BH 1981.2.55 Ha az üzletszerűen elkövetett csalás miatt szabadságvesztésre ítélt terheltnek utóbb válik ismertté olyan csalási cselekménye, amelyet a korábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követett el: ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye [Be. 213. § (1) bek. c) pont, Btk. 137. § 7. pont, 318. § (4) bek. b) pont, BKT 5/1979. sz.].

1. A terheltet a járásbíróság 1980. április 25. napján kisebb értékre elkövetett csalás vétsége miatt - mint különös visszaesőt - 6 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

A megállapított tényállás szerint a bíróság a terheltet korábban két esetben ítélte el:

a) a járásbíróság 16 rb. csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. E büntetésből 1979. január 5. napján szabadult;

b) a járásbíróság 1980. január 11. napján kelt ítéletével a terhelt bűnösségét üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és közveszélyes munkakerülés vétségében állapította meg. Ezért őt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre s a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Ebben az ügyben a megállapított tényállás szerint a terhelt 1979. augusztus 31-től november 5-ig az ország különböző részein csavargott, nem dolgozott, ismerőseitől valótlan okokra hivatkozva pénzt csalt ki, azt állítva, hogy a gépkocsija elromlott és javítási költségekre kell a pénz. Összesen 5 személytől 7000 forintot vett fel ily módon.

A terhelt 1979. október 24. napján felkereste F. J. sértettet és tőle 1600 forintot kért azzal az ürüggyel, hogy gépkocsija váratlanul elromlott. Ígérte, hogy néhány napon belül a kölcsönt visszaadja. A terhelt nem állt munkaviszonyban, a pénzt nem állt szándékában visszaadni, azt a megélhetésére fordította.

2. A járásbíróság az 1. alatti és a korábbi b) alatti ítéletet összbüntetésbe foglalta és összbüntetésül 1 évi és 10 hónapi szabadságvesztést állapított meg.