BH 2005.7.254 Ha a pályázati eljárás során - melynek eredményeképpen a szerződés létrejött - megsértették a verseny tisztaságát, a szerződés érvénytelenségének megállapítására és jogkövetkezményének levonására a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján nem kerülhet sor [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 86. §, 93. §; Ptk. 200. § (2) bek.].

Az I. r. alperes, mint bérbeadó és a felperes, mint bérlő között 1998. január 6-án pályáztatási eljárást követően bérleti szerződés jött létre az I. r. alperes tulajdonában levő kényszervágóhíd tekintetében. A bérlet 1998. január 1-jétől 2002. december 31-éig szólt. A szerződés 28. pontja szerint az ingatlan értékesítése esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. Jelen perben jelentőséggel bír az a tény, hogy a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 24.616/1999/8. számú ítéletében megállapította, jelen per felperese és I. r. alperese jogsértést követtek el azzal, hogy a kényszervágóhíd hasznosítására kiírt pályázati eljárás során jelen per I. r. alperese a jelen per II. r. alperese pályázatában foglaltakról jelen per felperesét tájékoztatta, aki pályázatát ennek alapján kiegészítette és ezáltal az I. r. alperes a jelen per felperesének pályázatát fogadta el. A Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárás tárgya azonban - figyelemmel a jelen per II. r. alperesének fellebbezésében írtakra - kizárólag a jogsértő magatartás megállapítása volt.

A felperesnek az 1998. január 6-án megkötött bérleti szerződés alapján bérleti díjhátraléka keletkezett. A felperes és az I. r. alperes a bérleti szerződést módosította, mégpedig akként, hogy a bérleti szerződés 2000. június 30-ával megszűnik és a bérleti díjhátralék felét a felperes az I. r. alperesnek megfizeti. Az I. r. alperes képviselő-testülete döntését követően 2000. május 3-án pályázat kiírására került sor a kényszervágóhíd üzemeltetésére, avagy értékesítésére. A pályázatot 2000. június 13-áig kellett benyújtani. A bérlet időtartamaként 2000. július 1. és 2005. június 30. közötti időtartam került meghatározásra. A II. r. alperes a pályázaton részt vett. Az ingatlan bérbevételére vonatkozó pályázatát visszavonta, vételi ajánlatában összesen 8 millió Ft + áfa vételár megfizetését vállalta, méghozzá oly módon, hogy 4 millió Ft + áfát a szerződés megkötésekor, további 4 millió Ft + áfát 2000. december 1-jéig vállalt az I. r. alperes számára megfizetni. 2000. június 28-án az I. r. alperes képviselő-testülete akként döntött, hogy a vágóhidat a II. r. alperes számára értékesíti 8 millió Ft + áfáért azzal, hogy 5 millió Ft + áfát a szerződés aláírásakor, 3 millió Ft + áfát pedig 2000. december 31-éig köteles a vevő megfizetni. Még ezen a napon 2000. június 28-án a felperes írásban bejelentette, hogy elővásárlási jogával élni kíván. 2000. július 3-án az I. r. alperes telefonon értesítette a II. r. alperest a határozat tartalmáról, majd egy nappal később, 2000. július 4-én az I. r. és II. r. alperes között az adásvételi szerződés a képviselő-testületi határozatban szereplő fizetési feltételekkel létrejött.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. r. és a II. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés a felperes vonatkozásában hatálytalan. Kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy közte és az I. r. alperes között az adásvételi szerződés létrejött és kötelezze az I. r. alperest a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg, az ingatlan birtokába adására.

A II. r. alperes viszontkeresetésben annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az I. r. alperes között 1998. január 6-án létrejött bérleti szerződés semmis, mivel a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 24.616/1999/8. számú ítéletében megállapította, hogy jelen per felperese és I. r. alperese a bérleti szerződés megkötését megelőző pályáztatási eljárás során megsértette az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 7. §-át.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban 2004. április 7-én kelt ítéletében megállapította, hogy az I. r. és II. r. alperes között 2000. július 4-én kelt adásvételi szerződés a felperes vonatkozásában hatálytalan. Megállapította, hogy a perbeli ingatlanra az adásvételi szerződés 2000. június 28-án létrejött. Kötelezte az I. r. alperest, hogy a vételár kifizetésével egyidejűleg az ingatlant bocsássa a felperes birtokába, míg a II. r. alperest mindezek tűrésére kötelezte. Rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában hivatkozott a Ptk. 373. § (2) bekezdésében írtakra, arra, hogy a bérleti szerződés megszűnése előtt élt a felperes elővásárlási jogával és megítélése szerint a felperes teljesítésre képes. A II. r. alperes viszontkere­setével kapcsolatban az ítélet indokolásában rámutatott, a Legfelsőbb Bíróság döntése az adásvételi szerződés érvénytelenségét nem eredményezi, mivel az csak a pályáztatás módjának tisztességtelen voltát állapította meg.

A másodfokú bíróság 2004. július 1-jén kelt ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, egyebekben helybenhagyta azzal a kiegészítéssel, hogy a II. r. alperes viszontkeresetét is elutasította. Ítélete indokolásában rámutatott, a pályáztatás a szerződéskötést megelőző eljárás, elővásárlási jog a szerződés megkötése esetén gyakorolható. Álláspontja szerint az I. r. alperes vételi ajánlatra vonatkozó közlési kötelezettsége nem nyílt meg 2000. június 28-án, hiszen 2000. június 28-án az I. r. alperes eltért határozatában a II. r. alperes ajánlatától, új ajánlatot tett, a határozatot az I. r. alperes 2000. július 3-án közölte a II. r. alperessel, aki azt akkor fogadta el. Ekkor azonban már a felperes elővásárlási joga megszűnt. A II. r. alperes viszontkere­setével kapcsolatban rámutatott, a Ptk. szerinti érvénytelenség jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha a polgári jogi jogszabály az érvénytelenség helyett más jogkövetkezményt nem alkalmaz. A Tpvt. más szankciórendszert ismer, a Tpvt. 7. §-ának megsértése esetén az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható. Hangsúlyozta, a felperes és az I. r. alperes közötti bérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása felperes jogképességét nem, csak perbeli legitimációját érintené.

A jogerős ítélettel szemben mind a II. r. alperes, mind a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet akkénti megváltoztatását kérte, állapítsa meg a bíróság, hogy az alperesek között 2000. július 4-én létrejött adásvételi szerződés hatálytalan. Álláspontja szerint a 2000. június 28-i ülésen az I. r. alperes képviselő-testülete módosított formában fogadta el a II. r. alperes vételi ajánlatát és meghatározta az eladási ajánlatot. Az I. r. alperes 2000. június 28-án kelt határozatában meghatározottaknak felperes általi elfogadása létrehozta a GK 6. számú állásfoglalásban írtak szerinti akarati egyezőséget. Álláspontja szerint nincs jelentősége, hogy II. r. alperessel mikor közölték az I. r. alperes határozatát. Vitatta továbbá a felperes a perköltség megállapításának helyességét is.