32005R0538[1]

A Bizottság 538/2005/EK rendelete (2005. április 7.) a Kínai Népköztársaságból és az Amerikai Egyesült Államokból származó triklorocianursav behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 538/2005/EK RENDELETE

(2005. április 7.)

a Kínai Népköztársaságból és az Amerikai Egyesült Államokból származó triklorocianursav behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségekben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal való konzultáció után,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1) 2004. július 10-én, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (az eljárás megindításáról szóló értesítés) (2) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó triklorocianursav (TCCA) behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását.

(2) A dömpingellenes eljárás kezdeményezése a TCCA teljes közösségi termelésének nagy részét, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) (a panaszos) 2004. június 1-jei panasztételét követően indult.

(3) A fent említett, az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően kérdőíveket küldtek ki az érdekelt feleknek (lásd az alábbi 12 preambulumbekezdést). A panaszos ezt követően hangsúlyozta, hogy a kérdőív nem fedi le a teljes érintett terméket, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint. Az ügy tisztázása érdekében a Bizottság új kérdőíveket küldött ki az érintett feleknek, és egy értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3), amelyben a vizsgálatban érintett termékkör tisztázásra került.

(4) 2004. október 13-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (az eljárás megindításáról szóló értesítés) (4) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (USA) származó triklorocianursav (TCCA) behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását.

(5) A dömpingellenes eljárás kezdeményezése a TCCA teljes közösségi termelésének több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében 2004. augusztus 30-án tett panaszt követően indult.

2. Az eljárásban érintett felek

(6) A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszost, más közösségi termelőket, a KNK és az USA exportőr gyártóit, az importőröket és az érintettként számon tartott felhasználókat, valamint a KNK és az USA kormányainak képviselőit az eljárás megindításáról. Az érdekelt feleknek megvolt a lehetőségük, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő határidőn belül véleményüket írásban jelezzék, és meghallgatást kérjenek.

(7) A panaszos, más közösségi termelők, exportőr gyártók, importőrök és felhasználók jelezték véleményüket. Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és be tudta mutatni, hogy különös indoka van az ő meghallgatásának, meghallgatási lehetőséget kapott.

(8) Figyelembe véve a KNK-ban azonosított exportőr gyártók nyilvánvaló nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a dömping megállapítására a Bizottság mintavételt helyezett kilátásba.

(9) Annak érdekében, hogy a Bizottság dönteni tudjon arról, hogy a KNK exportőrei tekintetében történő mintavétel szükséges-e, és amennyiben igen, kiválaszthasson egy mintát, minden exportőr gyártót megkértek, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírtaknak megfelelően nyújtson be a 2003. április 1. és 2004. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységéről szóló alapvető információkat.

(10) Az exportőr gyártók által benyújtott információk vizsgálata után a mintavételi kérdésekre kapott alacsony számú válaszok miatt a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel a KNK exportőr gyártói vonatkozásában nem szükséges.

(11) Ezen túlmenően a Bizottság annak érdekében, hogy a KNK exportőr gyártói számára lehetővé tegye a piacgazdasági elbírálásra (MET), vagy ha úgy kívánják, az egyéni elbírálásra (IT) vonatkozó kérelem benyújtását, az érintettként számon tartott kínai társaságoknak piacgazdasági elbírálásra és egyéni elbírálásra vonatkozó kérelem formanyomtatványokat küldött. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése alapján, hat társaság által kért MET vagy IT alapján a vizsgálat megállapította, hogy nem felelnek meg a MET-tel szemben támasztott követelményeknek.

(12) A Bizottság kérdőíveket küldött minden érintettként számon tartott félnek, és minden más társaságnak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésekben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A teljes kérdőívre adott válasz egy közösségi termelőtől, 1 importőrtől, 10 feldolgozótól, 6 KNK-beli exportőr gyártótól és 1 analóg országbeli (Japán) gyártótól, valamint 1 USA-beli exportőr gyártótól és annak közösségi kapcsolódó importőrétől érkezett. Részben kitöltött válasz vagy beadvány érkezett 4 importőrtől és 4 feldolgozótól. Továbbá két másik közösségi gyártó általános információkkal szolgált. Továbbá egy másik feldolgozó egy beadványt nyújtott be.

(13) A Bizottság megvizsgált és ellenőrzött minden olyan kárt okozó és közösségi érdeket érintő információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping ideiglenes megállapításához, és ellenőrző látogatásokat tartott a következő társaságok telephelyein:

a) Közösségi gyártók

- Aragonesas Delsa, Spanyolország,

- Neokem group, Spanyolország.

b) A KNK exportőr gyártói

- Hebei Jiheng Chemical Co. Limited, Hebei Province,

- Nanning Chemical Industry Co. Limited, Guangxi Province,

- Changzhou Clean Chemical Co. Limited, Jiangsu Province,

- Zhucheng Taisheng Chemical Co. Limited, Shangdong Province,

- Puyang Cleanway Chemicals Limited, Henan Province,

- Heze Huayi Chemical Co. Limited, Shangdong Province.

c) Az USA exportőr gyártói

- Biolab Inc.,

- Clearon Inc.

d) Kapcsolódó importőrök

- Bayrol Deutschland GmbH, Németország.

e) Nem kapcsolódó importőrök

- Sojitz Europe plc, Franciaország.

f) Közösségi felhasználók

- Mareva Piscines & Filtrations SA, Franciaország,

- Arch Water Products SAS, Franciaország.

(14) Figyelemmel arra, hogy azon KNK-beli exportőr gyártók esetében, amelyeknek nem lehet megadni a MET-et szükség van egy rendes érték meghatározására, egy analóg országból származó adat alapján történő rendes érték meghatározása érdekében ellenőrző látogatásra került sor a következő társaság telephelyén:

- Shikoku Chemicals Corporation, Marugame, Japán.

3. A vizsgált időszakok

(15) A KNK-t érintő dömpingvizsgálat a 2003. április 1-től 2004. március 31-ig tartó időszakot öleli fel ("Vizsgált időszak KNK" vagy "IP-KNK").

(16) Az USA-t érintő dömpingvizsgálat a 2003. július 1-től 2004. június 30-ig tartó időszakot öleli fel ("Vizsgált időszak USA" vagy "IP-USA").

(17) Mindkét vizsgálatra vonatkozóan a kár vizsgálata szempontjából meghatározó tendenciák elemzése a 2000. január 1-től az egyes vizsgálati időszakok végéig tartó időszakra (figyelembe vett időszak).

(18) Mivel jelentős átfedés van a vizsgálatok IP-jében, az igazgatási hatékonyság miatt ezek együttes vizsgálatára kerül sor.

4. Az érintett termék és a hasonló termék

(19) Az ezen eljárás által érintett termék a KNK-ból és az USA-ból származó TCCA és az abból előállított készítmények. A TCCA nemzetközi szabadneve "symclosene". A TCCA általában ex 2933 69 80 és ex 3808 40 20 KN-kódok alatt szerepel.

(20) A panaszos bejelentette, hogy a vizsgálatban érdekelt KNK-beli felek részére a Bizottság által kiküldött eredeti kérdőívek nem fedik le a teljes, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott érintett terméket. Az eredeti kérdőívben érintett termék leírása kikötötte, hogy az érintett terméknek legalább 88,5 % kloridot kell tartalmaznia. Ugyanakkor a panaszossal folytatott megbeszélések nyomán, és az eljárás megindításáról szóló értesítés megfogalmazásának megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy helyénvaló a termék körének tisztázása, és a vizsgálatban érintett KNK-beli feleknek új kérdőíveket küldött, amely a termékleírás vonatkozásában a kloridtartalomra nem határozott meg minimális határértéket.

(21) A vizsgálat szempontjából szükségesnek ítélt teljes információ elnyerésének biztosítása érdekében a Bizottság új kérdőíveket küldött ki minden olyan érdekelt fél számára, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően (lásd fenti 3 preambulumbekezdés) jelentkeztek.

(22) A Bizottság nem talált különbséget az érintett termék és a KNK, az analóg ország (Japán) és az USA hazai piacain gyártott és értékesített TCCA között. Sőt, a Japánban gyártott és értékesített TCCA ugyanolyan fizikai és kémiai, valamint használati jellemzőkkel rendelkezik, mint a KNK-ból a Közösségbe exportált termék.

(23) Hasonlóképpen nem talált a Bizottság különbséget az érintett termék és a közösségi piacon együttműködő közösségi termelők által gyártott és értékesített TCCA között sem. Mindkettő ugyanolyan fizikai és kémiai, valamint használati jellemzőkkel rendelkezik, mint a KNK-ból és az USA-ból a Közösségbe exportált TCCA.

(24) Következésképpen a KNK, az USA és az analóg ország (Japán) hazai piacain gyártott és értékesített TCCA és a közösségi piacon a közösségi termelők által gyártott és értékesített TCCA fizikai és kémiai, valamint használati jellemzői megegyeznek egymással. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

B. DÖMPING

1. Általános módszer

(25) Az alábbiakban meghatározott módszert azon USA-beli együttműködő exportőr gyártók és KNK-beli exportőr gyártók esetében alkalmazzák, akik MET-ben részesülnek. Az érintett országokra vonatkozó dömpinggel kapcsolatos felismerések továbbiakban történő bemutatása ezért csak az egyes exportőr országokra vonatkozó egyedi kérdéseket írja le.

1.1. Rendes érték

(26) A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először minden egyes exportőr gyártó számára meghatározta, hogy a gyártónak az érintett termékre vonatkozó teljes hazai értékesítése a Közösség irányába való teljes exportértékesítésével összehasonlítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hazai értékesítés reprezentatívnak tekintett, ha minden egyes exportőr gyártó teljes hazai értékesítési mennyisége a Közösségbe irányuló exportértékesítési mennyiségének legalább 5 %-a.

(27) A Bizottság azután azonosította az általánosan reprezentatív hazai értékesítéssel rendelkező társaságok által, a hazai piacon értékesített azon TCCA-típusokat, amelyek megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak a Közösségbe irányuló exportra eladott típusokkal.

(28) Az exportőr gyártók által, hazai piacaikon értékesített és Közösségbe irányuló exportra eladott TCCA-típusokkal közvetlenül összehasonlíthatónak talált típusok esetében meghatározásra került, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a hazai értékesítés kellőképpen reprezentatív-e. A TCCA egy különleges típusának hazai értékesítése abban az esetben tekintett kellőképpen reprezentatívnak, ha az IP-KNK, illetve az IP-USA idején annak a típusnak a teljes hazai értékesítési mennyisége elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált összehasonlítható TCCA-típus teljes értékesítési mennyiségének 5 %-át.

(29) A kérdéses TCCA-típus független fogyasztók számára történő nyereséges értékesítése arányának meghatározásával megvizsgálták továbbá, hogy a hazai piacon reprezentatív mennyiségben értékesített egyes TCCA-típusok hazai értékesítése tekinthető-e rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek. Azokban az esetekben, ahol a számított előállítási költséggel megegyező szintű vagy afeletti nettó eladási áron értékesített TCCA-típus értékesítési mennyisége az ugyanazon típus értékesítési mennyiségének 80 %-át vagy annál többet tett ki, és ahol annak a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel vagy magasabb volt annál, a rendes érték a tényleges hazai áron alapult, amely az IP alatti, abból a típusból való összes hazai értékesítés súlyozott átlagáraként került kiszámításra, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Azokban az esetekben, ahol egy TCCA-típus nyereséges értékesítése kevesebb volt, mint az azon típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a, vagy ahol az azon típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a szokás érték a tényleges hazai áron alapult, ami csak azon típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések azon típus teljes értékesítési mennyiségének 10 %-át vagy annál többet képviseltek.

(30) Azokban az esetekben, ahol bármely típusú TCCA nyereséges értékesítése az azon típus teljes értékesítési mennyiségének kevesebb, mint 10 %-át képviselte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az a különleges típus a hazai áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze.

(31) Ha bárhol egy exportőr gyártó által értékesített különleges típus hazai ára nem volt alkalmazható, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy azon különleges típusú TCCA kialakított értéke szolgált a rendes érték kialakításának alapjául.

(32) Következésképpen az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes érték úgy került kialakításra, hogy az exportált típusok szükség esetén kiigazított gyártási költsége kiegészült egy indokolt értékesítési, általános és adminisztratív költséggel (SG&A) és egy indokolt haszonkulccsal. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a felmerült SG&A és a hazai piacon érintett exportőr gyártók által realizált haszon megbízható adatokat mutat-e.

(33) A tényleges hazai SG&A költségeket a Bizottság akkor tekintette megbízhatónak, ha az érintett társaság teljes hazai értékesítési mennyiségét a Közösségbe irányuló export értékesítések mennyiségével összehasonlítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A hazai haszonkulcs azon típusok hazai értékesítése alapján került meghatározásra, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a 29 preambulumbekezdésben meghatározott módszer került alkalmazásra.

1.2. Exportár

(34) Minden olyan esetben, amikor az érintett termék közvetlenül független közösségi fogyasztó részére került exportálásra, az exportár az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján került meghatározásra. Egyéb esetekben a 2. cikk (9) bekezdése került alkalmazásra.

1.3. Összehasonlítás

(35) A rendes érték és az exportárak ex-works paritáson kerültek összehasonlításra. A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ár-összehasonlíthatóságot befolyásoló eltérések vonatkozásában korrekciók formájában kellő kiegészítések történtek. Megfelelő korrekció került elfogadásra minden olyan esetben, ahol ez ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött tény által alátámasztottnak tűnt.

1.4. Dömpingkülönbözet

(36) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően minden egyes exportőr gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlaga összehasonlításra került az exportár súlyozott átlagával.

(37) Az együttműködést megtagadó társaságok esetében a rendelkezésre álló tények alapján az alaprendelet 18. cikkével összhangban egy "maradvány" dömpingkülönbözet került meghatározásra.

(38) Mivel a KNK-beli együttműködő exportőrök által exportált mennyiség az IP alatt a KNK-ból a Közösség irányába való teljes import körülbelül 70 %-át képviselte, valamint az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet azon legmagasabb dömpingkülönbözetű, reprezentatív érintett terméktípusokra megállapított dömpingkülönbözet szintjében határozza meg, amely két olyan együttműködő exportőrtől származik, amelyek sem IT-ben sem MET-ben nem részesülnek.

(39) Mivel az USA-beli együttműködő exportőrök által exportált mennyiség az IP alatt az Amerikai Egyesült Államokból a Közösségbe irányuló összes behozatal kevesebb, mint 40 %-át képviselte, valamint az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet azon legmagasabb dömpingkülönbözetű, reprezentatív érintett terméktípusokra megállapított dömpingkülönbözet szintjében határozza meg, amely a két együttműködő exportőrtől származik.

2. Kínai Népköztársaság

2.1. Piacgazdasági elbírálás (MET)

(40) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban a rendes értéket az említett cikk 1-6. bekezdéseinek megfelelően kell meghatározni azokra a gyártókra, amelyek megfelelnek a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában található kritériumoknak.

(41) Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítésére ezek a kritériumok összegzett formában a következők:

1. az üzleti döntések és költségek a piaci feltételek szerint kerültek kialakításra, jelentős állami beavatkozás nélkül;

2. a számviteli nyilvántartásokat a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően függetlenül auditálták és alkalmazták minden célra;

3. nincsenek az előző, nem piacgazdasági rendszerből származó jelentős torzulások;

4. a jogbiztonságot és állandóságot a csődjog és tulajdonjog biztosítja;

5. a valutaváltás piaci átváltási árfolyamon történik.

(42) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján hat KNK-beli exportőr gyártó kért MET-et és töltötte ki az exportőr gyártók számára készült MET-kérelem formanyomtatványt. A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte ezen hat gyártó telephelyén a MET kérelmekben szereplő, és az általa szükségesnek tartott valamennyi információt.

(43) A vizsgálat azt mutatta, hogy a hat kínai exportőr gyártóból három megfelelt a MET valamennyi megadási feltételének. A három KNK-beli exportőr gyártó, akik MET-ben részesülnek, a következők:

- Hebei Jiheng Chemical Co. Limited,

- Puyang Cleanway Chemicals Limited,

- Heze Huayi Chemical Co. Limited.

(44) A fennmaradó három kérelem elutasításra került. Arra a három társaságra vonatkozóan, akik nem részesülnek MET-ben a következő táblázat összefoglalja az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt öt kritériummal szembeni meghatározásokat.

(45) Az érintett társaságok és a panaszos megkapták a lehetőséget, hogy megjegyzésekkel lássák el a fenti megállapításokat. A MET-ben nem részesült három exportőr gyártó, kijelentette, hogy a meghatározás rossz, és meg kellett volna kapniuk a MET-et.

(46) Az 1. társaság azzal érvelt, hogy a MET-re vonatkozó kérelmük elutasításának fő oka az volt, hogy az állam közvetve fő tulajdonosa (60 %-ban) a társaságnak. Ugyanakkor a társaság hangsúlyozta, hogy a társaság döntéseibe való állami beavatkozás nem kimutatható. Továbbá azzal érvelt, hogy a shanghai értéktőzsdén való jegyzése miatt, és annak a kritériumnak köszönhetően, hogy jegyezve kell lennie ezen a tőzsdén, megvédi minden nem megfelelő állami beavatkozástól.

(47) A vizsgálat célja többek között annak vizsgálata, hogy milyen mértékig volt lehetősége az államnak az üzleti döntésekbe való beavatkozásra, és hogy milyen intézkedéseket hozott a társaság az ilyen beavatkozások megelőzésére.

(48) Ebben a tekintetben megállapították, hogy az állam tartotta kezében az igazgatótanácsban lévő igazgatósági pozíciók többségét, és nem korlátozták az állam által kinevezett igazgatók szavazati jogát az igazgatóságban (a kisebbség védelme). A társaság nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az ilyen állami beavatkozás jövőbeni megelőzése érdekében.

(49) Végül mivel a shanghai értéktőzsdén való jegyzés többek között azt is jelenti, hogy a részvényesek tanácsának legalább 3 "független igazgatót" kell kineveznie (olyan egyéneket, akik nem a részvényeseket képviselik és a társaság működésére vonatkozó szakmai képzettséggel rendelkeznek) maga a tőzsdei jegyzés nem véd meg a nem megfelelő állami beavatkozástól. Amint már említésre került, nem voltak érvényben lévő szavazási megszorítások, amelyek megtilthatták volna az állam által kinevezett többségben lévő igazgatók számára a kisebbségben lévő független igazgatók akaratával ellentétes döntések meghozatalát.

(50) A 2. társaság azzal érvelt, hogy a MET-kérelmük visszautasításának indoka, nevezetesen, az állami ellenőrzés alatt álló 2. társaság részvényeinek többségét birtokló három más társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonlása miatti ok téves volt. Közelebbről, megkérdőjelezték azt az érvelést, hogy az "ABC" társaságban, amely a 2. társaság 48 %-át birtokolja, az állam a fő tulajdonos, míg az ABC részvényeinek 80 %-a a munkavállalók kezében van, akiket a munkavállalói bizottság képvisel. A 2. társaság vitatta azt az érvet, hogy az ABC munkavállalói bizottsága állami ellenőrzés alatt állt volna.

(51) Az ABC tulajdonlását és ellenőrzését tekintve hangsúlyozni kellett, hogy nem az ABC volt az a társaság, amelyet a MET szempontjából vizsgálni kellett. Ugyanakkor, mivel az állam 20 %-ban tulajdonosa a ABC-nek, és a maradék 80 % tulajdonrész több mint 1 000 munkavállaló között oszlott meg, nem ésszerűtlen az a következtetés, hogy az állam volt az egyedüli legnagyobb részvényes, és ily módon tényleges ellenőrzést gyakorolt az ABC felett.

(52) A 2. társaság azon következtetés ellen is érvelt, hogy megállapításra került, hogy a társaság egy másik, "DEF" társasághoz de facto szorosan kapcsolódik. A Bizottság ezen következtetésének az volt az alapja, hogy a 2. társaság i. ugyanazon a telephelyen volt, mint DEF (a 2. társaság bérelte a területi jogot a DEF-től); ii. a legfontosabb alapanyagok némelyikét DEF-től vásárolta; és iii. jelentős pénzösszeget kölcsönzött DEF-nek. A 2. társaság azzal érvelt, hogy ezek a megállapítások kereskedelmileg indokolhatók, és ezek közül egyik sem bizonyítja a DEF-be való integrációt.

(53) Először is meg kellett állapítani, hogy DEF-et az állam közvetve ellenőrzi. Másodszor, mivel az előző szakaszban említett megállapítások mögött olyan indokok szerepeltek, amelyek esetleg kereskedelmileg indokolhatók, ez nem mondott ellent annak a következtetésnek, hogy a 2. társaság szorosan kapcsolódik DEF-hez. A MET megadásával szemben fő érv ezen kritérium alapján valójában nem maga a kapcsolat, hanem az, hogy a 2. társaságnak egy olyan társasággal van kapcsolata, amely de facto állami ellenőrzés alatt áll.

(54) A 2. társaságról a Bizottság valóban megállapította, hogy de jure három különböző állami ellenőrzés alatt álló részvényesen keresztül állami ellenőrzés alatt áll és de facto jelentős állami ellenőrzés alatt áll, az állami ellenőrzés alatt álló DEF részvényessel való kapcsolatain keresztül. Az előzőek alapján és a társaság által, az ilyen beavatkozások megelőzése érdekében tett lépések hiányában komoly kockázata van az állami beavatkozásnak.

(55) A 2. társaság azzal is érvelt, hogy az a tény, hogy pénzt kölcsönzött DEF-nek, aki elismerte, hogy ez nem felel meg a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS), semmilyen hatással nem volt a rendes érték számítására, és ezért nem lehet érv a MET-tel szembeni kritériumoknak való meg nem felelés vonatkozásában.

(56) Pénzt kölcsönözni egy banktól, és azt kölcsönadni egyik (állami ellenőrzés alatt álló) részvényesének (minden más jogi szempont ellenére, mint például a többi kisebbségben lévő részvényes és más hitelezők érdekei védelme) nincs összhangban az IAS-szel. Az előzőek alapján, figyelembe véve az érintett jelentős összeget is, és mivel a könyvvizsgálók nem tettek megjegyzést erre a tételre vonatkozóan, az következett, hogy ez a társaság nem felelt meg a 2. kritériumnak.

(57) A 3. társaság azzal érvelt, hogy az indok, amiért nem részesül ez a társaság a MET-ben, nevezetesen, hogy a számvitel nem felelt meg az IAS-nek, nem befolyásolta a rendes érték számítását, és ezért nem lehetett a MET megadása visszautasításának alapja.

(58) Az ok, amiért erről a társaságról a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem teljesítette a 2. kritériumot az volt, hogy egy területjog megszerzésével kapcsolatos hibás könyvelési tétel szerepelt a társaság könyveiben. Az érintett összeg jelentős volt, és a hibás könyvelési tétel szerepelt az éves jelentésben is. A könyvvizsgálók nem tettek erre vonatkozóan megjegyzést. Az előzőek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a társaság nem felel meg a 2. kritériumnak.

(59) A panaszos az ellen érvelt, hogy a társaságok közül bármelyik is részesüljön MET-ben. A panaszos azt kérte többek között, hogy mivel a kínai társaságok kínai számviteli standardokat alkalmaztak (és ahol könyvvizsgálat volt, azt kínai könnyvizsgáló cégek végezték), amely nem feltétlenül egyezik meg az IAS-szel, ez már a 2. kritérium megszegését jelentené. Továbbá mivel a kínai valuta egy kormánydöntés nyomán az USD-hez kötött, a valutát az együttműködő exportőrök egyike sem piaci átváltási árfolyamon váltotta - ez szerinte az 5. kritérium megszegésének felelt meg. A "kritériumok együttes vizsgálata" alapján a panaszos azzal érvelt, hogy a KNK-beli együttműködő exportőrök egyike sem felelt meg a MET-nek.

(60) A kínai társaságokat törvény kötelezi a KNK számviteli törvényének megfelelő számvitel vezetésére, valamint kínai könnyvizsgáló alkalmazására. Ezt nem lehet felróni egyik MET-et kérelmező céggel szemben sem. Ténylegesen a számviteli törvényt a nemzetközi számviteli standardok KNK-beli alkalmazása érdekében vezették be. Az intézmények gyakorlata azt mutatja, hogy a törvény maga nem képezi a MET megadásának akadályát.

(61) Ennélfogva a 2. kritérium ellenőrzésének célja eredetileg, hogy a kínai számviteli törvény a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően kerül-e alkalmazásra. Azt is vizsgálja, hogy a számviteli tételek az IAS-nek megfelelően független könyvvizsgálásra kerültek-e.

(62) Az a tény, hogy a kínai RMB valuta az USD-hez kötött, a kínai kormány döntése, amely miatt a MET-et kérelmezőt nem lehet felelőssé tenni. Hasonló döntéseket hoztak a múltban más országok is, különösképpen Latin-Amerikában. Ismételten, az intézmények következetes gyakorlata annak a kritériumnak való megfelelés vizsgálata, hogy a cégek minden külföldi valutát érintő tranzakciójukban a hivatalos átváltási árfolyamot használják-e. Ennélfogva biztosított, hogy nem alkalmaznak feketepiaci gyakorlatot. Ténylegesen az ebben a vizsgálatban érintett valamennyi együttműködő exportőr esetében megállapítást nyert, hogy tudnak venni és eladni üzleti tevékenységük során szerzett külföldi valutát, annak ellenére, hogy az RMB/USD átváltási árfolyam kötött.

(63) Ennélfogva a panaszos által benyújtott érveket a bizottság elvetette.

2.2. Egyéni elbírálás

(64) Adott esetben egy országos vám került meghatározásra az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alá tartozó országokra vonatkozóan, kivéve azokat az eseteket, ahol egy társaság a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának megfelelően MET-ben részesül, vagy ha egy társaság az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján bizonyítani tudta, hogy

1. részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonban lévő társaságok és vegyesvállalatok szabadon repatriálhatják a tőkét és a nyereséget;

2. exportáraik és mennyiségeik, éppúgy, mint az eladás feltételei szabadon meghatározottak;

3. a részvények nagy részét magánszemélyek birtokolják;

4. az átváltási árfolyamok piaci árfolyamok alapján kerülnek meghatározásra;

5. bármilyen állami beavatkozás sem lehet olyan, hogy lehetővé tegye azoknak az intézkedéseknek a megkerülését, amely során az exportőrökre különböző vámtételeket alkalmaznak.

(65) A hat exportőr gyártó a MET-kéréssel együtt egyéni elbírálást is kért arra az esetre, ha nem kapnák meg a MET-et. A hozzáférhető információk alapján megállapítást nyert, hogy egy társaság, amely nem részesülhetett MET-ben megfelel az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott IT-vel szemben támasztott valamennyi követelménynek.

(66) A két megmaradt társaságra vonatkozóan, akik nem részesülhettek MET-ben, megállapítást nyert, hogy elsődlegesen állami tulajdonúak. Ezen társaságok esetében az állami beavatkozás kockázatát a Bizottság jelentősnek ítélte. Az érintett termék természetéből adódóan, mivel nem lehet megállapítani, hogy azt egy állami tulajdonlással összefüggésben álló gyártó gyártotta-e, az intézkedéseknek egy alacsonyabb vámtétellel rendelkező társaságon keresztül történő kivitellel való megkerülésének kockázatát a Bizottság szintén jelentősnek ítélte. Következésképpen az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott feltételek nem teljesültek. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nem részesülnek IT-ben.

(67) A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy IT-ben a következő KNK-beli exportőr gyártó részesül:

- Zhucheng Taisheng Chemical Co. Limited.

2.3. A rendes érték meghatározása

2.3.1. A rendes érték meghatározása a MET-ben nem részesülő exportőr gyártókra vonatkozóan

a) Analóg ország

(68) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően azon országok esetében, ahol nincs piacgazdaság és azzal, hogy a MET nem megadható, átalakulóban lévő országok esetében a rendes érték egy analóg ország árai vagy számított értéke alapján került megállapításra.

(69) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy Mexikót kívánja megfelelő analóg országként alkalmazni a KNK-ra vonatkozó rendes érték meghatározásához, és felhívta az érdekelt feleket, hogy véleményezzék ezt.

(70) Egy közösségi importőr ellenkezett ezzel a javaslattal szemben, azt állítva, hogy Mexikó nem reprezentatív, mivel 2002. december 20-án a KNK-ból származó TCCA behozatalára vonatkozóan dömpingellenes intézkedéseket vezetett be, elvágva ezáltal a mexikói piacon a versenyt. Mivel a mexikói ismert TCCA gyártó visszautasította a vizsgálatban való együttműködést, a Bizottságnak egy másik reprezentatívnak tekinthető analóg országot kellett keresnie. A panaszossal és az együttműködő exportőr gyártókkal való kapcsolat alapján továbbá világos volt, hogy csak két másik ország jöhet szóba reprezentatív országként, az Egyesült Államok és Japán.

(71) Mivel az Egyesült Államok 2004. június 4-én többek között a Spanyolországból származó TCCA behozatalára vonatkozóan dömpingellenes vizsgálatot kezdett, és mivel a Bizottság 2004. október 13-án bejelentette az Egyesült Államokból származó TCCA Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezését (lásd a 4 preambulumbekezdést), a Bizottság valószínűtlennek tartotta, hogy bármelyik egyesült államokbeli exportőr gyártó együtt kívánt volna működni.

(72) Végül, japán gyártókkal történt kapcsolatfelvétel után egy japán gyártó együtt kívánt működni a vizsgálatban.

(73) Egyetlen együttműködő partner sem kifogásolta a japán gyártótól kapott információ alapján történő rendes érték meghatározására vonatkozó javaslatot.

(74) A fentieket tekintetbe véve az a döntés született, hogy Japán az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban egy megfelelő analóg ország.

b) A rendes érték meghatározása

(75) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően azokra az exportőr gyártókra vonatkozóan, akik részesülnek MET-ben a rendes érték meghatározása az analóg ország gyártójától kapott, ellenőrzött információ alapján történt, azaz a japán gyártó által, az összehasonlítható termékre vonatkozó számított rendes érték alapján. Az SG&A költségekre vonatkozó összeg a társaság forgalmával összefüggésben az érintett termék forgalma alapján került meghatározásra, míg a haszon teljes egészében a társaság haszna volt.

2.3.2. A rendes érték és az exportárak meghatározása a MET-ben részesülő exportőr gyártókra vonatkozóan

a) Rendes érték

(76) A MET-ben részesülő társaságoktól azt kérte a Bizottság, hogy egy teljesen kitöltött kérdőívben válaszoljanak az érintett termékre vonatkozó hazai értékesítési információkról és az előállítási költségekről szóló kérdésekre, és ezek a válaszok az érintett társaságok telephelyein kerültek ellenőrzésre.

(77) Ami a rendes érték meghatározását illeti, a Bizottság ugyanazt a módszert követte, mint a 25-33 preambulumbekezdésekben említett módszer.

(78) A MET-ben részesülő társaságoknak a rendes kereskedelmi forgalomban való elegendő mértékű hazai értékesítése hiányában a Bizottság kialakított egy rendes értéket minden egyes társaságra vonatkozóan a forgalom, valamint a haszonkulcs ésszerű összege alapján (a rendes kereskedelmi forgalomban történő hazai értékesítés alapján) az exportált típusok gyártási költségéhez való ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek (SG&A) hozzáadásával.

b) Exportárak

(79) A MET-ben részesülő társaságok teljes Közösségbe irányuló exportértékesítése közvetlenül független közösségi fogyasztók számára történt. Az exportár ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő árakon alapult.

(80) Ha a kínai társaságok exportálják az érintett terméket, akkor a FOB paritáson számított forgalom alapján 13 %-os HÉA-visszatérítésre jogosultak. Ugyanakkor a társaságoknak számláikban a FOB paritáson számított forgalom alapján 17 %-os HÉA-t kell felszámítaniuk. Az exportárak számítása során ez a 4 %-os eltérést tükröző juttatás tehát figyelembevételre került.

c) Összehasonlítás

(81) Az összehasonlítás a gyártelepi paritás és ugyanolyan szintű kereskedelem figyelembevételével történt. A tisztességes összehasonlítás biztosítására az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembevételre került azokban a tényezőkben való eltérés, amelyekkel kapcsolatban kérték, és bebizonyosodott, hogy befolyásolják az árakat és az ár-összehasonlíthatóságot. Ezen az alapon a jutalékban, fuvarozási-, biztosítási és anyagmozgatási költségekben, csomagolási költségekben, hiteldíjakban és ellenőrzési költségekben meglévő eltérések kiigazításra kerültek.

2.4. Dömpingkülönbözet

2.4.1. A MET-ben/IT-ben részesülő együttműködő exportőr gyártókra vonatkozóan

(82) A MET-ben részesülő három társaság esetében az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusára vonatkozóan a rendes érték súlyozott átlaga összehasonlításra került az érintett terméknek megfelelő típus exportárának súlyozott átlagával.

(83) A egyéni elbírálásban részesülő társaság által a Közösségbe exportált valamennyi terméktípusra vonatkozóan, az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az analóg országban meghatározott súlyozott rendes érték összehasonlításra került a Közösségbe exportált megfelelő típus exportárának súlyozott átlagával.

(84) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a CIF közösségi határ, vámilleték nélkül paritású ár százalékában kifejezve:

2.4.2. Minden más exportőr gyártóra vonatkozóan

2.4.2.1. Az alkalmazott módszer

(85) A KNK-beli minden más exportőrre alkalmazandó vámtétel kiszámítása érdekében a Bizottság először is meghatározta az együttműködés szintjét. Összehasonlításra kerültek a panaszban megfogalmazott információ alapján számított, a KNK-ból származó érintett termék teljes behozatala és a KNK-beli exportőröktől a kérdőívekre adott tényleges válaszok. Ezen az alapon a Bizottság megállapította, hogy az együttműködés szintje 70 % körüli.

2.4.2.2. A MET-ben/IT-ben részesülő együttműködő exportőr gyártókra vonatkozóan

(86) Azon két együttműködő társaság esetében, akik sem MET-ben sem IT-ben nem részesültek a dömpingkülönbözet az ezen két exportőr vonatkozásában számított egyéni dömpingkülönbözet súlyozott átlaga alapján került kiszámításra. Ez utóbbi az analóg országra megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a két érintett exportőr által megadott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került kiszámításra.

(87) Az ideiglenes dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a CIF közösségi határ, vámilleték nélkül paritású ár százalékában kifejezve:

2.4.2.3. Minden más exportőr gyártóra vonatkozóan

(88) A KNK-beli minden más exportőrre, azaz az eljárásokban az együttműködést megtagadó exportőrökre alkalmazandó országos dömpingkülönbözet a MET-ben nem részesülő két exportőrre vonatkozó, az érintett termék legmagasabb dömpingkülönbözetű reprezentatív típusaira meghatározott dömpingkülönbözet mértékében került meghatározásra (86 preambulumbekezdés).

(89) Ezen az alapon az országos dömpingszint ideiglenesen a CIF közösségi határparitású ár 40,3 %-ában került meghatározásra.

3. Amerikai Egyesült Államok (USA)

(90) Három TCCA-t gyártó exportőr gyártó ismert az USA-ban. A kérdőívekre két exportőr gyártó és öt ezen exportőrökkel kapcsolatban álló importőr válaszolt.

(91) Helyszínen tett ellenőrző látogatásokra csak az együttműködő exportőröknél került sor. A kapcsolatban álló közösségi importőrökre vonatkozó adatok még nem kerültek ellenőrzésre, és ezen társaságok esetében az eljárásnak ezen a szintjén a megállapítások elméleti elemzéseken alapulnak.

3.1. Rendes érték

(92) Az amerikai exportőr gyártók által exportált bizonyos TCCA-típusok esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendes értéket a hazai piacon független fogyasztók által, a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül megfizetett vagy fizetendő árak alapján határozta meg. Bizonyos típusú TCCA-k esetében az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes érték az exportált típusoknak az egyes exportőrök gyártási költségéhez való ésszerű (SG&A) költségre vonatkozó összeg és egy ésszerű árrés hozzáadásával került megállapításra. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a felmerült SG&A és a hazai piacon érintett egyes exportőr gyártók által realizált haszon megbízható adatot szolgáltatott-e. Ha a hazai értékesítés nem a rendes kereskedelmi forgalom keretein belül történt, akkor a rendes kereskedelmi forgalom keretein belüli reprezentatív értékesítéssel rendelkező társaság teljes költségéből számított SG&A költségek súlyozott átlaga és haszonkulcsa került alkalmazásra.

3.2. Exportár

(93) Az egyik amerikai exportőr gyártó a Közösségbe független fogyasztók számára közvetlenül és közösségbeli kapcsolódó importőrökön keresztül is végzett exportértékesítést. A másik amerikai exportőr gyártó csak a közösségbeli kapcsolódó importőrökön keresztül végzett exportértékesítést. A Közösségbe független fogyasztók számára közvetlenül történő értékesítésekre vonatkozóan az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az exportár a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő árak alapján került meghatározásra. A közösségbeli kapcsolódó importőrökön keresztül történő értékesítésekre vonatkozóan az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően számtanilag képzett exportárak kerültek meghatározásra.

3.3. Összehasonlítás

(94) A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólag és kimutatottan befolyásoló tényezőkben való eltérések figyelembevételre kerültek. Ezen az alapon a fuvarozási, biztosítási és anyagmozgatási költségekben, jutalékokban, hitel-, csomagolási és bankköltségekben lévő eltérések kiigazításra kerültek.

3.4. Dömpingkülönbözet

(95) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusa rendes értékének súlyozott átlaga összehasonlításra került az érintett termék valamennyi megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(96) Az összehasonlítás az együttműködő exportőr gyártók vonatkozásában kimutatta a dömping meglétét. Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a CIF közösségi határ, vámilleték nélkül paritású importár százalékában kifejezve a következők: A hozzáférhető információk alapján kitűnik, hogy az együttműködést megtagadó társaság a legnagyobb TCCA gyártó az USA-ban. A maradvány ideiglenes különbözet ezért az egyik együttműködő exportőrre vonatkozó legmagasabb dömpingű és reprezentatív terméktípus alapján megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet szintjében került meghatározásra. Ennek biztosítania kell bármely intézkedés hatékonyságát.

- Biolab Inc.: 68,4 %,

- ClearonInc.: 69,8 %.

- Maradvány dömpingkülönbözet: 98,5 %.

C. A KÁR

1. Közösségi termelés

(97) Az IP-KNK és az IP-US (IP-k) alatt a TCCA-t három társaság gyártotta:

- egy panaszos közösségi gyártó, amelyik a vizsgálat idején teljes mértékben együttműködött a Bizottsággal,

- egy gyártó, amelyik teljes mértékben támogatta a panaszt. A KNK-ra vonatkozó eljárás keretében gyártására és értékesítésére vonatkozóan néhány általános információval szolgált, de nem működött együtt az USA-t érintő eljárásban,

- egy gyártó, amelyik nem nyilatkozott panasszal kapcsolatban. A KNK-ra vonatkozó eljárás keretében gyártására és értékesítésére vonatkozóan néhány általános információval szolgált, és támogatja a KNK-val szembeni dömpingellenes intézkedések bevezetését. Az USA-t érintő eljárásban nem működött együtt.

(98) A fentiek alapján az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fent említett társaságok által gyártott TCCA képezi a közösségi termelést.

2. A közösségi ipar meghatározása

(99) A fenti 97 preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy, a panaszt támogató közösségi gyártó működött teljes mértékben együtt a vizsgálatban. Ez a gyártó az IP-k alatti teljes közösségi TCCA-gyártás egy jelentős hányadát, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselte, Ezen az alapon az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság úgy találta, hogy a közösségi ipar meghatározásra került.

3. Közösségi fogyasztás

3.1. Előzetes megjegyzések

3.1.1. Behozatali adatok

(100) A TCCA-t magában foglaló KN-kódokra (ex 2933 69 80 és ex 3808 40 20) vonatkozó mennyiségek és értékek Eurostat-adatai nem voltak használhatók a közösségi piac behozatali szintjének a meghatározásához, mivel azokat a termékeket is tartalmazták, amelyek a vizsgálatban nem érintettek. Ugyanakkor az alábbiakban leírt számítás alapján meghatározott közösségi fogyasztás általános szintje ellenőrzésre került, és megállapítást nyert, hogy összhangban van a többi érdekelt fél által készített beadványokban szereplőkkel.

3.1.2. A Kínai Népköztársaságra vonatkozó adatok

(101) A 12 ismert kínai TCCA-gyártó közül hat kínai exportőr gyártó működött együtt a vizsgálatban és a 2003-as panaszban említett exportmennyiségek kevesebb, mint 70 %-át képviselő exportmennyiséget jelentették be. Az alacsony együttműködési szintet tekintetbe véve és a hozzáférhető egyéb információk hiányában ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszt fel kell használni a 2003 és 2000 közötti mennyiségi adatok meghatározásához. Ami az IP-t illeti, a panaszból származó adatok alapján becslések készültek a 2003. évre és 2004 első negyedévére vonatkozóan, amelyek a 2003 és az IP-k közötti, az együttműködő exportőrök exportja alakulásának figyelembevételével kiigazításra kerültek.

3.1.3. Az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok

(102) A 3 ismert amerikai TCCA-gyártó közül két amerikai exportőr gyártó működött együtt a vizsgálatban és a 2003-as panaszban említett exportmennyiségek kevesebb, mint 40 %-át képviselő exportmennyiséget jelentették be. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszt fel kell használni a 2003 és 2000 közötti mennyiségi adatok meghatározásához. Ami az IP-t illeti, a panaszból származó adatok alapján becslések készültek 2003. évre és 2004 első negyedévére vonatkozóan, amelyek a 2003 és az IP-k közötti, az együttműködő exportőrök exportjának alakulásának figyelembevételével kiigazításra kerültek.

3.1.4. A közösségi gyártókra vonatkozó adatok

(103) Megjegyzendő, hogy a panaszt nem támogató két közösségi gyártó csak IP-KNK-ra vonatkozó adatokkal szolgált. Ez is alapul szolgált az IP-US ésszerű becslésére, hiszen ezen két társaság helyzetében az IP-k között nem volt meghatározó változás. A panaszos közösségi gyártóra vonatkozóan saját adatai kerültek felhasználásra.

3.2. Közösségi fogyasztás

(104) A nyilvánvaló közösségi fogyasztás a következők alapján került meghatározásra:

- az érintett termék Közösségbe irányuló teljes behozatala a panaszban szereplő adatok és becslések alapján,

- a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő teljes ellenőrzött értékesítési mennyisége, és

- az általános információt szolgáltató egyéb közösségi gyártók értékesítési adatai.

(105) A közösségi fogyasztás az IP-KNK alatt elérte a 42 528 tonnát és az IP-US alatt a 43 397 tonnát, amely a 2000-es fogyasztást 74 %-kal, illetve 78 %-kal haladja meg. A TCCA fogyasztás jelentős emelkedését az uszodai piac fejlődése váltotta ki.

4. Az érintett országokból a Közösségbe irányuló behozatal

4.1. Az érintett behozatal hatásainak együttes vizsgálata.

(106) Először az került kivizsgálásra, hogy a KNK-ból és az USA-ból származó behozatalt az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően összesítve kell-e vizsgálni.

(107) A Bizottság megállapította, hogy:

- az érintett országokból származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű küszöbértékek felett voltak,

- az ezen országokból származó behozatal mennyisége nem volt elhanyagolható a vonatkozó vizsgálati időszak alatt, mivel ezen országok piacrészesedése 11 %-tól 50 %-ig terjedt, és

- tekintetbe véve az ezekből az országokból származó behozatalok közötti, valamint az ezen behozatalok és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételeket, az összesített vizsgálat megfelelőnek tűnt. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az alákínálás szintje, amely 21,1 %-tól 44,3 %-ig terjed hasonló, és hogy hasonló értékesítési csatornákat használnak. Továbbá a vizsgálat kimutatta, hogy az érintett behozatal és a hasonló termék ugyanolyan fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Végül, az érintett termék és a hasonló termék árainak alakulása is megegyezik.

(108) Ezért a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében szereplő valamennyi kritérium teljesült, és a KNK-ból és az USA-ból származó behozatalt összesítve kell vizsgálni.

a) Az érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése

(109) Az érintett országokból származó behozatal mennyisége drasztikusan emelkedett 2000 és az IP-k között, hiszen több mint háromszorosára nőtt. Miközben ez a behozatal 2000-ben nem érte el a 8 200 tonnát, az IP-KNK alatt elérte a 24 809 tonnás szintet és az IP-US alatt a 26 483 tonnát. Ez a behozatalnövekedés 2000 és 2001 között különösen hangsúlyos volt, amikor az emelkedés közel 60 %-os volt. A növekedés továbbra is jelentős volt, hiszen 2001 és az IP-k között az éves növekedés 25 %-os volt. Ezt az emelkedést a kínai behozatal vezette, amely az IP-KNK-ban hétszerese volt a 2000-es behozatalnak, míg ugyanezen idő alatt az USA-ból származó behozatal 38 %-kal csökkent, mielőtt az IP-US végéig újra emelkedésnek indult volna. Következésképpen a KNK 2001-ben az érintett termék Közösségbe irányuló exportjának legnagyobb exportőr országa lett.

(110) Az érintett országok piaci részesedése alapvetően megduplázódott, azaz 2000 és az IP-k között 33 %-ról 60 %-ra, azaz 27 százalékponttal emelkedett. Az emelkedés 2000 és 2001 között különösen hangsúlyos volt, amikor 13 százalékponttal emelkedett.

(111) Az érintett országok piaci részesedésének növekedését a közösségi iparnak a 2000-től az IP-k-ig tartó időszakban meglévő piacrészesedése fejlődésének fényében kell látni. Mialatt az érintett országok piaci részesedésüket 2000-től 27 százalékponttal növelték, a közösségi iparé ugyanazon időszak alatt körülbelül 11 százalékponttal csökkent, és mindez a növekvő fogyasztás ellenére.

b) Áralakulás

(112) A 2000 és 2003 közötti időszakban az érintett országokból származó behozatal árai folyamatosan csökkentek (40 %-kal ezen időszak alatt). A kínai behozatali árak 2000 és az IP-KNK között 29 %-kal csökkentek, mialatt az amerikai behozatali árak 2000 és az IP-US között 38 %-kal csökkentek.

c) Alákínálás

(113) Az alákínálás meghatározására a Bizottság megvizsgálta az IP-kre vonatkozó adatokat. A közösségi ipar vonatkozó eladási árai az engedmények és a visszatérítések levonása utáni nettó árak. Ahol szükséges, ezek az árak ex-works szintre kiigazításra kerültek. Az érintett országok összehasonlító behozatali árai is engedmények és a visszatérítések levonása utáni nettó árak, és szükség esetén CIF közösségi határparitásra kiigazítottak.

(114) A közösségi ipar eladási árai és az érintett országok behozatali árai ugyanazon a kereskedelmi szinten, nevezetesen a közösségi piacon belüli független vásárlók szintjén kerültek összehasonlításra.

(115) Az IP-KNK alatt az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga, a közösségi ipar eladási árának százalékában kifejezve a kínai exportőrök vonatkozásában 38,3 %-tól 44,3 %-ig terjedt. Az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 39,4 % volt.

(116) Az IP-US alatt az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga, a közösségi ipar eladási árának százalékában kifejezve a kínai exportőrök vonatkozásában 19,7 %-tól 50,6 %-ig terjedt. Az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 29 % volt.

5. A közösségi ipar helyzete

(117) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal közösségi iparra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta a 2000-től (tényév) az IP-kig tartó időszakra valamennyi gazdasági tényező és a gazdasági ágazat helyzetére jellemző mutatók vizsgálatát.

5.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(118) Amint az a fenti táblázatból kitűnik, a 2000-től az IP-KNK-ig tartó időszak alatt a termelés 15 %-kal emelkedett, de azt követően esett, egészen a 2000-es IP-US alatti szint eléréséig. Tekintetbe véve a közösségi piac keresletének ígéretes növekedését, amely 2000 és 2001 között 14 %-kal és azután 2001 és 2002 között további 13 %-kal emelkedett, valamint a környezetbarát technológiák bevezetésének előmozdítására a közösségi ipar 2001-2002-ben elhatározta, hogy egy új gyárat hoznak létre, amely 2003 közepén kezdett el termelni, miközben egy régi üzem bezárásra került. Ezért a termelési kapacitás 2000 és az IP-KNK alatt 30 %-kal emelkedett, mivel az IP-KNK alatt legalábbis részben két gyár működött, miközben az IP-US alatt csak az új gyár termelt. Az új gyár a növekvő közösségi piaci keresletnek megfelelő magasabb szintű termelési kapacitást tett lehetővé. Az IP-US alatti kapacitásszint azt a kapacitásszintet tükrözi, amely azután alakult ki, hogy a régi gyárat végérvényesen leállították. Következésképpen a termelési kapacitás 2000 és az IP-US között 16 %-kal emelkedhetett. A megnövekedett kapacitás és 2003-tól a termelési szint romlásának következményeként a kapacitáskihasználás 2000 és az IP-KNK között 12 százalékponttal, valamint 2000 és az IP-US között 13 százalékponttal csökkent. Ez arra a tényre mutat rá, hogy bár a közösségi iparnak technikailag megvolt a képessége a piaci növekedésben való részvételre, ezt a növekvő alacsony árú behozatal megakadályozta.

5.2. Készletek

(119) A következő számok a készletek mennyiségét mutatják az egyes időszakok végén.

(120) A készletek szintje 2000 és az IP-KNK között 4 %-kal emelkedett, majd ismételten csökkent a két IK között. Ez a termék szezonalitásának köszönhető, amelynél az értékesítések nagy része a naptári év első néhány hónapjában történik. Az IP-KNK végén a készletek szintje az ilyen értékesítések előkészítését tükrözi, mialatt ugyanezen okból az IP-US végén az alacsony készletszint az értékesítési szezon végét tükrözi. Ezen okokból a készletek nem tekinthetők megfelelő mutatószámnak.

5.3. Értékesített mennyiségek, piaci részesedések, növekedés és egységárak átlaga az EK-ban

(121) A következő táblázat a közösségi ipar teljesítményét mutatja a közösségi független fogyasztóknak történő értékesítéseik vonatkozásában.

(122) A közösségi ipar értékesítési mennyisége 2000 és az IP-KNK között 9 %-kal csökkent. 2000 és 2001 között először növekedett 7 %-kal, azután folyamatosan csökkent egészen az IP-KNK végéig, majd ismételten emelkedett, míg az IP-US alatt megközelítette a 2000-es szintet. Az IP-KNK és az IP-US közötti értékesítési mennyiségi növekedést a közösségi fogyasztás alakulásának fényében kell látni, amely az IP-KNK és az IP-US között 2 %-kal emelkedett, valamint az eladási árak alakulásának fényében kell látni, amelyek a két IP között közel 4 %-kal csökkentek.

(123) A közösségi ipar piaci részesedése 2000 és az IP-KNK között folyamatosan csökkent, és a két IP között kissé emelkedett. Ugyanakkor 2000 óta a közösségi ipar piaci részesedése általánosságban több mint 10 százalékponttal, drasztikusan csökkent. A csökkenés 2002 és 2003 között különösen hangsúlyos volt, amikor a közösségi ipar 5 százalékpontot veszített a közösségi fogyasztásból.

(124) Mialatt a közösségi ipar kezdetben képes volt kihasználni a megnövekedett fogyasztás és az átlagos eladási árak növekedésének előnyeit, ez a növekedés 2001-ben hirtelen megszakadt, amikor az érintett országokból származó dömpingelt behozatal arra kényszerítette a közösségi ipart, hogy csökkentse átlagos eladási árait, amelyek 2001 és 2002 között 12 %-kal csökkentek. Általánosságban a közösségi ipar árai 2000 és az IP-KNK között 8 %-kal, valamint 2000 és az IP-US között 12 %-kal csökkentek.

5.4. Jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom

(125) A jövedelmezőség 2000 és az IP-KNK között jelentősen csökkent, hiszen 8 százalékponttal esett, és egészen az IP-US végéig tovább csökkent, hiszen további 0,8 százalékponttal esett. Kezdetben, a 2000 és 2001 közötti időszakban az előállítási költségemelkedés ellenére a közösségi ipar jövedelmezősége 4 százalékponttal emelkedett, mialatt az értékesítési mennyiségek és az eladási árak növekedni tudtak. Ezt követően, és az előállítási költségek csökkenése ellenére a jövedelmezőség 2001 és az IP-KNK között 12 százalékponttal, valamint 2001 és az IP-US között 13 százalékponttal, miközben az eladási árak csökkenő tendenciát mutattak.

(126) Az IP-k alatt elért nyereségszint alacsonyabb volt, mint a 2000-ben elért szint fele. Az összes eszközre vetített megtérülés és a pénzforgalom is ugyanolyan tendenciát mutatott, mint a jövedelmezőség, nevezetesen 2000 és 2001 között javulást, amelyet 2001-től az IP-kig romlás követett. Tekintettel arra, hogy nincs olyan adat, amely lehetővé tenné a hasonló termékek előállításának külön történő azonosítását az eszközökre vonatkozóan, az összes eszközre vetített megtérülés és a pénzforgalom meghatározása az alaprendelet 3. cikke (8) bekezdésének megfelelően a hasonló terméket magában foglaló, legközelebb álló és megszerezhető adatokkal rendelkező termékcsoport, azaz a klórozott izocianurátok alapján történt.

5.5. Beruházások és a tőkeemlésre való képesség

(127) A 118 preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a közösségi ipar 2001 és 2002 között új létesítményekbe fektetett be. Ez a magyarázata annak, hogy 2001-től a 2002-es csúcs eléréséig, azaz addig az évig, amikor az új gyár beüzemelésre került miért nőttek a beruházások, aztán miért csökkentek az IP-ig.

(128) A közösségi ipar tőkeemelési képessége a vizsgált időszakban nem változott komoly mértékben.

5.6. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(129) A fentiekből látható, hogy a közösségi ipar 2000 és az IP-KNK között 15 %-kal növelte termelését. Az emelkedés ellenére a termelésben foglalkoztatottak száma 26 %-os csökkenéssel a 2000-es termelési szintre esett az IP-US idején.

(130) Ez annak a ténynek az eredménye, hogy a közösségi ipar új létesítményekbe fektetett be, amely nem kívánt meg nagyobb munkaerő-növekedést. Következésképpen a termelékenység 2000 és az IP-k között körülbelül 40 %-kal emelkedett, miközben a foglalkoztatási költségek 2000 és az IP-KNK között 10 %-kal nőttek, de a két IP között csökkentek.

5.7. A korábbi dömpingelt vagy szubvencionált behozatalból való felépülés

(131) Nem volt arra vonatkozó jelzés, hogy a közösségi gazdasági ágazat felépült volna a korábbi dömpingelt vagy szubvencionált behozatal hatásaiból.

5.8. A tényleges dömpingkülönbözet jelentősége

(132) A dömpingrészben meghatározott dömpingkülönbözetek az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott csekély mértéket jóval meghaladták. Továbbá a dömpingelt behozatal mennyiségének és árainak figyelembevételével a tényleges dömpingkülönbözetek hatásai nem tekinthetők elhanyagolhatónak.

6. A kárra vonatkozó végkövetkeztetés

(133) 2000 és az IP-k között az érintett termék dömpingelt behozatalának mennyisége jelentős mértékben megnőtt (háromszorosára emelkedett), és a közösségi piacon való részesedése a 2000-es 33 %-ról az IP-KNK idején 58 %-ra, valamint az IP-US idején 61 %-ra emelkedett. A dömpingelt behozatal átlagárai folyamatosan alacsonyabbak voltak a közösségi ipar ugyanazon időszak alatti árainál. Az IP-k alatt az érintett országokból származó behozatal árai több mint 36 %-kal a közösségi ipar árai alatt voltak.

(134) A közösségi ipar 2000 és a vizsgálat között eltelt időszak alatti helyzetének romlása volt megállapítható: a közösségi ipari értékesítési mennyiségek csökkentek, vagy a 2000-es szinten maradtak, a kapacitáskihasználás több mint 10 %-kal csökkent, a piacrészesedés több mint 10 százalékpontot veszített, az eladási egységár több mint 7 %-kal esett és a jövedelmezőség több mint 8 százalékpontot veszített, mialatt a beruházások megtérülése és a működési tevékenységek pénzforgalma ugyanazt a negatív tendenciát követte. Bár bizonyos kárjelzők, mint például a termelési kapacitás és a beruházások nem változtak, vagy pozitív irányt mutattak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy mialatt ez a látszólagos javulás olyan időszakban történt, amikor a kereslet növekedett, a közösségi ipar nem tudta igazán kihasználni azt a keresletnövekedést, amely 2000 és az IP-k között több mint 70 %-kal emelkedett.

(135) A fentieket tekintetbe véve a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a közösségi ipar az alaprendelet 3. cikke értelmében anyagi kárt szenvedett.

D. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Előzetes megjegyzések

(136) Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően kivizsgálásra került, hogy a közösségi ipar által elszenvedett anyagi kárt az érintett országokból származó dömpingelt behozatal okozta-e. Az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Bizottság egyéb olyan tényezőket is vizsgált, amelyek kárt okozhattak a közösségi iparnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen tényezők által okozott bármilyen kárt nehogy tévesen a dömpingelt behozatal eredményének tulajdonítsanak.

(137) Az érintett országokból származó TCCA mennyisége a vizsgált időszakban drasztikusan megemelkedett. Amint az a 109 preambulumbekezdésben található táblázatban is látható, az érintett behozatal az IP-k idején háromszorosa volt a 2000-es szintnek, azaz a 2000-es 8 200 tonnáról az IP-k idején körülbelül 25 000 tonnára való emelkedés. Ugyanazon időszak alatt piaci részesedésük jelentősen, 27 százalékponttal, azaz 33 %-ról 60 %-ra nőtt meg.

(138) A legjelentősebb mennyiségi növekedés 2000 és 2001 között történt, amikor a növekedésük közel 60 %-os volt.

(139) Az érintett országokból származó behozatal mennyiségének lényeges növekedése és 2001 óta folyamatosan csökkenő áraik, amelyek a közösségi ipar árai alatt maradtak, időben egybeesett a közösségi ipar helyzetének romlásával.

(140) Ténylegesen (lásd a fenti 115 és 116 preambulumbekezdéseket), az érintett behozatal, amely nagyon nagy mennyiségekben zajlott, jelentős mértékben, azaz körülbelül 36,6 %-kal a közösségi ipar átlagos eladási árai alatt volt.

(141) Ezért a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a mennyiségeit és piaci részesedését 2000-től folyamatosan, jelentősen megemelő, alacsony dömpingárakon történő érintett behozatal által kifejtett nyomás meghatározó szerepet játszott a közösségi ipar árainak csökkenésében és piacvesztésében, valamint ennek következtében pénzügyi helyzetének romlásában.

2. Egyéb tényezők hatása

a) A fogyasztás fejlődése

(142) 2000 és az IP-k között a közösségi fogyasztás több mint 70 %-kal növekedett. A fogyasztás változása ezért nem járult hozzá a közösségi ipar által elszenvedett kárhoz. Ezzel ellentétesen rendes piaci feltételek között a közösségi ipar értékesítési mennyiségeinek növekedését várhatta volna.

b) Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(143) A vizsgálat által nem érintett, harmadik országokból származó behozatal a következőképp alakult a vizsgált időszakban:

(144) Az ebben a vizsgálatban nem érintett legnagyobb exportőr Japán. A Japánból származó behozatal 2000 és az IP-k között folyamatosan csökkent, míg az IP idején 5 %-os piacrészesedést ért el. Nincs ok annak feltételezésére, hogy a japán árak csökkentő hatással lettek volna a közösségi ipar áraira.

c) A pénznemek alakulása: USD versus EUR

(145) Egyes érintett felek azzal érveltek, hogy az érintett behozatal áralakulását az eurónak az amerikai dollárhoz és a Yuan Renminbihez (amely az USD-hez kötött) való alakulása befolyásolta. Igaz, hogy 2001 és az IP-US között az amerikai dollár folyamatosan leértékelődött, azaz 1,12 EUR-ról 0,84 EUR-ra változott, vagyis 25 %-kal leértékelődött. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2000 és 2003 között az érintett behozatal USD-ben számított ára is csökkent 28 %-kal. Pontosabban 2000 és az IP-KNK között a kínai export egységár USD-ben 11 %-kal csökkent, valamint 2000 és az IP-US között az amerikai export egységár USD-ben 21 %-kal csökkent. Ezért az érintett exportár csökkenése nem magyarázható teljes mértékben az átváltási árfolyamok változásaival, hiszen a csökkenés USD-ben is jelentős.

(146) Figyelemre méltó továbbá, hogy az árfolyamok alakulása nem ugyanolyan hatással volt a két érintett országra. Mialatt az USA-ból származó behozatal mennyisége 2000 és 2003 között csökkent, addig ugyanaezen időszak alatt a KNK-ból származó behozatal több mint hétszeresére nőtt. Az a tény, hogy az átváltási árfolyamok változásának nem ugyanolyan hatásai voltak a két országban, és nem befolyásolták az egyéb országokból származó behozatalt sem, azt jelzi, hogy ezt nem lehet a KNK-ból származó dömpingelt behozatal nekilódulása okozati tényezőjeként meghatározni, amint azt az érdekelt felek állították.

(147) A fentiek következményeképpen, bár az euró amerikai dollárral szembeni változásának lehetett hatása az érintett exportárakra, ez a hatás bizonyosan nem olyan volt, ami okozati összefüggést váltott volna ki a dömping és a kár között.

d) A TCCA piac érettsége

(148) Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az érintett termék árcsökkenésének oka a termék életciklusa, amely tömegtermékké alakult. Azzal érvelt, hogy az EK-ban megerősödő uszodapiaccal párhuzamosan a TCCA piac eléri a csúcspontot és ez a termék jelenleg nagymértékben nagyáruházakon keresztül kerül értékesítésre, csökkentve ezáltal az árakat.

(149) Míg a termék maga elérhetett egy bizonyos érettségi fokot, ez az érintett piacra nem jellemző. Ezzel ellentétesen a TCCA piac nagyon dinamikusan fejlődött. Ugyanakkor az érintett behozatal szintjén - az árak és a mennyiségek vonatkozásában is - a fejlődés nemhogy nem volt dinamikus, de hirtelenül leesett. Az is megjegyzendő, hogy a TCCA iránti keresletet a beszerelt uszodák száma határozza meg, és ezért a TCCA egy tartozék. Az előzőek alapján az az indok, hogy a bekövetkezett kár az érintett termék érettségének következménye, nem elfogadható.

e) Kapacitásba történő beruházás

(150) Az egyik feldolgozó azzal érvelt, hogy a közösségi ipar rosszul ítélte meg a piac fejlődését azzal, hogy új kapacitásba fektetett be, és így az értékcsökkenési terhek és ezzel az előállítási költségek növekedésével romlottak pénzügyi eredményeik.

(151) Először is meg kellett állapítani, hogy a közösségi fogyasztás 2000 és az IP-k között több mint 70 %-kal emelkedett, és hogy ugyanezen időszak alatt a közösségi ipar kapacitása csak 16 %-kal nőtt. Az ilyen beruházások ezért ésszerűek, és összhangban vannak a várt piaci változásokkal.

(152) Továbbá, amint az a 125 preambulumbekezdésben említésre került, a közösségi ipar előállítási költsége az IP idején a 2000-es szinten maradt, ami azt mutatja, hogy minden beruházás következményeként kialakuló költségnövekedést ellensúlyoznak más költségcsökkenések és a hatékonyságban elért előnyök.

f) Egy másik európai gyártó hatása

(153) A kínai vizsgálatban együttműködő több érdekelt fél azzal érvelt, hogy az egyéb európai gyártók egyike volt az első, amelyik piacrészesedés növelésének reményében csökkentette árait a közösségi piacon.

(154) Ugyanakkor a Bizottság azt állapította meg, hogy ez a további európai gyártó, amely nem képezte a közösségi ipar részét, 2000 és az IP között a kínai behozatalnál mindig magasabb árakat számlázott. 2000 és 2002 között árai folyamatosan nőttek, majd 2002 és 2003 között kezdtek el csökkenni, akkor, amikor a kínai eladási árak ugyanazon időszak alatt már 30 %-kal csökkentek.

3. Az indoklásra vonatkozó végkövetkeztetés

(155) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy okozati összefüggés van a dömpingelt behozatal és a közösségi ipar által elszenvedett kár között. Ez a végkövetkeztetés egyrészt az érintett behozatal mennyiségének és piaci részesedésének jelentős emelkedésén alapul, amit jelentős árcsökkenés és lényeges alákínálás kísért, másrész a közösségi ipar árcsökkenésén, a piacirészesedés-vesztésen és az ebből következő romló pénzügyi helyzeten alapult. Mindezek a változások időben egybeestek. A megvizsgált egyéb tényezők egyike sem szolgálhatott magyarázatul a közösségi ipar helyzetének romlására.

E. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Általános megfontolások

(156) A Bizottság megvizsgálta, hogy léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezethetnek, hogy nem állna a Közösség érdekében az érintett országokból származó behozatal elleni dömpingellenes vámok kivetése. E célból és az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közösség érdekének meghatározása a különböző vonatkozó érdekek, azaz a közösségi ipar, az érintett termék importőreinek/kereskedőinek és fogyasztóinak érdekeinek figyelembevételén alapul.

(157) Az intézkedések bevezetése vagy elhagyása valószínű hatásának felmérése érdekében minden érdekelt féltől információt kért a Bizottság. Kérdőíveket küldött három közösségi gyártónak, 9 importőrnek, 17 feldolgozónak és 11 kapcsolódó ágazathoz tartozó társaságnak (feldolgozók/felhasználók).

(158) Teljes egészében kitöltött kérdőívet egy közösségi gyártó (a panaszos), 1 importőr és 10 feldolgozó küldött vissza. Hiányos kérdőív-válasz vagy beadvány 4 importőrtől és 4 feldolgozótól érkezett. Továbbá a 97 preambulumbekezdésben említettek szerint a két egyéb közösségi gyártó a KNK-ra vonatkozó eljárás keretében csak általános információkat nyújtott. Az együttműködő feldolgozók közül 2 támogatta az intézkedéseket, egy azt állította, hogy nem lenne hatása, mialatt a többi együttműködő importőr az intézkedések ellen voltak.

(159) Továbbá néhány fent említett féllel meghallgatásokra került sor.

2. A közösségi ipar és más közösségi termelők érdeke

(160) A 134 preambulumbekezdésben meghatározott, a közösségi ipar helyzetére vonatkozó végkövetkeztetést, különösen a piaci részesedés, az eladási árak és a csökkenő jövedelmezőség szempontjait tekintetbe véve, megállapítást nyert, hogy a kárt okozó dömping elleni intézkedések hiányában a közösségi iparnak valószínűleg pénzügyi helyzetének romlását kell megtapasztalnia. Ténylegesen nagyon valószínű, hogy a közösségi termelés csökkeni fog, és hogy a feldolgozók és a fogyasztók erősen függni fognak a behozataltól. Ugyanez a negatív fejlemény következhet be a két másik közösségi gyártó esetében is.

3. Az importőrök érdeke

(161) Mialatt az importőröknek 9 kérdőív került kiküldésre, csak egy kérdőívre adott válasz érkezett. Ugyanakkor ez az importőr nem tudott pontos információkkal szolgálni az érintett termék eladásának jövedelmezőségére vonatkozóan. Ezért nem volt lehetséges a javasolt dömpingellenes intézkedéseknek az együttműködő partner jövedelmezőségére való valószínű hatásának felmérése. Mindazonáltal ennek a társaságnak nem volt az érintett termékhez közvetlenül kapcsolódó jelentős befektetése, és az érintett termékre vonatkozó eladásai a teljes forgalom 1 %-át sem érték el.

(162) A fentiek alapján, valamint tekintettel az eljárásban az együttműködést megtagadó importőrök nagy számára, a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek nem lesz olyan negatív hatása az importőrök egészére ami elnyomná azt, hogy szükség van a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásainak felszámolására és a tényleges verseny helyreállítására.

4. A feldolgozók érdeke

(163) A feldolgozóágazat számos olyan társaságból áll, amelyek bevonhatók a TCCA granulátumnak tablettává történő átalakításába és/vagy átcsomagolásába, valamint az érintett termék forgalmazásába.

(164) Egy jelentős érv az intézkedések bevezetése ellen, hogy az európai gyártók kapacitásai nem elegendőek a közösségi igény kielégítésére.

(165) Emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes vámok kivetésének nem célja ezen piacnak az érintett országok előtt való bezárása, hanem a tisztességes kereskedelmi feltételek és a tényleges verseny visszaállítása a közösségi piacon. Ebben az értelemben az érintett behozatal továbbra is jelen lenne a közösségi piacon, de olyan árakon, amelyek már nem kárt okozó dömpingárak. Továbbá az intézkedések tárgyát nem képező harmadik országokból származó behozatal valószínűleg jelentőséget nyer, amint az érintett országokból származó kárt okozó dömping eltűnik. Azt is meg kell jegyezni, hogy az egyik európai gyártónak van egy új gyára, amely a közösségi piac alacsony árszintje miatt még nem kezdte meg a termelést. Amennyiben a tényleges verseny visszaállításra kerül, valószínű, hogy a termelés elkezdődik és a közösségi piacra történő szállítás megnövekszik. Végül figyelemre méltó, hogy egyrészt a feldolgozók azzal érveltek, hogy a kapacitás nem elegendő a közösségi kereslet kielégítéséhez, másrészt hibáztatták a közösségi ipart az új kapacitásba történő beruházás miatt, amely valószínűleg a kár oka volt.

(166) Ezen az alapon a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nem áll fenn az ellátási hiány kockázata. Ezzel szemben, ha a közösségi ipar bizonytalan helyzetbe jut, és esetleg termelési létesítmények kerülnének bezárásra a Közösségben, a felhasználókat különösen a főszezonban megfosztanák egy gyors kiszolgálást és szállítási határidőt biztosító fontos ellátási forrástól.

(167) Az együttműködő feldolgozók azzal is érveltek, hogy bármilyen dömpingellenes vám negatív hatással lesz előállítási költségeikre és árrésükre.

(168) A TCCA adja a felhasználók által gyártott, az érintett terméket is tartalmazó termékek teljes ellátási költségének több mint 40 %-át, ami azt jelenti, hogy egy vám kivetése hatással lenne előállítási költségeikre. Ugyanakkor, mivel a feldolgozóknak nem csak egy szállítójuk van, ezért a vámok hatásának vizsgálatát súlyozni kell a nyersanyagbeszerzésben az egyes szállítók arányával és az ezen szállítókra vonatkozó egyéni vámmal. Mindenesetre az értékesítési láncban részt vevő társasságok számát tekintve valószínű, hogy a vám hatása tompul az értékesítési láncban és azáltal, hogy az áremelés legfeljebb csak részben adódik tovább.

(169) Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az ezen vizsgálatokban nem érintett, dömpinget nem alkalmazó társaságok és országok általi közösségi piacra történő TCCA-szállítás az érintett országok által alkalmazott erős árnyomás következtében kevésbé vonzó lett. Ezért nagy a valószínűsége annak, hogy amennyiben a tisztességes verseny visszaállításra kerül, a dömpinget nem alkalmazó társaságok növelni fogják jelenlétüket a közösségi piacon. Mivel a közösségi ipar még rendelkezik szabad kapacitással, és mivel van lehetőség a dömpingellenes vám tárgyát nem képező országokból vagy társasságoktól való beszerzésre is, az esetleges áremelkedések várhatóan mérsékeltek lesznek.

(170) Továbbá a vámok feldolgozókra gyakorolt hatását egy általánosabb alapon kell megvizsgálni. Ténylegesen a TCCA lehetővé teszi a feldolgozók számára, hogy jövedelmezőbb termékeket értékesítsenek és más szegmenseken hasznot termeljenek. Ténylegesen az értékesítés szempontjából szinergia van az érintett termék és a feldolgozók által értékesített egyéb termékek, mint például más vegyszerek és/vagy berendezések között. Ezért van az, hogy az érintett terméket bizonyos feldolgozók "veszteséget vezető termékként" jelölték meg, amely bár alacsony árrésű termék, nem lehet elhagyni, mivel ez egy olyan húzótermék, amelynek benne kell lennie a katalógusban.

(171) Érdemes azt is megjegyezni, hogy a feldolgozók TCCA szegmensben elért alacsony haszna a mérhetetlenül dömpingelt árak ellenére is elérhető volt. Ez elveti a feldolgozóipar TCCA szegmensének életképességével kapcsolatos jelentős kételyeket.

(172) Ugyanakkor a dömpingellenes intézkedések bevezetése a tényleges verseny visszaállításával még segítheti is a feldolgozókat elfogadható árrés visszanyerésében. Valójában azt is meg kell jegyezni, hogy a forgalmazók által értékesített termék származását fogyasztóik általában nem ismerik. A feldolgozók az érintett terméket általában több szállítótól veszik, és azt, bármilyen származású is legyen, egy átlagáron adják el. Ezért bármilyen intézkedés bevezetése egyrészt lehetőséget nyújtana ezen feldolgozók számára, hogy felülvizsgálják némileg emelkedő áraikat, másrészt hogy úgy keverjék a legmegfelelőbb beszerzési forrásokat, hogy a keletkező átlagköltségük jobb nyereségszint-elérést tegyen lehetővé számukra. Így az intézkedéseknek lehet bizonyos stabilizáló hatása az értéklánc következő szintjein található piacra, amely az elmúlt három évben egy sor most működő és egymással versenyző társasággal gyorsan fejlődött.

5. A fogyasztók érdeke

(173) A TCCA fogyasztói vagy állami vagy magánuszodák tulajdonosai, akik az érintett terméket fertőtlenítőként használják.

(174) A szaksajtó szerint a medencék éves becsült fenntartási költsége körülbelül évi 834 EUR, amelynek 30 %-a a vegyszerekre megy el (ebből 587 EUR kiegészítőkre és 247 EUR vegyipari termékekre). A TCCA csak egy része ennek a 247 EUR-nak, hiszen vegyszereket használnak a pH-szabályozásra, a fertőtlenítésre, az alga elleni védekezésre és a flokulációra is.

(175) Egy feldolgozó az esetleges intézkedések végső felhasználóra gyakorolt hatására vonatkozóan néhány meg nem erősített információt közölt. Ezen információ alapján az érintett termékre kivetett 77 %-os vám egy magánuszoda tulajdonosa számára havi 2,5 EUR-s költségnövekedést eredményezne. Mivel ennek a számításnak a részletei nem kerültek benyújtásra, ésszerűen az feltételezhető, hogy ez a számítás legfeljebb a legkedvezőtlenebb esetet vette figyelembe, azaz a magántulajdonos csak klórtermékeket használna a fertőtlenítéshez és a TCCA-t egy olyan üzletben vásárolná, amelynek csak 77 %-os vámtételt fizető exportőrök szállítanak. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy ez a 2,5 EUR-s szám spekulációhoz nagyon közeli. Továbbá, figyelembe véve a javasolt tényleges vámszinteket és az importőrök, feldolgozók és kiskereskedők azon lehetőségét, hogy váltani tudnak egyik szállítóról a másikra vagy arra, hogy beszerzési forrásaikat keverni tudják, feltételezhető, hogy egy ilyen 2,5 EUR-s emelkedés jelentősen fölébecsült.

(176) Ugyanakkor figyelembe véve a TCCA-behozatal és a végfelhasználó közötti közvetítők számát a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a dömpingellenes intézkedések fogyasztókra gyakorolt hatása nem lenne jelentős. Ténylegesen az uszodai szektor kedvező helyzete sok, a következő szinten lévő szektorra, közöttük importőrökre/kereskedőkre, tablettagyártókra, csomagolókra, címkézőkre és forgalmazókra húzóhatást gyakorolt. Ezért feltéve, hogy a vám okozta emelkedést részben elnyelnék az ellátási lánc egyes tagjai és végül nem teljesen hárulna át a végfelhasználóra, a költségnövekedés így havi 2,5 EUR-nál alacsonyabb lenne.

(177) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyasztóra gyakorolt valószínű hatás nem képez kényszerítő okot az ideiglenes intézkedések bevezetése ellen, mivel úgy tűnik, hogy a fogyasztókat nem érinti túlzottan az intézkedések bevezetése, és hogy egy, a fogyasztókra gyakorolt lehetséges negatív hatás valószínűleg nem ellensúlyozza az intézkedések közösségi iparra gyakorolt pozitív hatását.

6. A közösségi érdekre vonatkozó végkövetkeztetések

(178) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nincsenek kényszerítő okok az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen.

F. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT

1. Kárelhárítási szint

(179) Tekintetbe véve a dömping, a kár, az okozati összefüggés és a közösségi érdek tekintetében levont ideiglenes végkövetkeztetéseket, a dömpingelt behozatal által, a közösségi ipar számára okozott további károk megelőzése érdekében ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni.

(180) Az ideiglenes intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembevételre került a megállapított dömpingkülönbözet és a közösségi ipar által elszenvedett kár elhárításához szükséges vám összege.

(181) Az ideiglenes intézkedéseket az ezen behozatalok által okozott kár elhárításához szükséges szinten kell bevezetni, anélkül, hogy a megállapított dömpingkülönbözet túllépésre kerülne. A kárt okozó dömping hatásainak kiküszöböléséhez szükséges vám összegének kiszámításánál a Bizottság úgy ítélte meg, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie a közösségi ipar számára, hogy fedezze előállítási költségeit és általánosságban egy olyan adózás előtti nyereséget érjen el, amelyet szokásos versenyfeltételek között, azaz dömpingelt behozatal nélkül, a szektorban működő ilyen típusú iparág ésszerűen elérne a Közösségben a hasonló termék eladásán. Az ehhez a számításhoz használt adózás előtti haszonkulcs a forgalom 10 %-a volt. Mint ahogy azt a Közösségbe irányuló érintett behozatal jelentős emelkedését megelőző közösségi ipari haszonszint mutatta, ez a 10 %-os haszon kárt okozó dömping hiányában nagyon konzervatívnak és ésszerűen elvárhatónak tekinthető.

(182) Ezen az alapon a közösségi ipar számára a hasonló termékre vonatkozóan egy kárt nem okozó ár került kiszámításra. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett 10 %-os haszon és az előállítási költségek összeadásával történt.

(183) A szükséges áremelés ezután az alákínálás számításához meghatározottak szerinti behozatali ár súlyozott átlagának és a kárt nem okozó átlagár összehasonlításával történt. Az ezen összehasonlításból származó különbözet ezután az átlagos behozatali CIF-érték százalékában került kifejezésre.

2. Ideiglenes intézkedések

(184) Az előzőek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni, de ez nem lehet magasabb, mint az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően fentiekben számított kárkülönbözet.

(185) Az ebben a rendeletben előírt egyéni társaságra vonatkozó dömpingellenes vámtételek jelen vizsgálatok megállapításai alapján kerültek meghatározásra. Ezért az együttműködő társaságokra vonatkozó ezen vizsgálatok során tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (a "minden más társaságra" alkalmazandó országos vámmal ellentétben) így kizárólagosan az érintett országból származó és érintett társaságok és így az említett egyedi jogi személyek által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Bármely más, ezen rendelet rendelkező részében nevén vagy címével külön nem említett társaság által gyártott importált termékekre nem vonatkoznak ezek a vámtételek, és a "minden más társaságra" vonatkozó vámtételek alkalmazandók azokra.

(186) Minden olyan kérést, amely ezen egyéni társaságra vonatkozó dömpingellenes vámtétel alkalmazására vonatkozik (pl. a jogalany nevének megváltozását követően vagy új termelési vagy értékesítési jogalanyok felállítását követően) minden, különösen a társaság termeléséhez, hazai és exporteladásaihoz kapcsolódó tevékenységének módosítására vonatkozó információval együtt, pl. azzal a névváltoztatással, vagy a termelésben vagy az értékesítési jogalanyokkal összefüggő információval együtt haladéktalanul a Bizottsághoz kell címezni (5). Szükség esetén a rendelet az egyéni vámtételekben részesülő társaságok listájának aktualizálásával megfelelő módosításra kerül.

(187) A javasolt dömpingellenes vámok a következők.

G. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

(188) A rendezett igazgatás érdekében egy időtartamot kell meghatározni, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkező érdekelt felek az általuk ismert helyzetet írásban bejelenthetik, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy az ezen rendelet alkalmazásában meghatározott vámok kivetését érintő megállapítások ideiglenesek és az esetleges végleges vámra vonatkozóan felülvizsgálhatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból és az Amerikai Egyesült Államokból származó, az ex 2933 69 80 és ex 3808 40 20 KN-kódok (TARIC-kódok 2933698070 és 3808402020) alá eső triklorocianursav és az ebből gyártott készítmények, nemzetközi szabadnevén (INN) "symclosene" behozatalára.

(2) Az alábbiakban felsorolt társaságok által gyártott termékek vámolás előtti, nettó közösségi határig költségmentesen paritású árára kivetett alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

(3) Eltérő rendelkezés hiányában, a hatályban lévő vámokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az 1 bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező biztosíték nyújtása.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek ezen rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 30 napon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és megfontolásoknak a felfedését, amelyek alapján ez a rendelet elfogadásra került, véleményüket írásban jelezve és kérhetik szóbani meghallgatásukat a Bizottságnál.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek ezen rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül megjegyzéseket tehetnek ezen rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapos időszakra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. április 7-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 178., 2004.7.10., 2. o.

(3) HL C 283., 2004.11.20., 3. o.

(4) HL C 253., 2004.10.13., 6. o. Helyesbítés HL C 44., 2005.2.19., 30. o.

(5)

European Commission

Directorate-General for Trade

Direction B

Office J-79 5/16

B-1049 Brussels