BH 2025.11.261 Az azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtásának önmagában halasztó hatálya nincs. Halasztó hatálya a közigazgatási cselekmény hatályosulására csak akkor lesz, ha azt a bíróság, felülvizsgálati kérelem esetében a Kúria elrendeli [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 132. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 52. § (1) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Törvényszék K.701049/2024/14., Kúria Kfv.37020/2025/7. (*BH 2025.11.261*)

***********

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható tényállás

[1] Az I. rendű alperes a felperesek tulajdonában álló belterületi ingatlant /1 hrsz-ú és /2 hrsz-ú ingatlanokra megosztotta. A megosztással létrejött /2 hrsz-ú ingatlant (a továbbiakban: ingatlan) a Magyar Állam javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátította, a /1 hrsz-ú ingatlan változatlanul a felperesek tulajdonában maradt. Megállapította a részleges kisajátításáért a felperesek részére járó kártalanítást, amelynek megfizetésére a II. rendű alperest kötelezte. Kötelezte a felpereseket a kártalanítás megfizetését követő hatvanadik napig az ingatlan II. rendű alperes birtokába adására. A kisajátítási határozatot a felperesek jogi képviselője 2023. november 8-án átvette, ezzel az véglegessé vált.

[2] A felperesek 2023. november 21-én a kártalanítási összeg kifizetését a jogi képviselőjük ügyvédi letéti számlájára kérték teljesíteni. A II. rendű alperes a felperesek részére megállapított kártalanítási összegeket 2023. november 27-én a megjelölt ügyvédi letéti számlára átutalta.

[3] A 2024. november 4-én kelt igazolás szerint a II. rendű alperes által átutalt összegek nem lettek a felperesek részére kifizetve, azok az elkülönített ügyvédi letéti számlán vannak ügyvédi letétben.

[4] A felperesek a kisajátítási határozattal szemben a 2023. november 23. napján - a kisajátítás jogalapját és a kártalanítás összegszerűségét vitató - keresetet terjesztettek elő, amelyben azonnali jogvédelem keretében a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelését kérték. A Törvényszék a 2024. február 5. napján kelt /16. számú végzésével a kisajátítási határozat tekintetében elrendelte a keresetlevél teljes halasztó hatályát a jogalap tárgyában hozandó ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időre. Az Ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta.

[5] A Törvényszék a /37. számú közbenső ítéletével a felperesek keresetét a kisajátítás jogalapja tekintetében elutasította. A közbenső ítélettel szemben a felperesek 2024. május 23. napján azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria a 2024. június 27. napján kelt végzésével - a felülvizsgálati eljárás befejezéséig - elrendelte a felperesek felülvizsgálati kérelmének teljes halasztó hatályát a közbenső ítéletre és az annak alapjául szolgáló kisajátítási határozatra az ingatlan elhagyása és birtokba adása tekintetében. A Kúria a 2024. október 10. napján kelt ítéletével a közbenső ítéletet - az indokolás pontosításával - hatályában fenntartotta, megállapította továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelem halasztó hatályát elrendelő végzés hatályát vesztette.

[6] A II. rendű alperes 2024. május 16. napján megkísérelte az ingatlan birtokba vételét, amely a felperesek magatartása miatt meghiúsult.

[7] Az I. rendű alperes a 2024. május 23. napján meghozott végzésével - a II. rendű alperes kérelmére - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 132. §-a alapján elrendelte az ingatlan birtokba adására előírt kötelezettség végrehajtását.

[8] Döntése indokolásában a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 21. § (3) bekezdésére és a 31/A. § (5) bekezdésére hivatkozással tényként rögzítette, hogy a II. rendű alperes a felperesek részére megállapított kártalanítási összeget 2023. november 27-én megfizette. A felperesek a kötelezettségüket 2024. január 26. napjáig teljesíthették, miután a Törvényszék a közbenső ítéletével a felperesek keresetét a jogalap vonatkozásában elutasította. A birtokbaadás önkéntes teljesítésének elmaradása miatt a II. rendű alperes 2024. május 16-án kísérelte meg a birtokbavételt, a felperesek azonban nem bocsátották birtokba az ingatlant.

[9] Leszögezte, hogy a közigazgatási határozatban elrendelt, a kártalanítás kifizetésétől számított 60 napos birtokbaadási kötelezettség teljesítése, vagy az elmaradt teljesítés végrehajtás útján történő kikényszerítése a hatóság döntésének véglegességétől függ. A halasztó hatály a jogerős ítélet alapján megszűnt. A felperesek az ingatlan birtokbaadási kötelezettségüknek az ítélet jogerőre emelkedése után a végzés meghozatalának időpontjáig nem tettek eleget. A határozat 2023. november 8. napján történt véglegessé válására figyelemmel a végrehajtás elrendelésének volt helye.

A kereseti kérelem

[10] A végzéssel szemben a felperesek keresetet terjesztettek elő, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan annak megváltoztatását és a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

[12] Indokolásában mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az Ákr. 132. §-ában szabályozott végrehajtható döntésnek tekinthető-e a kisajátítási határozat. E körben rögzítette, hogy a felperesek jogi képviselője 2023. november 8. napján vette át a kisajátítási határozatot, a közlésre figyelemmel a határozat ezen időpontban véglegessé vált. A II. rendű alperes a kártalanítási összegeket 2023. november 27. napján kifizette a felperesek részére, amely tényt a kártalanítási összeg ügyvédi letéti számlán történő kezelése sem befolyásol, amellett a kifizetés tényét a felperesek az eljárás korábbi szakaszában nem vitatták. Továbbá az is tényszerűen megállapítható, hogy a felperesek a birtokbaadási kötelezettségüket nem teljesítették, mely tényt egyrészt a felperesek maguk sem vitattak, másrészt a birtokbavétel meghiúsulását a 2024. május 16. napján kelt jegyzőkönyv igazolja.

[13] Leszögezte, hogy a végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást elrendelő végzés meghozatalakor pusztán a végrehajtás feltételeinek beálltát vizsgálhatja, a jelen esetben a kisajátítási határozat véglegessé válásán túlmenően azt, hogy a felperesek a kisajátítási határozatban előírt, az őket terhelő kötelezettségnek megfelelően birtokba adták-e a II. rendű alperes részére a perbeli ingatlant a kártalanítási összegek részükre történő megfizetését követő 60. napig, azaz 2024. január 26. napjáig. E feltétel a jelen perbeli esetben nem vitásan nem valósult meg. Ezt meghaladóan azonban az I. rendű alperesnek nem volt feladata további körülmények vizsgálata.

[14] Az ítélet [37] bekezdésében rámutatott, a birtokbaadásra nyitva álló határidő anyagi jogi jellegű voltára tekintettel ezen határidő számítására az elévülési határidőkre vonatkozó rendelkezések (határidő nyugvása) nem alkalmazhatók, ezért az ingatlan birtokba bocsátására előírt kötelezettség végrehajthatóságát nem akadályozta a felperesek kérelmére a Törvényszék, majd utóbb a Kúria által a kisajátítási határozat tekintetében elrendelt halasztó hatály. Mindezért a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy az általuk a kisajátítási határozattal szemben előterjesztett keresetlevélre figyelemmel a birtokbaadási kötelezettség teljesítésére nyitva álló 60 napos határidő nyugodott 2023. november 23. napjától a Kúria által a jogalap tekintetében meghozott ítélet általuk történt átvételének időpontjáig.