A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20071/2010/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 234. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 3. §, 10. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.071/2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Hardy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Hardy F. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt II.r., IV.r., V.r., VI.r., a dr. Szabó István ügyvéd által képviselt VII.r., VIII.r., és IX.r., a személyesen eljárt X.r., XI.r., XIII.r., XIV.r., a meghatalmazott által képviselt XV.r., a személyesen eljárt XVI.r., XVIII.r., XIX.r., XX.r., XXI.r. és a meghatalmazott által képviselt XXII.r., a személyesen eljárt XXIII.r. és XXIV.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének és hatálytalanságának a megállapítása iránt indított a Debreceni Városi Bíróságnál 25.P.25.405/2008. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.21.418/2009/3. számú ítéletével befejezett perében a felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a VII.r. alperesnek 15 napon belül 20 000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes által le nem rótt 84 000 (nyolcvannégyezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A néhai I.r. alperes, a II.r. alperes, a néhai III.r. alperes és a IV-V-VI-VII-VIII-IX.r. alperesek, mint eladók és a X-XI.r. alperesek, mint vevők 2002. február 27-én adásvételi szerződést kötöttek az eladók tulajdonában álló D.-i külterületi A/2., A/6. és A/8. hrsz.-ú ingatlanokra. A szerződésben rögzítették, hogy az A/8. hrsz.-ú ingatlannak tulajdonostársai még a (néhai) XII.r. alperes és a XIII.r. alperes is. A felek a vételárat 1 400 000 forintban határozták meg. A VII.r. alperes eladóként és a szerződést készítő ügyvédként is közreműködött. A szerződő felek kijelentették, tudomásuk van arról, hogy ügyleti akaratuk hatályosulásának feltétele az A/8. hrsz.-ú ingatlan további tulajdonosainak, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban Tft.) 10. §-ában felsoroltaknak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozata.

Az I. és III.r. alperes a peres eljárás során elhunyt, jogutódai a XIV.-XX.r. alperesek, akik közül a XVII.r. alperessel szemben a perindítás hatályának beálltát megelőző halálára tekintettel a peres eljárás megszűnt. A XII.r. alperes a perindítást megelőzően elhunyt, jogutódai a XXI., XXIV.r. alperesek.

Figyelemmel arra, hogy az átruházott ingatlanok termőföldnek minősültek, a Tft.-ben előírt eljárás lefolytatására került sor, majd ezt követően a perbeli ingatlanokra a X. és XI.r. alperesek tulajdonjogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Az A/8. hrsz.-ú ingatlannal közvetlenül szomszédos az A/3. hrsz.-ú ingatlan, amelynek tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartás ebben az időszakban a felperest tüntette fel, akinek mint a Tft. 3. § n/ pontja szerinti helyben lakó szomszédnak elővásárlási joga lett volna. Azonban a felperes tulajdonában álló A/3. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségét a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.21 607/2004/3. számú másodfokú ítélete jogerősen megállapította és a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítását rendelte el. Figyelemmel az érvénytelenség megállapítására a perbeli ingatlanokat illetően az adásvételi szerződés megkötése időpontjában, illetve 2005. évig a felperes nem volt szomszédos ingatlannak a tulajdonosa és ilyen ingatlanra vonatkozóan használati jogot sem gyakorolt. Az A/10. - 14. hrsz.-ú szintén szomszédos ingatlanok a felperes anyja és nagyanyja M.-né Cs. I. és Cs. J.-né tulajdonában, illetve használatában álltak.

A felperes jogi helyzetével megegyezően a X. és XI.r. alperesek is helyben lakónak minősültek, így az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából a Tft. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint egy sorban állók voltak a felperessel.

A felperes többször módosított kereseti kérelmében elsődlegesen az I.-XI.r. alperesek között létrejött adásvételi szerződés felperessel szemben való hatálytalanságának a megállapítását kérte az A/2., 6. és 8. hrsz.-ú ingatlanok tekintetében azzal, hogy a bíróság a felperes tulajdonjogát állapítsa meg és rendelje el tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Másodlagosan az I.-XI.r. alperesek közötti szerződés érvénytelenségének a megállapítására irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítását kérve.

A szerződés hatálytalanságára alapított kereseti kérelmében előadta, hogy a vevők csak helyben lakónak, míg a felperes helyben lakó szomszédnak minősült, így elővásárlási joga állt fenn az alperesek által kötött szerződés vonatkozásában. Emellett a vételi ajánlat megtételével, illetve a kifüggesztésével kapcsolatos jogszabálysértésekre hivatkozott.

A szerződés érvénytelensége körében a felperes számos érvénytelenségi okot adott elő. Többek között hivatkozott arra, hogy a VII.r. alperes eladóként a szerződést nem írta alá, csupán az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvédként. A jogi érdekeltségét pedig akként határozta meg, hogy a szerződés esetleges érvénytelensége esetében, ha az ingatlanok ismételten értékesítésre kerülnek, a felperes gyakorolhatná elővásárlási jogát.

A XIII., XVII., XIX. és XX.r. alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték, perköltségigényük nem volt, a II. és XIV.r. alperesek pedig érdemi nyilatkozatot nem terjesztettek elő. A többi alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint a szerződésük érvényes és a felperessel szemben hatályos volt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és a felperest kötelezte a VII.-VIII. és IX.r. alperesek részére perköltség fizetésére. Az elsőfokú bíróság elsődlegesen a szerződés érvénytelenségét vizsgálta, miután a szerződés hatálytalanságának vizsgálatára csak érvényes szerződés esetében kerülhet sor. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a szerződés a felperesnek a Ptk. 200. § (2) bekezdésére hivatkozásával szemben nem semmis. Utalt arra, hogy keresetindítási joga csak a jogi érdekeltséggel rendelkezőknek van, vagy olyan személyeknek, akiket erre jogszabály feljogosít. A felperes érdekeltsége áttételes, annak reményében hivatkozik a szerződés érvénytelenségére, hogy az eredeti állapot helyreállítását követően esetleges ismételt eladás esetén elővásárlási joga újra megnyílna. Mind az alperesi újabb eladási szándék, mind az esetleges szerződés tartalmának, a vételárnak a bizonytalansága miatt nem állapítható meg, hogy a felperesnek megalapozott jogi érdekeltsége áll fenn a perbeli szerződés semmisségére, nemlétezésére történő hivatkozásra. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság részletesen megvizsgálta a felperes által előadott érvénytelenségi okokat és azokat nem találta alkalmasnak a szerződés érvénytelenségének a megállapítására.