32004R0235[1]

A Tanács 235/2004/EK rendelete (2004. február 10.) a többek között Romániából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acél csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 2320/97/EK rendeletnek a Petrotub SA és Republica SA által gyártott termékek az Európai Közösségbe irányuló behozatalát érintő módosításáról

A Tanács 235/2004/EK rendelete

(2004. február 10.)

a többek között Romániából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acél csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 2320/97/EK rendeletnek a Petrotub SA és Republica SA által gyártott termékek az Európai Közösségbe irányuló behozatalát érintő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 233. és 253. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: alaprendelet), és különösen annak 2. cikke (1) és (11) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

(1) Az Európai Közösségek Bírósága (EKB) a C-76/00 P ügyben 2003. január 9-én hozott ítéletében (a továbbiakban: az ítélet) hatályon kívül helyezte az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának a T-33/98 és T-34/98 egyesített ügyekben (Petrotub és Republica kontra Tanács) hozott 1999. december 15-i korábbi ítéletét [2]. Az EKB ítéletével a Petrotub SA és Republica SA által gyártott termékeknek az Európai Közösségbe irányuló behozatala tekintetében gyakorlatilag megsemmisítette a Magyarországról, Lengyelországból, Oroszországból, a Cseh Köztársaságból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acél csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló, 1997. november 17-i 2320/97/EK tanácsi rendeletet [3] (végleges dömpingellenes rendelet vagy megtámadott rendelet).

(2) A Bíróságok elismerték [4], hogy olyan esetekben, amikor egy eljárás több közigazgatási intézkedésből áll, ezen intézkedések egyikének megsemmisítése nem semmisíti meg a teljes eljárást. A dömpingellenes eljárás az ilyen többlépcsős eljárások egy példája. Következésképpen a végleges dömpingellenes rendelet egyes részeinek megsemmisítése nem vonja maga után a teljes eljárásnak a szóban forgó rendelet elfogadását megelőző megsemmisítését. Másrészről a Szerződés 233. cikke szerint a közösségi intézmények kötelesek eleget tenni a Bíróság ítéletének. Ennek megfelelően a közösségi intézményeknek az ítéletnek való megfelelés mellett lehetőségük van arra, hogy a megtámadott rendeletet csak azokból a szempontokból helyesbítsék, amelyek annak megsemmisítéséhez vezettek, ugyanakkor változatlanul hagyhatják azokat a nem megtámadott részeket, amelyeket az ítélet nem érint [5].

(3) Az ítélethozatalt követően a Romániából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acél csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekről közleményt tettek közzé [6], amely szerint a Petrotub SA és a Republica SA már nem tartozik a végleges dömpingellenes rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá.

(4) E rendelet célja, hogy a Petrotub SA és Republica SA tekintetében helyesbítse a megtámadott rendelet azon pontjait, amelyekről az ítélet megállapította, hogy nincsenek összhangban a közösségi joggal, és amelyek ezáltal a megtámadott rendelet megsemmisítéséhez vezettek. A megtámadott rendelet összes többi megállapítása, amelyet a kitűzött határidőn belül nem támadtak meg, és amellyel ezért a Bíróságok sem foglalkoztak, továbbá amely nem vezetett a megtámadott rendelet megsemmisítéséhez, továbbra is érvényes marad.

B. ÉRINTETT TERMÉKEK

(5) Az érintett termékkategóriák megegyeznek a végleges dömpingellenes rendeletben tárgyaltakkal, azaz:

a) varrat nélküli csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, olaj vagy gáz szállítására, 406,4 mm-t nem meghaladó külső átmérővel; és

b) varrat nélküli, kör keresztmetszetű csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen húzva vagy hidegen hengerelve, a precíziós cső kivételével; és

c) a Petrotub SA és a Republica SA által előállított más kör keresztmetszetű csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, a menetes vagy menettel ellátható csövek kivételével, 406,4 mm-t nem meghaladó külső átmérővel, amelyek jelenleg az ex73041010, ex73041030, ex73043199, ex73043991 és az ex73043993 KN-kód alá sorolhatók. A KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

C. A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÚJRAÉRTÉKELÉSE AZ EKB ÍTÉLETE ALAPJÁN

1. Előzetes megjegyzés

(6) Ez a rendelet az ítéletnek a következő pontjait érinti: a Petrotub SA dömpingkülönbözetének kiszámítása és a Republica SA rendes értékének meghatározása.

(7) A végleges dömpingellenes rendelet (22) preambulumbekezdésében leírtak alapján a Petrotub dömpingkülönbözetét a Petrotub esetében megállapított súlyozott átlagos rendes érték és az összes egyedi export árának összehasonlítása alapján számolták ki. Erre egyrészt a teljes dömpinggyakorlat felmérése, másrészt pedig a Petrotub exportárainak a vásárlónként, területenként vagy időszakonként mutatkozó jelentős eltérései miatt volt szükség.

Az ítélet szerint ezt az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének második mondatában meghatározott módszert csak akkor lehet használni, ha azon a megállapításon túl, hogy az exportárak vásárlónként, területenként vagy időszakonként jelentős eltérést mutatnak, megmagyarázzák, hogy miért nem teszi lehetővé a 2. cikk (11) bekezdésének első mondatában meghatározott első két módszer (más néven a "szimmetrikus módszerek") ezeknek az eltérő exportáraknak a megfelelő figyelembevételét, és ezáltal a dömpinggyakorlat teljes mértékű érzékeltetését. A végleges dömpingellenes rendeletben azonban a Tanács, miután a 22. preambulumbekezdésben helyénvalóan megemlítette, hogy az exportárak a különböző vásárlók, régiók vagy időszakok szerint jelentős eltérést mutatnak, csupán arra a következtetésre jutott, hogy a két szimmetrikus módszer közül az első (az átlagértékek összehasonlítása) nem érzékeltette teljes mértékben a dömpinggyakorlatot az említett összefüggésben, a második szimmetrikus módszerre (ügyletenkénti összehasonlítás) ugyanakkor nem tért ki. Ezért ez a rendelet a második szimmetrikus módszer alkalmazhatóságának az ítéletben megfogalmazott követelmények fényében történő vizsgálatával újraértékeli és helyesbíti a Petrotub SA behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséhez vezető vizsgálat eredményeit. Ez a második szimmetrikus módszer az egyedi rendes értékek és a Közösségbe irányuló egyedi exportügyletek során alkalmazott exportárak ügyletenkénti összehasonlítását vetíti előre.

(8) Másrészről a végleges dömpingellenes rendelet a Republica SA kompenzációs ügyleteit a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított ügyleteknek tekinti. Ítéletének (86) bekezdésében az EKB azt állította, hogy ez a következtetés nem volt megfelelő indoklással alátámasztva, mivel a végleges dömpingellenes rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő egyszerű állítás, miszerint "a vizsgálat során megállapították, hogy a kompenzációs ügyletekre valójában a rendes kereskedelmi forgalomban került sor", semmiféle olyan magyarázatot nem adott, amely alapján az érintett felek következtethettek volna a Tanács megállapításainak alapjául szolgáló okokra. Ez a rendelet ezért most a Szerződés 253. cikkével összhangban ismerteti a szükséges indokokat.

(9) Mivel az EKB által a végleges dömpingellenes rendeletben talált hiányosságok orvoslásához szükséges, illetve annak megsemmisítéséhez vezető információk a végleges dömpingellenes rendelet elfogadásakor a Bizottság rendelkezésére álltak és állnak ma is, a Petrotub SA, a Republica SA vagy más felek tekintetében nem volt szükség további vizsgálatokra. A kért indoklás ezért a végleges intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat folyamán gyűjtött, meglévő információkra építhető.

2. A Petrotub SA dömpingkülönbözete

(10) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint a második szimmetrikus módszer esetében a dömpingkülönbözet kiszámítása az érintett termék különböző típusainak egyedi rendes értékei és az ezeknek megfelelő egyedi exportárak ügyletenkénti összehasonlításával történik.

(11) Ezt a módszert csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet alkalmazni. Az ügyletenkénti összehasonlítás eleve kizárja az átlagok figyelembevételét (akár a belföldi, akár az exportértékesítésben). Mind a belföldi, mind pedig az exportértékesítések csak akkor hasonlíthatók össze, ha az ügyletekre ugyanazon a napon kerül sor. Bármilyen eltérés ettől az elvtől, amely különböző napokon létrejövő ügyletek árait veszi figyelembe, önkényes volna. Az ügyletenkénti összehasonlításnál csak az ugyanazon vagy hasonló terméktípussal kapcsolatos belföldi és exportértékesítés vehető figyelembe, máskülönben az összehasonlítás nem lehet érvényes. A belföldi értékesítés csak akkor vehető figyelembe, ha arra a rendes kereskedelmi forgalomban került sor. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított belföldi értékesítés volumenének el kell érnie az exportértékesítési volumen legalább 5 %-át. A nem rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított értékesítést az ügyletek szintjén az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban azonosították. A második szimmetrikus módszer szerint az exportárakat nem lehet szerkesztett rendes értékekkel összehasonlítani. Végül meg kell jegyezni, hogy ez a módszer csak abban az esetben tekinthető reprezentatívnak, ha kellően nagy volumenű export- és belföldi értékesítést vesznek figyelembe.

(12) A fentiek alapján megvizsgálták, hogy az ügyletenkénti számítás alkalmazható-e. Megállapították, hogy az összehasonlítható exportügyletek volumene 66,6 %-ot tett ki. Ugyanakkor a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított belföldi értékesítés volumenének csak 9,5 %-át lehetett használni a rendes érték meghatározásához. Más szóval a belföldi értékesítés túlnyomó többségét nem vették volna figyelembe a dömpingkülönbözet kiszámításánál. Az ügyletekre vonatkozó adatok felhasználásának alacsony szintje ezért nem tekinthető kellőképpen reprezentatív alapnak a rendes érték meghatározásához, amely az exportügyletek bármilyen dömpingelemzésének alapköve. Ennek alapján az ügyletenkénti számításra épülő módszert ebben az esetben nem tekintették a dömpingkülönbözet kiszámítására alkalmas módszernek.

(13) Ezért, tekintve, hogy a második szimmetrikus módszer alkalmazása nem szolgált volna reprezentatív eredményekkel, ez a módszer az exportárakban mutatkozó jelentős különbségek figyelembevételét sem tette volna lehetővé. Ebből következően a harmadik módszert, azaz a súlyozott átlagos rendes értékek és az egyedi exportárak összehasonlítását (aszimmetrikus módszer) kellett alkalmazni, mivel sem az első, sem pedig a második szimmetrikus módszer nem tette volna lehetővé az exportárakban mutatkozó különbségek figyelembevételét.

3. A Republica SA rendes értéke

(14) A (8) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az EKB úgy ítélte meg, hogy a Tanács nem tett eleget indoklási kötelezettségének, amikor a megtámadott rendelet (19) preambulumbekezdésének ötödik bekezdésében egyszerűen azt állította, hogy a kompenzációs ügyletekre a rendes kereskedelmi forgalomban került sor. Az indoklás ezért az alábbiakban következik.

(15) A végleges dömpingellenes vámok kivetéséhez vezető vizsgálat során a Republica SA azt állította, hogy belföldi értékesítésének jelentős hányadára kompenzációs megegyezések alapján került sor. Azt is állította továbbá, hogy az ilyen kompenzációs megegyezések alapján szállított érintett termék értékesítési árait nem lehetett tárgyalásos úton kialakítani, mivel a Republica SA kénytelen volt a beszállítókat a kompenzációs körbe bevonni, aminek az lett a következménye, hogy az e beszállítóknak kiszámlázott árak a szokásos áraknál lényegesen alacsonyabbak voltak, tehát a rendes piaci árakkal nem összehasonlíthatók. A Republica SA azzal érvelt, hogy a kompenzációs megegyezések alapján lebonyolított értékesítéseket a rendes érték kiszámításánál nem szabadott volna belföldi értékesítésként figyelembe venni, mivel azok nem tekinthetők a rendes üzletmenetben lebonyolított ügyleteknek.

(16) Hangsúlyozni kell, hogy az e rendelet (15) preambulumbekezdésében leírt, kompenzációs alapon eszközölt kifizetést meg kell különböztetni a kompenzációs megegyezések meglététől az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében. Míg a Republica SA beadványában és e rendelet (15) preambulumbekezdésében leírt, kompenzációs megegyezés alapján eszközölt kifizetésről kiderült, hogy az valójában egy olyan számlakiegyenlítés, amelynek során a követeléseket és a tartozásokat egymással szemben anélkül számolják el, hogy az a szállított áruk árát befolyásolná, az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a kompenzációs megegyezés egy olyan megállapodás, amely szerint a beszállító és az ügyfél kicserélik áruikat és/vagy szolgáltatásaikat, ahol a kiszámlázott ár az ilyen áruk és/vagy szolgáltatások értékének különbségén alapul, tehát nem tükrözi a szállított áruk valós értékét.

(17) A Republica SA telephelyein végzett helyszíni ellenőrzés során kiderült, hogy egyes belföldi értékesítéseket - amelyekről valótlanul azt jelentették, hogy azokat szabályos készpénzfizetéssel rendezték - egy kompenzációs megállapodás keretében kompenzációval egyenlítettek ki. A kompenzáció során a Republica SA és ügyfele - aki egyben néhány egyéb áru és szolgáltatás beszállítójaként is működött - ugyanolyan összegű követeléseket és tartozásokat számolt el egymással szemben. Olykor egy vagy több harmadik fél is részt vett az ügyletekben, például abban az esetben, amikor a Republica SA egy olyan ügyfélnek adott el árut, amely egy harmadik féllel szembeni követelésével rendezte a Republica SA felé fennálló tartozását. Az ügyletek ilyen kompenzációs megállapodással történő elszámolása az alacsony likviditású gazdaságokban gyakori, és a vizsgálat kimutatta, hogy ez az ügyletek eredeti áraira semmilyen hatással nem volt. Sőt az is kiderült, hogy amikor a Republica SA ragaszkodott ahhoz, hogy ügyfele készpénzzel fizessen (pl. amikor a bérek kifizetéséhez készpénzre volt szüksége), az ügyfél készpénzfizetési hajlandóságának jutalmazására valójában alacsonyabb értékesítési árakat volt kénytelen meghatározni, mint a kompenzációs megállapodás alapján történő fizetések esetében. Következésképpen a Republica kompenzációs kifizetései nem tartoznak az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésében leírt kompenzációs megállapodások fogalomkörébe, mivel kiderült, hogy azok a kompenzációs megállapodások, amelyekben a Republica SA részt vett, nem befolyásolták a megadott eladási árakat.

(18) Ezért következésképpen megállapítható, hogy a kompenzációval rendezett értékesítések, valamint a belföldi eladási árak befolyásolása tekintetében a Republica SA által felhozott érv nem tükrözi a valóságot, és a Republica SA kompenzációs megegyezés alapján végzett értékesítéseire a rendes kereskedelmi fogalomban került sor.

4. Következtetés

(19) A második szimmetrikus módszer használata a Petrotub SA dömpingkülönbözetének meghatározására nem igazolható, mivel a belföldi értékesítés volumene, amelyet a rendes érték meghatározásához lehetne használni, nem eléggé reprezentatív ahhoz, hogy ezzel a módszerrel összehasonlítást lehessen végezni. Ezért ez a módszer nem képes figyelembe venni az exportárakban mutatkozó jelentős különbségeket, azaz nem képes a dömping teljes mértékét tükrözni. Ennek megfelelően, mivel sem az első, sem pedig a második szimmetrikus módszer - habár eltérő okokból - nem tükrözi a dömpinggyakorlat teljes mértékét, az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében előírt harmadik módszert kellett alkalmazni. Következésképpen ennek a módszernek a megtámadott rendelet (22) és (23) preambulumbekezdésében részletezett alkalmazását, illetve annak eredményeit megerősítik.

(20) A (16) és (17) preambulumbekezdésben ismertetett okok alapján megállapították, hogy a Republica SA kompenzációs alapon végzett értékesítéseire a rendes kereskedelmi fogalomban került sor.

(21) Következésképpen a 2320/97/EK rendelet keretében meghatározott dömpingkülönbözeteket megerősítik.

D. TÁJÉKOZTATÁS

(22) A felek tájékoztatást kaptak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján javasolni szándékozták a végleges dömpingellenes vám ismételt bevezetését. A tájékoztatást követően kijelöltek továbbá számukra egy olyan időszakot, amelyen belül megtehetik észrevételeiket.

(23) A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli érveket mérlegelték, és megfelelő esetben figyelembe vették.

E. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(24) Két romániai exportáló termelő az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban az árra vonatkozóan kötelezettségvállalásokat ajánlott fel. Az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalások ugyanazokat a kikötéseket tartalmazzák, mint az EKB ítélete következtében 2003. január 9-én hatályát vesztett kötelezettségvállalás. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások elfogadhatók és elégségesek ahhoz, hogy megvédjék a közösségi iparágat a dömping káros hatásaitól.

(25) A vállalatok rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Bizottságot a Közösségbe irányuló kivitelükről, hogy ezáltal a Bizottság hatékonyan ellenőrizhesse a kötelezettségvállalásokat.

(26) A kötelezettségvállalások hatékony betartásának és ellenőrzésének biztosítása érdekében a kötelezettségvállalás alapján a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelemnek a megfelelő vámhatósághoz történő benyújtásakor a vámmentesség feltétele az e rendelet mellékletében felsorolt adatokat tartalmazó, érvényes és eredeti gyártmányigazolás bemutatása. Ezt a gyártmányigazolást a kiállítás dátumától számított három hónapon belül kell bemutatni, és a dömpingellenes vám alól mentesen a Közösségbe történő behozatalra bejelentett mennyiség nem haladhatja meg az igazoláson meghatározott mennyiséget. Amennyiben ilyen gyártmányigazolás benyújtására nem kerül sor, vagy az nem felel meg az érintett terméknek, illetve ha az igazoláson meghatározott mennyiséget túllépik, akkor a dömpingellenes vám megfelelő összegét meg kell fizetni.

(27) A kötelezettségvállalás bármely fél általi megszegésének gyanúja, tényleges megszegése vagy visszavonása esetén az alaprendelet 8. cikkének (9) és (10) bekezdése alapján dömpingellenes vám vethető ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 2320/97/EK rendelet következtetéseit a Petrotub SA és Republica SA romániai exportáló termelők tekintetében megerősítik. Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Romániából származó, a Petrotub SA és a Republica SA által gyártott termékek alábbi behozatalaira:

a) (a jelenleg az ex73041010 és ex73041030 KN-kód - a 7304101010 és 7304103010 TARIC-kód alá sorolt) varrat nélküli csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, olaj vagy gáz szállítására, 406,4 mm-t nem meghaladó külső átmérővel;

b) (a jelenleg az ex73043199 KN-kód alá sorolt) varrat nélküli, kör keresztmetszetű csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen húzva vagy hidegen hengerelve, a precíziós cső kivételével;

c) (a jelenleg az ex73043991 és ex73043993 KN-kód alá sorolt) más kör keresztmetszetű csövek vasból vagy ötvözetlen acélból, a menetes vagy menettel ellátható csövek kivételével, 406,4 mm-t nem meghaladó külső átmérővel.

(2) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra a következő végleges dömpingellenes vámtételt kell alkalmazni:

Ország | Termelő | Vámtétel | Kiegészítő TARIC-kód |

Románia | Petrotub SA | 9,8 % | 8468 |

Republica SA | 9,8 % | 8469 |

(3) Ellenkező rendelkezés hiányában a hatályos vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Amennyiben teljesítik (2), (3) és (4) bekezdés feltételeit, mentesülnek az 1. cikkben kivetett dömpingellenes vám alól azok a behozatalok, amelyeket azok a 4. cikkben felsorolt vállalatok állítanak elő és értékesítenek a Közösségbe irányuló kivitel céljából, amelyek felajánlott kötelezettségvállalását a Bizottság elfogadta.

(2) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat bemutatásakor a vámmentesség feltétele egy olyan érvényes, eredeti gyártmányigazolás bemutatása a tagállamok illetékes vámszerveinek, amelyet a (4) bekezdésben felsorolt vállalatok egyike állított ki. A gyártmányigazolásnak teljesítenie kell a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalásban az ilyen igazolásokra előírt követelményeket, amelyek legfontosabb elemeit a melléklet sorolja fel.

(3) A (2) bekezdésben említett gyártmányigazolást a kiállításától számított három hónapon belül kell bemutatni. Azok a mennyiségek, amelyeket a dömpingellenes vámok alóli mentesség keretében jelentenek be közösségi behozatalra a tagállamok vámszerveinek, nem haladhatják meg az igazoláson megnevezett mennyiségeket. Az igazoláson megnevezett mennyiségeket meghaladó mennyiségekre vámot vetnek ki, és az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő megfelelő kiegészítő TARIC-kód alatt jelentik be őket.

(4) A gyártmányigazolással kísért behozatalokat a következő kiegészítő TARIC-kód alatt jelentik be:

Ország | Termelő | Kiegészítő TARIC-kód |

Románia | Petrotub SA | 8514 |

Republica SA | 8515 |

3. cikk

A 384/96/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottságnak benyújtandó tagállami jelentések minden egyes szabad forgalomba bocsátás esetében feltüntetik a behozatal évét és hónapját, a KN-kódokat, a TARIC-kódokat és a kiegészítő TARIC-kódokat, az intézkedés típusát, a származási országot, a mennyiséget, az értéket, a dömpingellenes vámot, az importáló tagállamot és adott esetben a gyártmányigazolás sorszámát.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. február 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. McCreevy

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb az 1972/2002/EK rendelettel (HL L 305., 2002.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[2] [1999] ECR II-3837.

[3] HL L 322., 1997.11.25., 1. o. A legutóbb a 190/2000/EK rendelettel (HL L 23., 2000.1.28., 1. o.) módosított rendelet.

[4] IPS kontra Tanács [1998] ECR II-3939.

[5] C-458/98 P ügy, IPS kontra Tanács [2000] ECR I-08147.

[6] HL C 30., 2003.2.8., 14. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT GYÁRTMÁNYIGAZOLÁS [1] FŐ ADATAI

a) Az igazolás száma.

b) Az igazolás eredetiségét bizonyító azonosító.

c) Az igazolás lejáratának időpontja.

d) A következő szöveg:

"A (vállalat neve) által a 2320/97/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján kiállított gyártmányigazolás a ... kiegészítő TARIC-kód alá sorolt egyes varrat nélküli acélcsövek az Európai Közösségbe irányuló kivitelére."

e) A vállalat neve és teljes címe, és adott esetben az azonosítószám, mint például a részvénytársaságok nemzeti cégbejegyzési száma.

f) A vállalat az árukat importáló Közösségen belüli ügyfelének neve és teljes címe, vagy az árukat exportáló, a Közösségen kívüli független kereskedő neve és teljes címe.

g) Azoknak a vállalati számláknak a száma, amelyekre a gyártmányigazolás vonatkozik.

h) Az áruk pontos megnevezése, amely tartalmazza a következőket:

- a terméket megfelelően azonosító termékmegnevezés, amely megegyezik a számlán szereplő termékmegnevezéssel,

- a KN-kód,

- a mennyiség (tonnában).

i) A vállalat az igazolást kiállító tisztviselőjének neve, és a következő, aláírással ellátott nyilatkozat:

"Alulírott igazolom, hogy az ezen az igazoláson szereplő, az Európai Közösségbe irányuló kivitelre szánt áruk értékesítése a (vállalat neve) által felajánlott kötelezettségvállalás hatályán belül és annak feltételei szerint, valamint a Bizottság által a 97/790/EK határozat alapján elfogadott kötelezettségvállalásban a dömpingellenes vám alóli mentességben részesülő, a Közösségbe irányuló behozatalra meghatározott mennyiségen belül történik. Kijelentem, hogy az ebben a nyilatkozatban megadott információk teljes körűek és megfelelnek a valóságnak."

j) A Közösség illetékes hatóságai részére fenntartott üres hely.

[1] A felajánlott és a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalás szerint az igazolás rovataiban szereplő információkat négy nyelven tüntetik fel: a termelő országa nyelvén, angolul, franciául és németül.

--------------------------------------------------