31998R2818[1]

Az Európai Központi Bank 2818/98/EK rendelete (1998. december 1.) a kötelező tartalék képzéséről (EKB/1998/15)

Az Európai Központi Bank 2818/98/EK rendelete

(1998. december 1.)

a kötelező tartalék képzéséről

(EKB/1998/15)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: Alapokmány) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról [1] szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre,

tekintettel az Európai Központi Bank szankcióbevezetési jogköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre [2],

mivel az Alapokmány 19. cikk (1) bekezdése értelmében, amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) döntése alapján a részt vevő tagállamokban alapított hitelintézetek kötelesek kötelező tartalékot képezni, ezeket a tartalékokat az EKB-nál és a részt vevő nemzeti központi bankoknál (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) vezetett számlákon kell tartani; mivel helyénvaló, hogy ezeket a tartalékokat a részt vevő NKB-knál vezetett számlákon tartsák;

mivel a hatékonyság érdekében meg kell határozni a tartalékkötelezettség kiszámításának és teljesítésének módját, valamint az adatszolgáltatási és ellenőrzési szabályokat is;

mivel a bankközi források tartalékalapból való kizárása érdekében, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a pénzpiaci papírok kategóriájába tartozó, két évig terjedő futamidejű források esetében alkalmazott bármely egységes levonásnak az euróövezet egészére érvényes makroarányon kell alapulnia, amelyet egyrészt a hitelintézetek által kibocsátott és más hitelintézeteknél, az EKB-nál és a részt vevő NKB-knál tartott értékpapírok állományára, másrészt a hitelintézetek által kibocsátott ilyen értékpapírokból álló teljes kinnlévő állományra számítanak ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

- részt vevő tagállam: az az EU-tagállam, amelyik a Szerződéssel összhangban bevezette a közös valutát,

- részt vevő nemzeti központi bank (részt vevő NKB:) a részt vevő tagállam nemzeti központi bankja,

- intézmény: a részt vevő tagállamnak azok az intézményei, amelyek számára az EKB az Alapokmány 19. cikke (1) bekezdésének értelmében előírhatja, hogy kötelező tartalékot képezzenek,

- tartalékszámla: valamely intézménynek egy részt vevő NKB-nál vezetett számlája, amelynek a napvégi egyenlege beleszámít az intézmény tartalékkötelezettségének teljesítésébe,

- tartalékkötelezettség: az a kötelezettség, hogy az intézmények a részt vevő NKB-knál vezetett tartalékszámlákon kötelező tartalékot tartsanak,

- tartalékráta: a tartalékalap egyes tételeire vonatkozóan a 4. cikkben meghatározott százalék,

- tartalékolási időszak: azon időszak, amelyre vonatkozóan a tartalékkötelezettség kiszámítását elvégzik, és amely alatt az ilyen kötelező tartalékot a tartalékszámlán kell tartani,

- napvégi egyenleg: az egyenleg abban az időpontban, amikor az átutalások és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által biztosított rendelkezésre állás esetleges igénybevételével kapcsolatos napi elszámolások véglegesítése megtörtént,

- az NKB munkanapja: bármely olyan nap, amelyen az adott részt vevő NKB a KBER monetáris politikai műveleteinek folytatása céljából nyitva tart,

- rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely az Európai Központi Bank statisztikai adatgyűjtéséről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamely részt vevő tagállamban rezidensnek minősül [3],

- reorganizációs intézkedés: valamely intézmény pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy helyreállítására irányuló olyan intézkedések, amelyek érinthetik harmadik felek már meglévő jogait, beleértve a kifizetések és a végrehajtási intézkedések felfüggesztésére, valamint a követelések csökkentésére vonatkozó esetleges lépéseket is,

- felszámolási eljárás: olyan, valamely intézményre vonatkozó kollektív eljárás, amelynek szükségszerű része a részt vevő tagállam igazságszolgáltatási szerveinek vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságának a beavatkozása abból a célból, hogy az eszközöket a fenti hatóságok felügyelete alatt értékesítsék, beleértve azokat az eseteket is, amikor az eljárás egyezséggel vagy más, ehhez hasonló intézkedéssel zárul.

2. cikk

Tartalékképzésre kötelezett intézmények

(1) A tartalékképzési kötelezettség a következő intézményi kategóriákat terheli:

a) a 77/780/EGK tanácsi irányelv [4] 1. cikkének első francia bekezdésében meghatározott hitelintézetek, a részt vevő NKB-k kivételével;

b) a 77/780/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének első francia bekezdésében meghatározott hitelintézetek fióktelepei, a részt vevő NKB-k kivételével; beleértve azoknak a hitelintézeteknek a fióktelepeit is, amelyeknek sem a székhelye, sem tevékenysége végzésének központja nem a részt vevő tagállamok valamelyikében található.

A tartalékkötelezettség nem vonatkozik a részt vevő tagállamokban alapított hitelintézeteknek azokra a fióktelepeire, amelyek a részt vevő tagállamokon kívül találhatók.

(2) Az EKB megkülönböztetéstől mentesen felmentheti a tartalékkötelezettség alól a következő intézményeket:

a) felszámolás vagy reorganizáció alatt álló intézmények;

b) azok az intézmények, amelyek esetében a tartalékkötelezettség előírása nem felelne meg a KBER kötelező tartalékképzési rendszere céljának. Az ilyen felmentésről szóló határozat meghozatalakor az EKB a következő feltételek közül egyet vagy többet vesz figyelembe:

i. az intézmény különleges célú feladatot lát el;

ii. az intézmény nem lát el aktív banki feladatokat más hitelintézetekkel versenyezve;

iii. az intézmény valamennyi betétjének felhasználását regionális és/vagy nemzetközi fejlesztési segéllyel összefüggő célokra irányozták elő.

(3) Az EKB közzéteszi a tartalékképzésre kötelezett intézmények listáját. Az EKB közzéteszi azoknak az intézményeknek a listáját is, amelyek nem azért mentesültek a tartalékképzési követelmény alól, mert reorganizációs eljárás alatt állnak. Az intézmények e listák alapján dönthetik el, hogy van-e kötelezettségük olyan intézménnyel szemben, amely maga is köteles tartalékot képezni. Ugyanakkor ezek a listák nem irányadóak annak eldöntésében, hogy valamely intézmény a 2. cikk alapján tartalékképzésre kötelezett-e.

3. cikk

A tartalékalap

(1) Az intézmények tartalékalapja a pénzeszközök elfogadásából származó következő - a monetáris hitelintézeti ágazat összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei 2819/98/EK európai központi banki rendeletben (EKB/1998/16) [5] meghatározott, pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszernek megfelelő - forrásokat foglalja magában:

a) betétek;

b) kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

c) pénzpiaci papírok.

(2) Nem tartoznak a tartalékalapba a következő források:

a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alól a 2. cikk (3) bekezdésének értelmében mentességben részesülők listáján nem szereplő bármely intézménnyel, továbbá az EKB-val és a részt vevő NKB-kkal szembeni kötelezettségek. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha az intézmény igazolni tudja az illetékes részt vevő NKB-nak, a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alól mentességben részesülők listáján nem szereplő bármely intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei tényleges összegét, továbbá az EKB-val vagy a részt vevő NKB-kkal szembeni kötelezettségeit, azok tartalékalapból való kizárása érdekében. Ha a kibocsátott, 2 évig terjedő, határozott futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról ilyen igazolás nem mutatható be, az intézmény a 2 évig terjedő, határozott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kinnlévő állományára alkalmazott egységes levonással csökkentheti a tartalékalapot. Ha a pénzpiaci papírok vonatkozásában ilyen igazolás nem mutatható be, az intézmény a pénzpiaci papírok kinnlévő állományára alkalmazott egységes levonással csökkentheti a tartalékalapot. Az egységes levonások összegét az EKB ugyanolyan módon hozza nyilvánosságra, mint a 2. cikk (3) bekezdésében említett listát.

(3) Az intézmény az adott tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékalapot, az érintett részt vevő NKB-k részére a tartalékolási időszak kezdete előtt, az intézmény által bejelentett legutolsó adatok alapján, a 2819/98/EK EKB-i rendeletben meghatározott pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszernek megfelelően számítja ki.

4. cikk

Tartalékráták

(1) 0 %-os tartalékrátát kell alkalmazni (a 2819/98/EK EKB-i rendeletben meghatározott pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer alapján) a következő forráskategóriákra:

a) 2 évnél hosszabb, határozott futamidejű betétek;

b) 2 évnél hosszabb futamidejű, előzetes felmondással megszüntethető betétek;

c) repók;

d) 2 évnél hosszabb, határozott futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

(2) A tartalékalapban szereplő minden egyéb forrásra 2,0 %-os tartalékrátát kell alkalmazni.

5. cikk

A tartalékkötelezettség kiszámítása

(1) Az egyes intézmények által az adott tartalékolási időszakban képzendő kötelező tartalékösszegét úgy kell kiszámítani, hogy az intézmény az adott időszakban a tartalékalap minden egyes tételére a 4. cikkben meghatározott tartalékrátát alkalmazza.

(2) A 11. cikkben foglalt rendelkezésekre figyelemmel minden egyes intézmény 100000 euró összegű engedményt kap, amelyet le kell vonnia a kötelező tartalék összegéből.

6. cikk

Tartalékteljesítés

(1) Az intézmények minden egyes részt vevő tagállamban, ahol telephellyel rendelkeznek, kötelesek az adott tagállamban lévő tartalékalapjaik után képzett kötelező tartalékaikat a nemzeti központi banknál vezetett egy vagy több tartalékszámlán elhelyezni. A tartalékszámlát euróban kell vezetni. Az intézmények a részt vevő NKB-knál vezetett elszámolási számlájukat tartalékszámlaként használhatják.

(2) Az intézmények akkor felelnek meg a tartalékképzési kötelezettségnek, ha a tartalékolási időszak alatt a tartalékszámláik átlagos napvégi egyenlege nem alacsonyabb, mint az 5. cikknek megfelelően az adott időszakra meghatározott összeg.

(3) Ha valamely intézmény egynél több telephellyel rendelkezik egy részt vevő tagállamban, az intézmény székhelye vagy a központi ügyvezetés helye köteles gondoskodni a tartalékképzési kötelezettségek teljesítéséről, ha az az adott tagállamban található. Ha sem az intézmény székhelye, sem a központi ügyvezetés helye nem az adott tagállamban található, az intézmény köteles kijelölni azt a tagállamban található fióktelepet, amelyik gondoskodik a tartalékképzési kötelezettség teljesítéséről. Ezeknek a telephelyeknek az összesített tartalékállománya beszámít az intézmény adott tagállambeli teljes tartalékképzési kötelezettségének teljesítésébe.

7. cikk

Tartalékolási időszak

A tartalékolási időszak időtartama egy hónap, amely minden hónap 24. naptári napján kezdődik és a következő hónap 23. naptári napján fejeződik be.

8. cikk

Kamat

(1) A kötelező tartalékok állománya után a tartalékolási időszak alatt az elsődleges refinanszírozási műveletekre vonatkozó (naptári napok száma szerint súlyozott) átlagos KBER-kamatot kell fizetni, amelyet a következő képlet szerint kell kiszámítani:

=

·

·

· 100

360

ahol:

Kt = t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állománya után fizetendő kamat

Tt = t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állománya

nt = a naptári napok száma a t tartalékolási időszakban

i = a t tartalékolási időszak i-edik naptári napja

HKi = a legutolsó elsődleges refinanszírozási műveletekre érvényes marginális hitellehetőség i naptári nap alatt.

(2) A kamat azon tartalékolási időszak végét követő második NKB munkanapon kerül kifizetésre, amely után a kamat jár.

9. cikk

Ellenőrzési kötelezettség

A 2531/98/EK rendelet kötelező tartalék képzéséről szóló 6. cikkében meghatározott tartalékkötelezettség teljesítésének igazolásául szolgáltatott információk pontosságát és minőségét a részt vevő NKB-k jogosultak ellenőrizni, ez azonban nem érinti az EKB-nak azt a jogát, hogy ilyen ellenőrzést maga végezzen.

10. cikk

A kötelező tartalék közvetett módon, közvetítő által történő képzése

(1) Az intézmények kérelmezhetik, hogy a kötelező tartalék egészét közvetve, egy olyan közvetítőn keresztül képezhessék, amely az adott tagállamban rezidensnek minősül. A közvetítőnek olyan, tartalékképzésre kötelezett intézménynek kell lennie, amely a kötelező tartalékok kezelése mellett rendszerint az üzleti feladatok (pl.: treasury) egy részét is elvégzi annak az intézménynek a részére, amelynek a közvetítőjeként eljár.

(2) Az engedély iránti kérelmet annak a részt vevő tagállamnak a nemzeti központi bankjához kell címezni, amely tagállamban a kérelmező intézmény rezidensnek minősül. A kérelemnek tartalmaznia kell egy másolatot a közvetítő és a kérelmező között létrejött megállapodásról, amelyben mindkét fél kifejezi egyetértését a megállapodásban foglaltakkal. Ezen túlmenően a megállapodásban meg kell határozni, hogy a kérelmező intézmény kíván-e hozzáférést a KBER rendelkezésre állás lehetőségeihez, illetve nyíltpiaci műveleteihez. A megállapodásban legalább 12 hónapos felmondási időt kell megállapítani. A fenti feltételek teljesülése esetén és e cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével, a fent említett részt vevő NKB a felek közötti megállapodás érvényességének időtartamára adhatja meg az engedélyt. Az engedély a megadását követő első tartalékolási időszak kezdetén lép hatályba.

(3) A közvetítő a kötelező tartalékállományt a KBER kötelező tartalékképzési rendszere általános feltételeinek megfelelően kezeli. A közvetítő az őt megbízó intézmények mellett maga is felelős a tartalékkötelezettség teljesítéséért. Mulasztás esetén az EKB akár a közvetítőre, akár az azt megbízó intézményre, akár mindkettőre szankciókat vethet ki, a mulasztásért való felelősség alapján.

(4) Az EKB vagy az érintett részt vevő NKB bármikor visszavonhatja a kötelező tartalék közvetett képzésére vonatkozó engedélyt, ha az intézmény, amelynek tartalékait közvetítő képzi, vagy maga a közvetítő nem teljesíti a KBER kötelező tartalékképzési rendszerében megállapított kötelezettségeit, vagy nem teljesíti az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a közvetett képzésre vonatkozó feltételeket, illetve, ha bármely, a közvetítő tevékenységével kapcsolatos prudenciális okból ezt szükségesnek tartja. Ha az engedélyt a közvetítő tevékenységével kapcsolatos prudenciális okból kifolyólag vonják vissza, a visszavonás azonnal hatályba léphet. Az e cikk (5) bekezdésében foglalt követelmények értelmében az engedély egyéb okból történő visszavonása az adott tartalékolási időszak végén lép hatályba. Az intézmény, amelynek tartalékait közvetítő kezeli, vagy maga a közvetítő, bármikor kérheti az engedély visszavonását. A visszavonás érvényesítéséhez az érintett részt vevő NKB előzetes értesítése szükséges.

(5) Az engedély nem prudenciális okból történő visszavonásáról értesítést kap a tartalékait közvetítő útján képző intézmény és maga a közvetítő is, legalább öt munkanappal annak a tartalékolási időszaknak a vége előtt, amely során az engedélyt megszüntetik.

(6) A kötelező tartalékait közvetítő útján képző intézmény egyéni statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének sérelme nélkül, a közvetítő köteles olyan részletességgel közölni a tartalékalap adatait, hogy az EKB ellenőrizhesse azok pontosságát és minőségét, a 9. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, valamint köteles megállapítani a tartalékképzési kötelezettségeket és a tartalékállomány adatait mind a saját, mind pedig az összes olyan intézmény számára, amellyel kapcsolatban közvetítőként jár el. Ezeket az adatokat meg kell küldeni azoknak a részt vevő NKB-knak a részére, amelyeknél a kötelező tartalékokat tartják. A közvetítő a tartalékalapra vonatkozó adatokat a 2819/98/EK EKB-i rendeletben rögzített pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszerben meghatározott gyakorisággal és ütemterv szerint köteles szolgáltatni.

11. cikk

Konszolidált tartalékállomány

Azok az intézmények, amelyek jogosultak statisztikai adataikat (a 2819/98/EK EKB-i rendeletben meghatározott pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer alapján) egy csoportként, összevontan közölni, a 10. cikk rendelkezéseinek értelmében kötelesek kötelező tartalékaikat a csoport egy olyan intézményénél elhelyezni, amely kizárólag ezen intézmények számára közvetítőként jár el. A csoport közvetítőjeként eljáró intézmény a 10. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alól felmentésért folyamodhat az EKB-hoz. Ha az EKB helyt ad a kérelemnek, kizárólag a csoport egésze jogosult az 5. cikk (2) bekezdésében említett engedmény igénybevételére.

12. cikk

Az NKB-k munkanapja

Ha egy részt vevő NKB egy vagy több fióktelepe valamely NKB-munkanapon helyi vagy regionális ünnepnap miatt zárva tart, az érintett részt vevő NKB köteles előzetesen tájékoztatni az intézményeket az adott fióktelepeket érintő ügyletekkel kapcsolatban megteendő lépésekről.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az első tartalékolási időszak 1999. január 1-jén kezdődik, és 1999. február 23-án fejeződik be.

(2) Az intézmények első tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékalapját a 2819/98/EK EKB-i rendeletben rögzített pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer alapján, a részt vevő NKB-knak bejelentett, 1999. január 1-jei mérlege szerint kell meghatározni.

14. cikk

A rendelet módosítása

E rendelet bármely módosítása kizárólag teljes tartalékolási időszakokra vonatkozóan léphet hatályba, és a módosításokat az érintett időszak előtt ki kell hirdetni.

15. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurtban, 1998. december 1-jén.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az elnök

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

[2] HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

[3] HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

[4] HL L 322., 1977.12.17., 30. o.

[5] HL L 356., 1998.12.30., 7. o.

--------------------------------------------------