A Debreceni Járásbíróság P.23731/2011/8. számú határozata gondnokság alá helyezés felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 49. §, 206. §, 233. §, 278. §, 306. §, 308. §, 310. §, 312. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 11. §, 14. §, 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Debreceni Városi Bíróság

31.P.23.731/2011/8.

A ... Városi Bíróság a felperesnek az ügygondnok által képviselt alperes ellen gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság az alperes (...) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését cselekvőképességet általános jelleggel, minden ügycsoport tekintetében korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítja.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság az alperes választójogból való kizárását mellőzi.

A gondnokság alá helyezés újabb kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának határideje jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 (öt) év.

A bíróság az alperes ügygondnokának díját 19 050 (tizenkilencezer-ötven) forintban állapítja meg. Az ítélet jogerőre emelkedését követően felhívja a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a fenti összeget az alperes ügygondnokának az ellátmány terhére - számla ellenében - utalja ki.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Városi Bíróságnál 4 (négy) példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének a kérelmére a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, O.E. igazságügyi elmeorvosszakértő szakvéleménye, az előzményi ... számú peres ügyirat, valamint a csatolt okiratok tartalma, illetve L.P. és T.S. tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperest a ... Városi Bíróság a 2003. évi március hó 5. napján jogerőre emelkedett ... számú ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. Ítélete indokolásában rögzítette, hogy az alperes üldöztetéses jellegű tudathasadásos elmebetegségben szenved, amelyre szerteágazó vonatkoztatásos, üldöztetéses téveseszmerendszer, hanghallásokkal, látomásokkal járó érzékcsalódások, időszakos nyugtalanság jellemző. Tartós kórházi kezelés mellett sem vált tünetmentessé, jelenleg mérsékelt indítékszegénység, csökkent kezdeményezőkészség, érzelmi sivárság, paranoid téves eszmék jellemzik, önálló életvitelre képtelen. Megállapította, hogy az alperesnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik.

A gondnokság alá helyezését követően az alperes állapotában - az alkalmazott gyógyszeres kezelésnek, valamint bentlakásos intézeti elhelyezésének következtében - javulás történt.

A 47 éves alperes jelen állapotában tudathasadásos elmebetegség üldöztetéses formájában szenved. Szenzitív és paranoid élményfeldogozással, énes beállítottsággal, érzelmi színtelenséggel, fokozott igazságkereséssel, bizalmatlan viszonyulással, érzelmi-indulati labilitásra való hajlammal, alkalmazkodási nehézségekkel jellemezhető. Önálló életvezetésre képtelen. Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebetegsége miatt általános jelleggel tartósan nagymértékben csökkent, ugyanakkor azonban a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességével rendelkezik.

A felperes a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás keretében előterjesztett keresetében az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésének fenntartását, ugyanakkor a választójogból való kizárásának mellőzését kérte.

Az alperes a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés fenntartását ellenezte, és a cselekvőképességet kizáró gondnokságnak cselekvőképességet korlátozó gondnokságra történő módosítását kérte. Sérelmezte, hogy a gondnoka elzárja őt peres igényei érvényesítése elől azzal, hogy az általa személyesen megtett nyilatkozatokat utólag nem hagyja jóvá, illetve a szükséges nyilatkozatokat nem teszi meg. A per során tett nyilatkozata szerint elsődleges célja, hogy teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezzen, és ezáltal önállóan tudja intézni peres ügyeit. Megítélése szerint a fokozott igazságkeresés nem tekinthető kóros elmeállapotnak. Előadta továbbá, hogy a választójogával is élni szeretne.

Az alperes részére a Polgári Perrendtartás (Pp.) 308. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kirendelt ügygondnok ellenkérelmében - az alperes személyes nyilatkozatára is figyelemmel - a cselekvőképességet kizáró gondnokságnak a cselekvőképességet meghatározott ügycsoportok - így többek között az ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog - vonatkozásában korlátozó gondnokságra történő módosítását kérte. Az alperes cselekvőképességet általános jelleggel, minden ügycsoport tekintetében korlátozó gondnokság alá helyezését ellenezte.

A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának eredményeként a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes esetében a gondnokság alá helyezés hatályának a rendelkező részben írtak szerinti módosítása indokolt, a cselekvőképességet kizáró gondnokság hatályának fenntartása azonban nem szükséges.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 14/A. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania; a kereseti kérelem - egyebek mellett - a gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartására is irányulhat.

A Ptk. 11. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.