A Kúria Kfv.35272/2020/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A számlakibocsátó számlakibocsátóinál feltárt hiányosságok önmagukban egyéb, a felek között létrejött gazdasági esemény valótlanságát alátámasztó körülmény hiányában nem elegendőek az adólevonási jog jogszerű megtagadásához. 5/2016. (IX.26.) KMK vélemény C-80/11, C-142/11

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27583/2018/38., *Kúria Kfv.35272/2020/7.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.272/2020/7.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Szabó B. Zsuzsanna ügyvéd

Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Feketéné dr. Németh Georgina kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (40. sorszám)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.583/2018/38. ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.583/2018/38. számú ítéletét, valamint az alperes 2144694847 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 250.000 (kettőszázötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1993. június 21. napján kezdte meg gazdasági tevékenységét a gabona, dohány, vetőmag és takarmány nagykereskedelem területén. A felperes 2011 februárjában N.-R.K. Bt.-vel - akivel már több évre visszanyúló gazdasági kapcsolata volt - kötött adásvételi szerződés alapján 55.000 Ft + Áfa/tonna egységáron takarmány kukoricát vásárolt ömlesztve, mérlegelve, gépkocsira rakva az EU szabvány szerinti minőségben. A fenti szerződés alapján az eladó által kiállított számlák általános forgalmi adótartalmát levonható adóként szerepeltette bevallásában. Az eladó a felperes megrendelésére vásárolta fel a gabonát különböző gazdasági társaságoktól, a szállítók az eladó által megadott bérelt telephelyre fuvarozták az árut, ahonnan 24 órán belül felperes által elszállításra kerültek.

[2] Az adóhatóság vizsgálatot folytatott az eladó beszállítói társaságainál és megállapította, hogy az eladó nem rendelkezett az értékesítésről kiállított számlákban foglalt gabonával, melynek tényéről a felperesnek is tudnia kellett. A különböző gazdasági társaságok által kiállított számlák ugyanis fiktívek, a felek között az abban foglalt gazdasági események nem jöttek létre. A megvásárolt gabona azért sem kerülhetett a felpereshez, mert annak szállításához eszközökkel nem rendelkezett, tárolókapacitása nem volt, így a felperes igazoltan árut nem szerzett be, annak eladása sem valósult meg. Erre figyelemmel a számlákban előzetesen felszámított adó levonását az adóhatóság megtagadta és a felperes terhére 3.566.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, mely egyben jogosulatlan visszaigénylésnek minősült. A jogosulatlan igénylés összege után 1.783.000 Ft adóbírság megfizetésére is kötelezte a felperest.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 3144694847 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Nézete szerint az eladó szerepe árualap hiányában arra korlátozódott, hogy a felperes felé áfás számlát kiállítva elszámolhatóvá tegye a felperes azon beszerzéseit, amelyek adott esetben nem számlaképes adóalanyoktól származtak, ily módon csökkentve a felperesi adózót terhelő fizetendő adó összegét. Az eladó áfabevallása adóminimalizáló képet mutatott, telephellyel, gabonaszállításra alkalmas járművel, saját árukészlettel nem rendelkezett, a cég 2012. május 4-én felszámolás alá került, majd megszűnt. A beszállítóknál folytatott ellenőrzés sem vezetett olyan eredményre, amely az áru meglétét, eredetét, ily módon a gazdasági események számlák szerinti megvalósulását igazolta volna. A felperes nem győződött meg az üzleti partner teljesítőképességéről, az áru minőségéről, mennyiségéről, annak átadására, átvételére, szállítására nem volt ráhatása. Így önmagában az a tény, hogy az eladóval szerződéses jogviszonyban állt, illetőleg a gabonához hozzájutott, nem alkalmas a számlákban rögzített beszerzések valódiságának igazolására. A büntetőeljárás során tett megállapítások az adóhatósági megállapításokat nem befolyásolják, mivel az elsőfokú adóhatóság adójogi, nem pedig büntetőjogi szempontból ítélte meg a felek közötti ügyletet.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresete szerint a gazdasági események megvalósultak, ezt igazolja a közösségi termékértékesítés, melynek CMR másolati példányai a szlovén adóhatóság részére igazolást nyertek. Hangsúlyozta, hogy fuvarozót bízott meg, aki az árut helyette és nevében átvette az eladótól, majd kiszállította a szlovéniai feldolgozó üzemhez. A fuvarozó által átadott okiratok bemutatása után nyújtotta be üzleti partnerének a számlát, melynek összege minden esetben átutalásra került. Az ellenőrzés figyelmen kívül hagyta, hogy az eladóval kötött szerződés szerint az eladó saját tulajdonában lévő gabonát adott el a felperes részére. Utalt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának nyomozást megszüntető határozatára. Ez rögzítette, hogy a felperes és az eladó közötti üzleti kapcsolatban rendellenesség, vizsgálódásra okot adó körülmény, így adócsalásra utaló nyom nem volt fellelhető. Ha az eladó olyan szabálytalanságot követett volna el, amelyről a felperes tudott vagy tudnia kellett volna, kellő körültekintés tanúsítása esetén a nyomozásnak ezeket fel kellett volna tárnia. A számlakibocsátó terhére eső szabálytalanságokat nem lehet a felperes terhére róni, mivel azokra ráhatással nem bírt. E körben kiemelte, hogy a nyomozati anyag a szakértői véleménnyel egyenértékű bizonyíték, így annak adóhatósági figyelmen kívül hagyása jogszerűtlen.

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta.