A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31360/2017/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

27.K.31.360/2017/5.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) , a Puskásné dr. Németh Márta jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) alperes ellen, helyi adó ügyben hozott határozat (hivatkozási szám: BP/1008/03947/4/2016.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 190.000 (százkilencvenezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az állam javára köteles megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 1/1 arányú tulajdonában állnak a Budapest, ... kerület, helyrajzi szám 1, helyrajzi szám 2, helyrajzi szám 3, helyrajzi szám 4 és a helyrajzi szám 5 hrsz.-ú ingatlanok (a továbbiakban: perbeli ingatlanok).

A felperes ... (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) felhívására 2015. augusztus 5. napján megküldte a perbeli ingatlanokra vonatkozó telekadó bevallásokat. A felperes bevallásaiban megjelölte a VII. "Mentességek, kedvezmények" pont, 1.2 pontját, amely szerint Törvényi mentességek: "A belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, melynek teljes területe a tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll (az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolása csatolandó!)". A bevallásokhoz a felperes csatolta a ... 2015. március 17. napján kelt, .... számú jegyzőkönyvét, amelyet a kivetéssel érintett ingatlanok helyszíni szemléje során vettek fel. Az elsőfokú adóhatóság felhívta a felperest a mezőgazdasági tevékenység folytatásáról kiállított igazolás becsatolására. A felperes 2015. október 22. napján arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy a ... tájékoztatása szerint a szükséges dokumentumot nem tudja kiadni, mivel a területen 15 darab pinceszellőző van. A felperes előadta, hogy az 5 ingatlanon található 15 darab szellőző meglétéről nem tehet, azokat nem ő helyezte oda.

Ezt követően az elsőfokú adóhatóság 2015. november 3. napján kelt, 17545-5/2015/III. számú határozatával a felperes terhére 2015. adóévre a perbeli ingatlanok után összesen 3.165.782 forint telekadó-fizetési kötelezettséget állapított meg, egyidejűleg a perbeli ingatlanokkal kapcsolatos mentességi kérelmet elutasította. Az elsőfokú adóhatóság határozatát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 18. §-ára, 17. §-ára, 52. § 1. pontjára, 16. pontjára és a helyi adókról szóló 10/2010. (V. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Önkormányzati Rendelet) 8. § a) pontjára, 7. §-ára, 2. § 3. a pontjára alapította. Megállapította, hogy a felperes a bevallásában akként nyilatkozott, hogy a Htv. 19. § b) pontja szerinti mentességet kívánja igénybe venni, azonban az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását a bevallásokhoz nem csatolta.

A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozat ellen, amelyben vitatta egyrészt a Htv. 19. § b) pontja szerinti adómentesség elutasítását és arra is hivatkozott az Önkormányzati Rendelet 6. § c) pontja alapján, hogy a felperes övezeti átsorolás érdekében közterület szabályozással együttjáró telekalakítást kezdeményezett, annak eredményeként a tulajdonát képező ingatlanok megosztásra kerülnek, továbbá közpark kerül létrehozásra 2000 m2 nagyságban. Előadta, hogy ezen fejlesztések az ... álláspontjának figyelembevételével történtek. Fellebbezéséhez csatolta többek között a ... 2015. április 7. napján kelt, 1922-1/2015/IX. számú levelét, amelyben a ... a felperest a 2015. január 12. napján kelt levelére tekintettel, amelyben a perbeli ingatlanok övezeti átsorolása érdekében településrendezési szerződés megkötésének lehetőségével kíván élni, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírásairól tájékoztatta.

Az elsőfokú adóhatóság 2016. március 8. napján kelt, 6947-2/2016/III. számú levelével megkereste ..., hogy a felperes kezdeményezett-e a perbeli ingatlanokat illetően telekalakítási eljárást. ... 2016. március 16. napján kelt, 7381-2/2016/VIII. számú levelében arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy közterület szabályozással együtt járó telekalakítási eljárás folyamatban létéről nincs tudomása.

Az alperes 2016. március 30. napján kelt, BP/1008/03947/2/2016. számú levelével megkereste Budapest Főváros Kormányhivatal .... Kerületi Hivatalának Földmérési és Földügyi Osztályát, hogy a perbeli ingatlanokat érintően közterület szabályozással együtt járó telekalakítást kezdeményeztek-e. Budapest Főváros Kormányhivatala .... Kerületi Hivatala 2016. április 11. napján kelt, 1692/1/2016. számú levelével arról tájékoztatta az alperest, hogy a perbeli ingatlanokra vonatkozóan telekalakítási eljárás nem került kezdeményezésre.

Az alperes ezt követően 2016. május 13. napján kelt, BP/1008/03947/4/2016. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában a Htv. 19. § b) pontjával kapcsolatban megállapította, hogy a felperes a mezőgazdasági szakigazgatási szerv igazolását nem csatolta, márpedig a felperesnek a mentességre jogosító igazolást a bevallásokkal egyidejűleg kellett volna benyújtania. Hivatkozott e körben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (2) bekezdésére. Az alperes határozatának indokolásában az Önkormányzati Rendelet 6. § c) pontjában foglalt mentességi feltétellel kapcsolatban kiemelte, hogy arra a felperes először a fellebbezésében hivatkozott. Utalt a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35021/2009/8. számú eseti döntésére, amely szerint az adózónak kell bejelentenie a bevallásában érvényesíteni kívánt adómentességet és annak bizonyítékait. A felperes azonban ezen adómentesség tekintetében nem jelentette be, hogy azt érvényesíteni kívánja. Utalt arra, hogy az alperes belföldi jogsegély keretében megkereste az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságot, amely azt a tájékoztatást adta, hogy a kivetéssel érintett ingatlanok tekintetében nem kezdeményeztek telekalakítási eljárást. Minderre figyelemmel az alperes arra a megállapításra jutott, hogy a felperest sem a Htv. 19. § b) pontjában, sem az Önkormányzati Rendelet 6. § c) pontjában rögzített mentesség a perbeli ingatlanok tekintetében nem illeti meg.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a telekadó fizetési kötelezettség törlését, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy az Önkormányzati Rendelet 6. § c) pontja szerint a perbeli ingatlanok mentesek az adó alól, ugyanis a felperes közterület szabályozással együtt járó telekalakítást kezdeményezett, annak eredményeként a tulajdonát képező ingatlanok megosztásra kerülnek, továbbá közpark kerül létrehozásra 2000 m2 nagyságban. Utalt arra, hogy a fellebbezéshez csatolta az erre vonatkozó iratokat. A felperes keresetében azzal érvelt, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1), (4), (5) és (6) bekezdéseit, a perbeli esetben ugyanis a felperes a fellebbezés mellékletét képező iratokkal kívánta igazolni azt a tényt, hogy az Önkormányzati Rendelet 6. § c) pontja szerinti mentesség megilleti. Kiemelte, hogy a földhivatal nem tud érdemi tájékoztatást adni, mert az ezen hatóság hatásköre pusztán a telekalakítást engedélyező eljárásra terjed ki. Állítása szerint az ügyben a Kormányhivatal .... Kerületi Hivatala rendelkezik hatáskörrel, azonban ezen hatóság megkeresésére nem került sor. Minderre figyelemmel azt állította, hogy az alperes nem tett eleget maradéktalanul a tényállás-tisztázási, valamint bizonyíték-értékelési kötelezettségének. Kifogásolta, hogy a felperes fellebbezéshez csatolt iratait az alperes figyelmen kívül hagyta, annak érdemi indoklását sem adta meg, amivel sérült a Ket. 72. § (1) bekezdés ea) pontja.