BH 2019.9.244 A gyermektartásdíj mértékének megállapításánál a gyermek indokolt szükségleleteiből kell kiindulni. A kötelezett saját háztartásában nevelt gyermek után igénybe vett családi kedvezmény a tartásdíj alapjaként nem számolható el és figyelmen kívül kell hagyni a szülőket terhelő kölcsönöket [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:218. § (2)-(3) bek., 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 29/A. § (2) bek., 2011. évi CCXI. tv. (Csvtv.) 9. § (2) bek., 22. § (1) bek.].

[1] A felperes és az alperes (a továbbiakban: felek) házastársak voltak, gyermekük 2004. október 9. napján született. A házasság felbontása iránti perben a bíróság végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek, a felperes - többek között - vállalta mindenkori havi jövedelme 20%-át kitevő, de legalább 40 000 forint alapösszegű gyermektartásdíj megfizetését közvetlen bírósági felhívás útján.

[2] A felperesnek 2008. június 23-án és 2012. április 16-án újabb gyermekei születtek, ezért a felek a tartásdíj mértékét bírói egyezséggel módosították. A felperes 2012. szeptember 11. napjától kezdődően a mindenkori nettó havi jövedelme 16,5%-át kitevő, de minimum 30 000 forint alapösszegű tartásdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget.

[3] Az egyezség megkötésekor a felperes egy nyomdaipari cégnél gépmesterként dolgozott, havi nettó jövedelemként 178 000 forintot kapott. Élettársával panellakásban éltek, a család összbevétele 238 632 forint volt, élettársa gyes támogatásban részesült. A család kiadásait terhelte a lakáshitel havi 75 000 forint részletfizetése, illetve egyéb banki és hitelintézeti kölcsönök 55 000 forint összegű, havonta esedékes törlesztőrészleteinek teljesítése. Az ingatlan rezsiköltségét nyáron 48 000 forintban, télen 73 000 forintban jelölte meg.

[4] A felperes jelenleg vezető gépmesterként dolgozik. Havi nettó jövedelme 2016 szeptemberéig átlagosan 227 800 forint volt. Munkaszerződését 2016. szeptember 30-án módosították, így október 1-jétől kezdve már bruttó 546 500 forint, átlagban - a családi támogatással együtt - nettó 430 000-450 000 forintot kap kézhez, túlóra esetén jövedelme növekedik. Minden hónapban 5000 forint értékű Erzsébet-utalványt kap. Élettársa dolgozik, a napi kétórás munkaviszonya alapján havonta (kerekítve) 20 000 forint jövedelemre tesz szert, amely utazási költségeit nem tartalmazza. A két gyermek utáni családi pótlékot részére folyósítják.

[5] Az egyezség megkötését követően a panellakást értékesítették és 2015 júliusában egy régi építésű, felújításra szoruló családi házrészt vásároltak. A lakáshitelt továbbra is fizetik, a jelzálogot az ingatlanra átvezették. A felújítási költségeket az eladási-vételi árkülönbözet nem fedezte, ezért 2016. július 27-én 6 400 000 forint (áthidaló) banki kölcsön vettek fel. A lakáskölcsön havi törlesztőrészlete 47 734 forint, az áthidaló kölcsön törlesztőrészlete havi 55 000 forint. A felperest hitelkártyakölcsönök is terhelik. A tartozásokra az élettársával havonta 20 000-25 000 forint összeget törlesztenek. A biztosításuk havi díja 11 500, illetve 12 500 forint. Az ingatlan átlagos havi rezsiköltsége kb. 45 000-50 000 forint. A felperes tulajdonában áll egy Suzuki személygépjármű, munkáltatója a munkába járásához 8 forint/km elszámolással havi 6000-8000 forinttal járul hozzá. Élettársa egy 17 éves gépjárművel rendelkezik.

[6] A felperes élettársi kapcsolatából született két gyermek egészséges. A nagyobbik gyermek általános iskolás, különórája havi 9000 forint, hetente kétszer sportol, ami újabb 9000 forint, a számítástechnika oktatás félévente 3600 forint kiadással jár. A gyermeknek évente kétszer új szemüvegre van szüksége, amely összességében 50 000 forint. A kisebbik gyermek óvodás, 4000 forintba kerül a torna, a szemüvegére évente egy-két alkalommal külön kb. 20 000-30 000 forint összeget fizetnek. A két gyermek étkezése az intézményekben összesen havonta 10 000 forintba kerül.

[7] Az alperes körülményeiben az egyezség megkötése óta jelentős változás nem történt. A felperessel közös tulajdonú ingatlanban lakik a gyermekkel. Az ingatlant a felek közös tartozása terheli, a havi 90 000 forint törlesztőrészletet az alperes egyedül fizeti. Munkáltatójától a cafetériajuttatást úgy veszi igénybe, hogy a havi 25 000 forintot a lakáshitel törlesztésébe számolják el.

[8] Az alperes átlagos havi nettó jövedelme - a családi támogatással együtt - 169 000 forint. Az ingatlan rezsije havonta átlagban 38 000 forint, a lakásbiztosítás díja negyedévente 3500 forint, a televízió- és internet-előfizetés havi 6500 forint, a gyermek és az ő munkahelyi mobiltelefon-előfizetése 9000 forint. Egy 11 éves Suzuki személygépjárművel rendelkezik. A munkába járásához tömegközlekedést vesz igénybe, a munkáltatója a bérletének 86%-át téríti.

[9] Az alperes tulajdonában áll egy másik ingatlan 3/4 tulajdoni hányada. A félkomfortos családi házban szívességi lakáshasználó lakik, aki a rezsit fizeti és az ingatlant rendben tartja. A felperes 1/4 tulajdoni hányadban tulajdonos a testvére és édesapja által lakott ingatlanban is.

[10] A felek közös gyermeke általános iskolai tanuló, otthon étkezik, osztálypénze 5000 forint, tartós betegsége nincs. Sportol, a futballedzés ingyenes, de a felszerelést meg kell vásárolni. Matematikából magántanárhoz jár, ennek a költsége havi 12 000 forint, az évenkénti osztálykirándulásé 10 000 forint. A felperes az őt megillető hat hét időszakos kapcsolattartásból általában két hetet vesz igénybe, ezért az alperes - mivel a nyári felügyeletet másképpen nem tudja megoldani - a gyermeket nyári táborokba íratja be.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes keresetében az egyezségben megállapított tartásdíj mértékének megváltoztatását akként kérte, hogy a bíróság a százalékos arány mellőzésével a tartásdíjfizetési kötelezettségét 2016. november 1. napjától kezdődően havi 35 000 forint határozott összegben állapítsa meg és a túlfizetését havi 5000 forint összegben a folyó tartásdíjba számítsa be.

[12] Keresete alapjaként jogszabályváltozásra (2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.]) és a teljesítőképessége módosulására hivatkozott. Indokolásul előadta: a csatolt jövedelemigazolása alapján a fizetése 2016 októberétől lényegesen emelkedett, a megvásárolt új ingatlan felújítására újabb hitel felvételére kényszerült, a havi törlesztésekre, a rezsire fordítja jövedelme jelentős részét. A százalékos arányú gyermektartásdíj megfizetése a saját háztartásában nevelt két gyermekét egyenlőtlen helyzetbe hozza és ennek mértéke nem áll arányban a közös gyermek tényleges szükségleteivel.

[13] Az alperes a kereset elutasítását kérte a következő indokokkal. A jogszabályváltozás nem körülményváltozás, tehát a tartás mértékének módosítását nem alapozhatja meg, egyéb körülményváltozás pedig nem történt. Az élettársi kapcsolatból született két gyermek miatt az előzményi perben kötött megállapodással a százalékos arányt már módosították, a felperes ingatlanvásárlása, a felújításra felvett és egyéb kölcsönök ténye a tartás megváltoztatásánál nem releváns. Hivatkozott arra is, hogy a közös tulajdonú lakás jelentős mértékű havi törlesztőrészleteit egyedül fizette és fizeti. Korábban, a felperes alacsonyabb jövedelme alapján levont és kifizetett tartás a gyermek szükségleteit nem fedezte, emiatt szűkös körülmények között éltek. Sérelmezte, hogy most, amikor a magasabb jövedelem alapján a tartás mértéke is emelkedett és a gyermekkel a normális megélhetésre lehetősége van, a felperes azonnal kéri annak leszállítását.