BH 1999.3.101 A kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásai közül a "kereskedés" és a "forgalomba hozatal" elhatárolásánál irányadó szempontok [Btk. 282. § (1) bek és (3) bek. a) pont].

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az I. r. vádlott az ismeretlen módon birtokába jutott 947,9 g amfetamin tartalmú por értékesítésével megbízta a II. r. vádlottat, aki viszont kellő ismeretség hiányában az értékesítéshez a III. r. vádlott segítségét kérte. A III. r. vádlott által ugyanilyen céllal bevont IV. r. vádlott jutott el az általa tudottan kábítószerügyletek iránt is érdeklődő V. r. vádlotthoz, aki a vevő személyét megjelölve közreműködött az ügylet lebonyolítása helyének és idejének a megszervezésében. Az I. r. vádlott megbízása alapján a hozzátartozója ekkor az amfetamint tartalmazó csomagot a II. r. és III. r. vádlottnak átadta, majd a IV. r. vádlott is hozzájuk csatlakozva a megjelölt helyszínre mentek. Az V. r. vádlott közvetítésével a vevőként jelentkező külföldi személynek az amfetamint vételre ajánlották. A vevő a porból mintát kért, és közölte, hogy a helyszínre rövidesen visszatér. Távozását követően azonban rendőri intézkedésre került sor, így a kábítószer értékesítését megakadályozták.

E tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményét jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében állapította meg, amelyet valamennyien a kábítószerrel kereskedéssel valósítottak meg. Jogi okfejtésének alátámasztására arra hivatkozott, hogy a kereskedés a kábítószer forgalmazásában való bármiféle közreműködés, így a kábítószerrel az eladón és a vevőn kívül kereskedik a közvetítői sor valamennyi tagja is, a bűncselekmény befejezetté válásához pedig az adásvétel tényleges létrejötte nem szükséges.

E magatartási formát a legveszélyesebbnek tartva, a bűncselekmény tárgyi súlyát növelő tényezőként, míg az alapmennyiség több mint húszszorosát meghaladó, rendkívül nagy mennyiségű kábítószerre történő elkövetést súlyosító körülményként értékelte.