A Fővárosi Törvényszék K.704508/2020/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek.]

...

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 107.K.704.508/2020/16.

A felperes: Felperes1 (felperes címe)

A felperes képviselője: Aradszky és Képes Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, eljáró ügyvéd: dr. Aradszky Zsolt)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos

A per tárgya: helyi adóügyi tárgyú közigazgatási jogvita elbírálása

(Hiv. szám: BP/1008/00735-4/2020.)

ÍTÉLET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000, - (harmincezer) Forint perköltséget.

Az 15.000.- (tizenötezer) Forint kereseti illeték az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonosa a cím5 szám alatti, hrsz hrsz.-ú, 115 m2 hasznos alapterületű, nem lakás céljára szolgáló ingatlannak (üzlethelyiség), amely után a 2013-ban benyújtott építményadó bevallásában felhívott mentességi okra figyelemmel az önkormányzati adóhatóság 2018. december 31. napjáig mentesítette az építményadó fizetési kötelezettség alól.

[2] Az önkormányzati adóhatóság a 2019. február 5. napján kelt, KI/13189/2019/II. számú határozatával a felperes terhére 2019. évre összesen 218.270 Ft építményadó fizetési kötelezettséget írt elő, amellyel kapcsolatosan a felperes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (2)-(3) bekezdésére hivatkozva 2019. március 5-én mentesség megállapítása iránt kérelmet terjesztett elő, hangsúlyozva, hogy egyesületként közhasznú tevékenységét végez, és az ingatlant az Alapszabálya szerint kizárólag az alapcélnak megfelelően használja.

[3] Az önkormányzati adóhatóság a 2019. november 14-én kelt KI/13189-5/2019/II. számú határozatával az építményadó mentességre irányuló kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy a felperesnek a 2018. évi tevékenysége után adófizetési kötelezettsége keletkezett.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2020. február 6-án hozott BP/1008/00735-4/2020. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntése indokolásában kifejtette, hogy nem vitatott, hogy a felperes az ingatlant kizárólag a nonprofit kulturális tevékenységével összefüggésben használja, ugyanakkor a kérelemben foglaltak teljesítését a jogszabály kizárja, mert adómentesség csak a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenység, főtevékenység kifejtésére szolgáló épület, épületrész után jár, és csak abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységből származó jövedelem (nyereség) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

A keresetlevél és a védirat

[5] A felperes a keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, kérve annak megváltoztatását, perköltségének megtérítése mellett.

[6] Hangsúlyozta, hogy a Htv. 3. § (3) bekezdése értelmében (az esetében az egyesület nonprofit alapcéljával) az alaptevékenységgel összefüggésben használt ingatlan minden esetben, további feltétel vizsgálata nélkül adómentes, függetlenül attól, hogy az adóalany egyébként társasági adó fizetésére köteles-e vagy sem. Az alaptevékenység kifejtésére használt ingatlan adókötelessé tétele nem lehetett a jogalkotó célja, az ilyen értelmezés az Alaptörvényben biztosított jogait, a 28. cikk szerinti jogértelmezési kötelezettséget sérti. A Kúria Joggyakorlat- elemző Csoportjának 2016.El.II.JGY.K.1. számú véleményére utalva kiemelte az objektív teleologikus jogértelmezés szükségességét, amelynek megfelelően a jogalkalmazás során azt az értelmezést kell választani, amelyik megfelel a közjónak, amely az esetében azt jelenti, hogy a jogalkotó a nonprofit tevékenységre szolgáló ingatlanokat mentesíti az adó alól. Hangsúlyozta, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmezése során alapjogi érintettség esetén a cél szerinti értelmezési elv nem kerülhet előtérbe akkor, ha annak alkalmazásával alapjogi sérelem következik be, az alapjogi értelmezést a jogszabály indokolásában foglaltak sem írhatják felül.

[7] Előadta, hogy az ingatlant kizárólag a nonprofit kulturális tevékenységével, mint közhasznú alaptevékenységével összefüggésben használja, így a tulajdonában álló ingatlan teljes alapterületét az építményadó alapjának tekintő adóhatósági határozatok jogsértőek. Nézete szerint amennyiben építményadó- fizetési kötelezettség terheli, az adót kizárólag azon épületrészek vonatkozásában lehet jogszerűen kivetni, amelyeket nem kizárólag az alaptevékenysége körében használ, ez azonban további bizonyítást igényelt volna. E körben hivatkozott az Alapszabálya (a közhasznú tevékenységéről és a jövedelmei forrásáról szóló) 5. § 5.2. és 9. § e) pontjára.