt stadionok és sportpályák, pl. szabadtéri teniszpályák, nyitott uszodák stb. (2411)

127 Egyéb nem lakóépületek

1271 Mezőgazdasági épületek

- a mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépületek pl. tehén-, lóistállók, disznóólak, juhaklok, versenyistállók, baromfitartó épületek, csűrök, magtárak, hangárok és egyéb mezőgazdasági melléképületek, pincék, borkészítő üzemek, bortárolók, üvegházak, silótakarmány-tárolók stb.

Nem tartoznak ide:

- az állat- és botanikus kertek épületei (1261) és egyéb építményei (2412)

1272 Istentiszteletre és vallásos tevékenységre használt épületek

Ide tartoznak:

- a templomok, kápolnák, mecsetek, zsinagógák stb.

- a temetői épületek (ravatalozók, krematóriumok)

Nem tartoznak ide:

- a múzeumként használt vallási épületek (1262)

- a történelmi műemlékek stb. (1273)

1273 Történelmi vagy védett műemlékek

Ide tartoznak:

- a más célra nem használt történelmi vagy védett épületek

- a védett romok, a régészeti feltárások

- a szobrok, emlékművek, művészeti vagy dekoratív építmények

- a történelmi műemlék jellegű akvaduktok

Nem tartoznak ide:

- a múzeumok (1262)

- az egyházi épületek (1272)

1274 Máshová nem sorolt egyéb épületek

Ide tartoznak:

- a javítóintézetek, börtönök, vizsgálati fogdák, laktanyák és barakkok (fegyveres erők, rendőrség vagy tűzoltószolgálat számára)

- a buszmegállók, nyilvános WC-k, mosdók stb.

Nem tartoznak ide:

- a telefonfülkék (1241)

- a javítóintézeti és börtönkórházak, a fegyveres erők kórházai (1264)

- a katonai műszaki létesítmények (2420)

2. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK

21. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

211 Utak

2111 Országos utak

Ide tartoznak:

- a távolsági közlekedésre szolgáló gyorsforgalmi utak, autópályák és autóutak, országos főutak, beleértve a kereszteződéseket és csomópontokat is

- az országos utak világítási, jelző, biztonsági és parkolási célú berendezései

Nem tartoznak ide:

- az autóúti szervizállomások (1230)

- a hidak, felüljárók és magas vezetésű autóutak (2141)

- az alagutak és aluljárók (2142)

2112 Helyi utak és utcák

Ide tartoznak:

- a városokon és falvakon belüli utak, utcák, járdák, terek (beleértve a szabadtéri parkolókat, kereszteződéseket, csomópontokat, kerülőutakat, körforgalmakat), pl. sugárutak, allék, ösvények, burkolat nélküli utak, bekötőutak, gazdasági vagy erdei utak, lovaglóutak, kerékpárutak, gyalogutak

- a helyi utak és utcák világítási, jelző, biztonsági és parkolási célú berendezései

212 Vasutak

2121 Országos vasutak

Ide tartoznak:

- a vasúti fővonalak, mellékvágányok, vasúti váltók, vasúti kereszteződések, vasúti tolató- és rendezővágányok

- az országos vasutak világítási, jelző-, biztonsági célú és vasútvillamosítási berendezései

Nem tartoznak ide:

- a vasútállomások (1241)

- a vasúti hidak (2141)

- a vasúti alagutak (2142)

2122 Városi vasutak

Ide tartoznak:

- a helyi érdekű vasutak, földalatti vasutak, függővasutak és magasvasutak; zártpályás városi hálózatok, (pl. sikló, fogaskerekű, libegő), közúti villamosvasutak

- a városi vasutak világítási, jelző-, biztonsági célú és vasútvillamosítási berendezései

213 2130 Repülőtéri futópályák

Ide tartoznak:

- a fel- és leszállási célú futópályák, gurulóutak, forgalmi és egyéb előterek

- a repülőtér világító-, jelző- és biztonsági célú berendezései

214 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók

2141 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak

Ide tartoznak:

- a közúti vagy vasúti hidak (fémből, betonból vagy egyéb anyagból), beleértve a felüljárók, magas vezetésű autóutak szerkezeteit is

- a hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak világítási, jelző- és biztonsági célú berendezései

- a függőhidak, viaduktok, gazdasági és erdei vasutak hídjai, gyaloghidak

2142 Alagutak és aluljárók

Ide tartoznak:

- az autóutak, utak és vasutak alagútjai, aluljárói

- az alagutak és aluljárók világítási, jelző- és biztonsági célú berendezései

215 Kikötők, vízi utak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítmények

2151 Kikötők és hajózható csatornák

Ide tartoznak:

- a tengeri és folyami kikötők (dokkok, oldaldokkok, sarkantyúk, mólók stb.)

- a hajózható csatornák

- a folyamművek és csatornaszerkezetek (zsilipek, csatornahidak és alagutak)

- a katonai kikötők

- a hajógyári sólyatér

Nem tartoznak ide:

- a világítótornyok (1241)

- a gátak és hasonló jellegű vízvisszatartó építmények (2152)

- a nem hajózható csatornák (2153)

- a tenger- és folyóparti szénhidrogénfogadó-állomások (2303)

- a jachtkikötők (2412)

2152 Gátak, árvízvédelmi töltések

Ide tartoznak:

- a gátak és a hasonló jellegű vízvisszatartó építmények mindenféle fajtája (hidroelektromos, árasztásos, áramlásszabályozó, árvízvédelmi célú)

- a védőgátak, partvédelmi szerkezetek

Nem tartoznak ide:

- a zsilipek (2151)

- a vízi erőművek (2302)

2153 Vízrendezési és vízhasznosítási művek, akvaduktok

Ide tartoznak:

- a földművelést szolgáló öntözőcsatornák és egyéb vízellátó építmények

- az akvaduktok

- a vízelvezető művek és nyílt vízlevezető csatornák

Nem tartoznak ide:

- a történelmi műemlék jellegű akvaduktok (1273)

- a gátak (2152)

- a vízcsővezetékek (2212, 2222)

22 CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAIK

221 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik

2211 Távolsági kőolaj- és földgázvezetékek

Ide tartoznak:

- a távolsági felszíni, föld alatti, vagy tenger alatti csővezetékek kőolajtermékek, gáz szállítására

- a távolsági felszíni, föld alatti vagy tenger alatti csővezetékek vegyi anyagok és más termékek szállítására

- a szivattyúállomások

Nem tartoznak ide:

- a helyi (települési) gázellátó vezetékek (2221)

- a szénhidrogénfogadó-állomások (2303)

2212 Távolsági vízvezetékek

Ide tartoznak:

- a távolsági felszíni, föld alatti, vagy tenger alatti csővezetékek víz szállítására

- a szivattyútelepek, a szűrőállomások és a víztárolók

Nem tartoznak ide :

- az öntözőcsatornák és akvaduktok (2153)

- a helyi vízvezetékek (2222)

2213 Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik

Ide tartoznak:

- a távolsági felszíni, föld alatti és tenger alatti távközlési hálózatok, közvetítőrendszerek, rádió-, televíziókábel-hálózatok, átjátszótornyok, távközlési oszlopok, valamint a rádiókommunikácós infrastruktúra

Nem tartoznak ide:

- az elektromos vezetékek (2214)

- a helyi távközlési hálózat (2224)

2214 Távolsági elektromos vezetékek

Ide tartoznak:

- a távolsági felszíni, vagy föld alatti nagy- és középfeszültségű elektromos áramelosztó vezetékek

- a transzformátorállomások és alállomások, villanyoszlopok

Nem tartoznak ide:

- a közúti világítóberendezések (2111, 2112)

- a helyi elektromos elosztóhálózatok (2224)

222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik

2221 Helyi (települési) gázellátó vezetékek

Ide tartoznak:

- a helyi felszíni és föld alatti gázellátó vezetékek

2222 Helyi (települési) vízellátó vezetékek

Ide tartoznak:

- a víz, forró víz vagy sűrített levegő szállítására szolgáló helyi csővezetékek

- a kutak, szökőkutak, tűzcsapok, víztornyok

Nem tartoznak ide:

- az öntözőrendszerek (2153)

- a víztisztítóművek (2223)

2223 Helyi (települési) szennyvízszállító vezetékek

Ide tartoznak:

- a csatornahálózatok és a szennyvízgyűjtők

- a szennyvíztisztító-állomások

2224 Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok

Ide tartoznak:

- a helyi távközlő és elektromos hálózatok (felszíniek és föld alattiak) és a kiegészítő felszerelések (transzformátorállomások és -alállomások, távírópóznák stb.)

- a helyi tv-kábelek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi antennák

23 230 Komplex ipari létesítmények

Ide tartoznak a nem épület jellegű komplex ipari létesítmények (erőművek, finomítók stb.)

2301 Bányászati vagy egyéb kitermelő létesítmények

Ide tartoznak:

- a bányászati, a szénhidrogénkészleteket kitermelő, a kőbányászati és a kavicsbányászati építmények, mint pl. a rakodóállomások, fúrótornyok stb.

- a gipszüzemek, cementművek, tégla- és cserépgyárak stb.

2302 Erőművek

Ide tartoznak:

- a vízi és hőerőművek és egyéb, elektromos energia előállítására szolgáló létesítmények, pl. széntüzelésű erőművek, nukleáris erőművek, szélerőművek stb.

- a nukleáris anyagok kezelését, feldolgozását végző üzemek

- a hulladékégetők

Nem tartoznak ide:

- a gátak (2152)

- az erőátviteli vonalak, beleértve a transzformátorállomásokat és -alállomásokat (2214)

2303 Vegyipari üzemi létesítmények

Ide tartoznak:

- a vegyipari, petrolkémiai üzemek és finomítók építményei

- a szénhidrogénfogadó-állomások

- a kokszolóüzemek, gázművek

2304 Máshová nem sorolt nehézipari üzemi létesítmények

Ide tartoznak:

- a nehézipari üzemi építmények, pl. a nagyolvasztó kemencék, hengerművek, öntödék stb.

Nem tartoznak ide:

- az ipari épületek (1251)

24 EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK

241 Sport és üdülési célú építmények

2411 Sportpályák

Ide tartoznak:

- a szabadtéri sportpályák és stadionok, (pl. labdarúgás, rögbi számára), és az autó- vagy kerékpár-versenypályák, lóversenypályák, a nyitott uszodák

Nem tartoznak ide:

- a teremsportok sportcsarnokai (1265)

- a játszóterek, szórakoztató- és pihenőparkok (2412)

- a golfpályák (2412)

- a jachtkikötők kikötői építményei (2412)

2412 Egyéb sport és üdülési célú építmények

Ide tartoznak:

- a szórakozó- és szabadidőparkok, a pihenőparkok és egyéb szabadtéri létesítmények, beleértve a hegyi létesítményeket (sípályák és sífelvonók stb.), golfpályák, sportrepülőterek, lovasközpontok, a vízi sportokhoz használt vitorlás, sporthajó- és jachtkikötők, parti strandok létesítményei

- a közterek és parkok, az állat- és növénykertek

Nem tartoznak ide:

- a hegyi menedékházak (1212)

- a drótkötélpálya és síliftállomások (1241)

- a közszórakoztatásra használt épületek (1261)

- az állat- és növénykerti épületek (1261)

- a sportcsarnokok (1265)

242 2420 Máshová nem sorolt egyéb építmények

Ide tartoznak:

- a katonai műszaki létesítmények (erődítmények, bunkerek, tüzelőállások, katonai kísérleti központok stb.)

- az egyéb, eddig fel nem sorolt építőmérnöki munkák, beleértve a műholdkilövő bázisokat

- az elhagyott ipari és városi építmények

- a szemétlerakók, hulladéklerakók

Nem tartoznak ide:

- a repülőtéri épületek (1241)

- a laktanyák (1274)

- a katonai kikötők (2151)

Tartalomjegyzék