62003CJ0148_SUM[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2004. október 28-i ítélete. Nürnberger Allgemeine Versicherungs AG kontra Portbridge Transport International BV. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Oberlandesgericht München - Németország. Brüsszeli egyezmény - 20. cikk és 57. cikk (2) bekezdése - Alperes távolmaradása - Egy másik szerződő állam területén lakóhellyel rendelkező alperes - Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló genfi egyezmény - Megállapodások ütközése. C-148/03. sz. ügy.

C-148/03. sz. ügy

Nürnberger Allgemeine Versicherungs AG

kontra

Portbridge Transport International BV

(az Oberlandesgericht München [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Brüsszeli Egyezmény - 20. cikk és az 57. cikk (2) bekezdése - Az alperes távolmaradása - Valamely másik szerződő állam területén lakóhellyel rendelkező alperes - A Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló genfi egyezmény - Egyezmények ütközése"

Az ítélet összefoglalása

A joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló egyezmény - A többi egyezménnyel való kapcsolatok - Különös jogterületre vonatkozó egyezmények - Joghatósági szabályokat tartalmazó egyezmények - Az eljáró bíróság ilyen egyezményen alapuló nemzetközi joghatóságának az alperes általi vitatása - A speciális egyezmény joghatósági szabályainak az eljáró bíróság általi, a Brüsszeli Egyezmény 57. cikkének megfelelő alkalmazása

(1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény, 20. cikk és 57. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i - a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel módosított - egyezmény 57. cikke (2) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy valamely szerződő állam bírósága, amely elé olyan alperest idéznek meg, aki valamely másik szerződő állam területén rendelkezik lakóhellyel, joghatóságát alapíthatja olyan speciális egyezményre, amelynek az első állam is részese, és amely a joghatóságra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, még abban az esetben is, ha az alperes, a tárgybeli eljárás során az ügy érdemében nem nyilatkozik, és kifejezetten vitatja az eljáró bíróság nemzetközi joghatóságát.

Ha e tekintetben igaz is, hogy az 1968. szeptember 27-i egyezmény 20. cikke szerint - amely az ugyanezen egyezmény 57. cikke (2) bekezdése a) pontjának második mondata értelmében alkalmazandó - a szóban forgó bíróságnak hivatalból kell megállapítani joghatóságának hiányát, ha a Brüsszeli Egyezmény rendelkezései alapján nem rendelkezik joghatósággal, az említett bíróság joghatóságát mindazonáltal úgy kell tekinteni, mint amely ugyanezen egyezményen alapul, tekintettel arra, hogy 57. cikke pontosan előírja, hogy a speciális egyezményekben meghatározott joghatósági szabályokat az említett egyezmény nem érinti.

E körülmények között, hivatalból vizsgálva az egyezmény szerinti joghatóságát, azon szerződő állam bírósága, amely elé valamely másik szerződő államban lakóhellyel rendelkező alperest idéznek, de az alperes e bíróság előtt nem jelenik meg, köteles az olyan speciális egyezményekben meghatározott joghatósági szabályokat figyelembe venni, amelynek az első szerződő állam is részese.

(vö. 16-20. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2004. október 28.?(1)

"Brüsszeli Egyezmény - 20. cikk és az 57. cikk (2) bekezdése - Az alperes távolmaradása - Valamely másik szerződő állam területén lakóhellyel rendelkező alperes - A Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló genfi egyezmény - Egyezmények ütközése"

A C-148/03. sz. ügyben,

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezménynek a Bíróság által történő értelmezéséről szóló, 1971. június 3-i jegyzőkönyv alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a Oberlandesgericht München (Németország) a Bírósághoz 2003. március 31-én érkezett 2003. március 27 -i határozatával terjesztett elő az előtte

a Nürnberger Allgemeine Versicherungs AG

és

a Portbridge Transport International BV

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas a harmadik tanács elnökeként eljáró bíró, R. Schintgen (előadó) és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli eljárásra,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa és tárgyalás nélkül kerül sor,

figyelembe véve a következők által benyújtott írásbeli észrevételeket:

- a Nürnberger Allgemeine Versicherungs AG képviseletében K. Demuth Rechtsanwalt,

- a Portbridge Transport International BV képviseletében J. Kienzle Rechtsanwalt,

- a német kormány képviseletében R. Wagner, meghatalmazotti minőségben,

- az Egyesült Királyság Kormányának képviseletében K. Manji, meghatalmazotti minőségben, segítője: D. Beard barrister,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében A.-M. Rouchaud és W. Bogensberger, meghatalmazotti minőségben,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i, a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel (HL L 304., 1. o., és - módosított szöveg - 77. o.), a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel (HL L 388., 1. o.), a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel (HL L 285., 1. o.), valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel (HL 1997. C 15., 1. o.) módosított egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o., a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény) 20. cikkének és 57. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 A kérdést a Nürnberger Allgemeine Versicherungs AG társaság (a továbbiakban: Nürnberger) és a Portbridge Transport International BV társaság (a továbbiakban: Portbridge) között folyamatban lévő azon eljárás keretében terjesztették elő, amelyben a Nürnberger kártérítést követel olyan áruk elvesztése miatt, amelyeket a Portbridge-nek kellett volna az Egyesült Királyságba szállítania.

Jogi háttér

3 A Brüsszeli Egyezmény 57. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja értelmében:

"(1) Jelen egyezmény nem érinti azokat az egyezményeket, amelyeknek a szerződő államok részesei és amelyek egyes különös jogterületeken a joghatóságot, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását szabályozzák.

(2) Az egységes értelmezés érdekében az (1) bekezdést a következő módon kell alkalmazni:

a) jelen egyezmény nem akadályozza annak a szerződő államnak a bíróságát, amely egyes különös jogterületekről szóló egyezményben részes, hogy az említett egyezménynek megfelelően még akkor is megállapítsa joghatóságát, ha az alperes olyan más szerződő államban rendelkezik lakóhellyel, amely az említett egyezménynek nem részese. Az eljáró bíróság minden esetben jelen egyezmény 20. cikkét alkalmazza."

4 A Brüsszeli Egyezmény 20. cikkének első albekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Amennyiben a valamely szerződő államban lakóhellyel rendelkező alperes ellen másik tagállam bíróságán indítanak peres eljárást, és az alperes a bíróság előtt nem jelenik meg, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha jelen egyezmény rendelkezései alapján joghatósággal rendelkezik."

5 A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló, Genfben, 1956. május 19-én kelt egyezmény (a továbbiakban: CMR) 1. cikkének megfelelően az "minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely - amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték - két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam, (...) a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül".

6 A CMR 31. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A jelen Egyezmény hatálya alá eső fuvarozásból eredő minden jogvita esetében kereset indítható a szerződő államoknak a felek által közös egyetértéssel kijelölt bíróságain kívül annak az országnak a bírósága előtt is, amelynek területén:

a) az alperes rendes lakóhelye, cégének központi telephelye, vagy olyan fióktelepe, illetve képviselete van, amelynek közvetítésével a fuvarozási szerződést megkötötték, vagy

b) az áru átvételének helye vagy a kiszolgáltatásra kijelölt helye van.

Más bíróság előtt kereset nem indítható."

7 A CMR-nek mind a Németországi Szövetségi Köztársaság, mind a Holland Királyság részese.

Az eredeti jogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

8 A Nürnberger egy német jog szerinti szállítmányozási társaság. E társaság kártérítést követel a Portbridge-től, amely a holland jog szerinti fuvarozással foglalkozó társaság, a 2000. júniusában az utóbbi társaság által Vöhringen-ben (Németország) átvett olyan áruk elvesztése miatt, amelyeket a Portbridge-nek kellett volna az Egyesült Királyságba szállítania.

9 Mindenekelőtt, a per tárgyát képező fuvarozás a CMR hatálya alá tartozik. Az egyezmény 31. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ügyben a Landgericht Memmingen (Németország) rendelkezik joghatósággal, mivel a szállítandó áru átvételének helye az ő illetékességi területén található. A Portbridge ezzel szemben vitatta e bíróság nemzetközi joghatóságát, és az ügy érdemében nem nyilatkozott.

10 A Landgericht Memmingen közbenső ítéletében visszautasította nemzetközi joghatóságát, és a Nürnberger keresetét mint elfogadhatatlant elutasította. Úgy ítélte meg, hogy a CMR 31. cikkében meghatározott joghatósági szabályok ellenére a Brüsszeli Egyezmény 57. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján az egyezmény 20. cikkét kell alkalmazni, mivel az alperes nem jelent meg, és érdemben nem nyilatkozott. Ez a cikk a fenti körülmények esetére úgy rendelkezik, hogy a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha a Brüsszeli Egyezmény alapján joghatósággal rendelkezik.

11 A Nürnberger fellebbezéssel élt a közbenső ítélet ellen az Oberlandesgericht München előtt, arra hivatkozva, hogy a CMR 31. cikkének (1) bekezdése elsődleges a Brüsszeli Egyezmény joghatóságra vonatkozó általános rendelkezéseihez képest, még akkor is, ha az alperes nem nyilatkozott az ügy érdemében, kizárólag az eljáró bíróság nemzetközi joghatóságát vitatta.

12 A fenti körülmények között a kérdést elterjesztő bíróság úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A joghatóság tekintetében lehetséges-e a Brüsszeli Egyezmény általános joghatósági szabályaihoz képest más egyezménynek elsődlegességet adni, amikor a Brüsszeli Egyezmény valamely szerződő állama területén lakóhellyel rendelkező alperest valamely másik szerződő állam bírósága elé idéznek, és ezen bíróság előtti eljárásban az alperes az ügy érdemében nem nyilatkozik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

13 A fenti kérdéssel a másodfokú bíróság lényegében arra keres választ, hogy a Brüsszeli Egyezmény 57. cikke (2) bekezdésének a) pontja úgy értelmezendő-e, hogy amennyiben valamely szerződő államban lakóhellyel rendelkező alperest valamely másik szerződő állam bírósága elé idéznek, ez a bíróság joghatóságát alapíthatja olyan speciális egyezményre - kizárva ezzel a Brüsszeli Egyezmény alkalmazásának lehetőségét -, amelynek ez az állam szintén részese, és amely különös joghatósági szabályokat állapít meg, még abban az esetben is, ha az alperes a tárgybeli eljárás során az ügy érdemében nem nyilatkozik.

14 E tekintetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az 57. cikk kivételt állapít meg azon általános szabály alól, miszerint a Brüsszeli Egyezmény elsődleges minden, a szerződő államok által kötött olyan más egyezményhez képest, amelyek egyes különös jogterületeken a joghatóságot, valamint a határozatok elismerését és végrehajtását szabályozzák. A kivétel célja az, hogy betarttassák azon különös joghatósági szabályokat tartalmazó egyezményeket, amelyek az általuk szabályozott külön terület sajátosságainak figyelembevételével kerültek kialakításra (lásd a C-406/92. sz. Tatry-ügyben 1994. december 6-án hozott ítélet [EBHT 1994. I-5439. o.] 24. pontját).

15 A Portbridge ugyanakkor előadja, hogy a CMR 31. cikkének (1) bekezdésében meghatározott joghatósági szabályokat figyelmen kívül kell hagyni, és a Brüsszeli Egyezmény alkalmazandó annak 57. cikke (2) bekezdése a) pontjának második mondata értelmében, amely úgy fogalmaz, hogy "az eljáró bíróság minden esetben jelen egyezmény 20. cikkét alkalmazza".

16 Emlékeztetni kell arra, hogy ez a 20. cikk előírja, hogy amennyiben egy alperes ellen valamely másik szerződő állam bíróságán indítanak peres eljárást, és az alperes a bíróság előtt nem jelenik meg, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha a Brüsszeli Egyezmény rendelkezései alapján joghatósággal rendelkezik.

17 Így, jelen esetben, a bíróság joghatóságát úgy kell tekinteni, mint amely a Brüsszeli Egyezményen alapul, tekintettel arra, hogy az egyezmény 57. cikke pontosan előírja, hogy a speciális egyezményekben meghatározott joghatósági szabályokat az említett egyezmény nem érinti.

18 E körülmények között, hivatalból vizsgálva az egyezmény szerinti joghatóságát, a szerződő állam bírósága, amely elé valamely másik szerződő államban lakóhellyel rendelkező alperest idéznek, de az alperes e bíróság előtt nem jelenik meg, köteles az olyan speciális egyezményekben meghatározott joghatósági szabályokat figyelembe venni, amelynek az első szerződő állam is részese.

19 Ez abban az esetben is így van, amikor - mint jelen esetben is - az alperes egyáltalán nem nyilatkozik az ügy érdemében, kifejezetten vitatva ezzel az eljáró bíróság nemzetközi joghatóságát.

20 A fentieket figyelembe véve az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az egyezmény 57. cikke (2) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy azon szerződő állam bírósága, amely elé olyan alperest idéznek meg, aki valamely másik szerződő állam területén rendelkezik lakóhellyel, joghatóságát alapíthatja olyan speciális egyezményre, amelynek az első állam is részese, és amely a joghatóságra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, még abban az esetben is, ha az alperes a tárgybeli eljárás során az ügy érdemében nem nyilatkozik.

A költségekről

21 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i - a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel módosított - egyezmény 57. cikke (2) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy azon szerződő állam bírósága, amely elé olyan alperest idéznek meg, aki valamely másik szerződő állam területén rendelkezik lakóhellyel, joghatóságát alapíthatja olyan speciális egyezményre, amelynek az első állam is részese, és amely a joghatóságra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, még abban az esetben is, ha az alperes, a tárgybeli eljárás során az ügy érdemében nem nyilatkozik.

Aláírások

1? Az eljárás nyelve: német.