BH 2002.3.92 Állattartás céljára szolgáló ól fűtésével kapcsolatos szag- és füsthatás megítélése a birtokháborítás szempontjából [Ptk. 100. §, 188. § (1) és (2) bek., Pp. 206. § (1) bek.].

A felperesek birtokháborítás megszüntetése iránt terjesztettek elő keresetet. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket csirkeóljuk más fűtési üzemmódra való átalakítására annak érdekében, hogy a füst ne zavarja őket ingatlanuk rendeltetésszerű használatában. A felperesek másodlagosan kérték azt is, hogy az alperesek falazzák be az udvarukra néző WC- és fürdőszobaablakot, vagy lássák el azt bukószárnyú, átláthatatlan üveggel beüvegezett ablakkal. Az I. rendű felperes egyidejűleg támadta a birtokháborítás tárgyában hozott azt a közigazgatási határozatot, amellyel kötelezték az alperesek ablakai elé helyezett fémtáblák eltávolítására.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek 1997. március 3-án a D. Városi Bírósághoz előterjesztett keresetét és az I. rendű felperesnek a H. Önkormányzat 1997. július 28-án kelt határozata ellen, az I. rendű alperessel szemben benyújtott keresetét elutasította. A határozat indokolása szerint a felperesi ingatlan és a csirkeól kéménye közötti távolság, az ingatlanok közötti széljárás, a kéménytorkolat és kémény magassága miatt a füst nem haladja, illetőleg alig haladhatja meg egy családi ház fűtőberendezéséből származó füst mértékét, emiatt ezt a zavarást a szomszéd tűrni tartozik. A bíróság érvelése szerint az ablakok elhelyezése is megfelel az építésrendészeti szabályoknak, ezért azok átalakítására nincs indok. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy az I. rendű felperes az ablakok elé állított táblákkal zavarja az alpereseket a helyiségek birtoklásában, ezért elutasította a táblák eltávolítását elrendelő határozatot támadó keresetét.

Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresetüknek történő teljes helyt adás iránt a felperesek fellebbeztek.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság részbizonyítást foganatosított, s e bizonyítási eljárás adatainak felhasználásával a megállapított tényállást kiegészítette azzal: a felpereseket a kiáramló füst nem zavarja olyan mértékben, hogy ingatlanuk rendeltetésszerű használhatósága csökkenne. Az alperesek által létesített kémény mindenben megfelel a szabályoknak, így a kémény átalakítása és a fűtési mód megváltoztatása nem indokolt. Megállapította azt is, hogy az alperesek által létesített ház mindenben megfelel az építési engedélyben foglaltaknak, valamint az építés idején és jelenleg hatályos előírásoknak is. Az így kiegészített tényállásra figyelemmel a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a jogvita elbírálása alapjául szolgáló tényállással és az arra alapított döntéssel.

A fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy az alperesi csirkeól füstölése a felperesi ingatlan használhatóságát nem befolyásolja hátrányosan; nem szükséges a kémény megemelése vagy más tüzelési módra történő átállás. Az alperesi épület létesítése a fennmaradási engedély birtokában indokoltnak tekinthető, míg a felperesek részéről elkövetett birtokháborítás - a tábla elhelyezése - az alperesi birtoklást zavarja, emiatt helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját, amelyben az államigazgatási határozat megváltoztatására irányuló felperesi keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását és keresetük szerinti határozat meghozatalát kérték. A felperesek jogszabálysértés okát a füst zavaró hatásával kapcsolatos megállapításban, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok téves értelmezésében és az alperesi ingatlanon található ablakok elhelyezésének a megítélésében jelölték meg.

Az I. rendű alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletet hatályában kérte fenntartani.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.