BH 1976.11.497 I. A szocialista együttélés követelményeibe ütközik, ezért semmis a tartási szerződés, ha a tartásra kötelezett a szerződés megkötésekor tudja vagy biztos alappal következtethet arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie [Ptk. 200. § (2) bek.].

II. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása során a szerződéskötéskor fennállott helyzetből kell kiindulni [Ptk. 237. §].

A peres felek testvérek, édesanyjuk (a továbbiakban: örökhagyó) hosszabb ideig az alperessel lakott együtt Sz-n, majd 1971-1972 telén néhány hónapig az I. r. felperesnél tartózkodott B-n. Az örökhagyóról 1972 elején orvosi vizsgálat azt állapította meg, hogy végbélrákban szenved. A nevezett visszatért Sz-re, ahol egy ideig az I. r. felperes is részt vett az ápolásában. Az alperes az örökhagyóval 1972. szeptember 13-án tartási szerződést kötött. Eszerint az alperes vállalta az örökhagyó tartását, aki viszont az alperesre ruházta a házingatlana 4/8 eszmei hányadának tulajdonjogát. A szerződést az államigazgatási hatóság jóváhagyta.

Az örökhagyót az I. r. felperes 1972. október 22-én - az alperes tiltakozása ellenére - B-re szállíttatta, és ettől kezdődően eltartásáról az I. r. felperes gondoskodott.

Az örökhagyó 1972. november 29-én az első fokú bíróságnál tartási szerződés megszüntetése iránt indított keresetet az alperes ellen. Arra hivatkozott, hogy az alperes tartási kötelezettségének nem tesz eleget. Az örökhagyó néhány nappal a kereset benyújtása után - 1972. december 8-án - meghalt. A peres eljárás ezután félbeszakadt, majd a felperesek mint az örökhagyó jogutódai perbe léptek.

Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés nem minősíthető uzsorásnak, a feltűnő értékaránytalanság sem állapítható meg, de olyan körülmény sem, amely a tartási szerződés megszüntetésére alapot nyújthatna.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta.