A Kecskeméti Törvényszék K.21930/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 240. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. §, 19. §, 21. §, 26. §, 102. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék K.21930/2009/4.*, Kúria Kfv.39097/2010/6. (BH 2011.4.115)

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

12345/1234/1..szám

A bíróság Dr. Igaz Ferenc ügyvéd (6300 a város, Szent István király u. 42.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek, - D.A. (alperes címe) által képviselt alperes címe (alperes címe) alperes ellen, - illetékügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási iratok tartalma és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint vevő a 0000.00.00. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az eladó tulajdonát képező a város 0123. hrsz. alatt felvett összesen 794 négyzetméter területű, belterületi "saját használatú út" megjelölésű ingatlant, a a város 1234 hrsz. alatt felvett, összesen 5801 négyzetméter területű belterületi "épület és udvar" megjelölésű ingatlant, végezetül ugyancsak a a város 2222 hrsz. alatt felvett összesen 794 négyzetméter területű "udvar" megjelölésű ingatlant a kölcsönösen kialkudott 80.000.000 forint vételárért.

Az elsőfokú hatóság a perrel érintett ingatlanoknál 0000.01.00.-én helyszíni szemlét folytatott le és az ekkor készült jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az 0123 és az 2222 hrsz.-ú ingatlanok közül kettőn nem áll felépítmény, míg a harmadikon egy körülbelül 10 éve megkezdett szerkezetkész műszaki állapotú sportközpont céljára létesülő felépítmény áll. A betonalapozású, zsindellyel fedett épület földszinti és tetőtéri hasznos alapterülete 470 négyzetméter, míg a pince megközelítőleg 50 négyzetméter.

A cégnyilvántartás adatai szerint a felperes főtevékenysége az ingatlan vásárlásakor épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése volt. A társaság főtevékenységeként a nyilvántartásban nem szerepelt az ingatlanforgalmazás.

A felperes tulajdonjogát a a városi Körzeti Földhivatal a perbeli ingatlanokra 000000/0/0000.00.01. számú határozatával bejegyezte.

A felperesi társaság 0001.01.00..-én kelt társasági szerződésmódosítása alapján a cégbíróság fő tevékenységként 0002.01.00..-én az ingatlanforgalmazást feltüntette.

A tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződést a szerződést kötő felek, utóbb 0000.03.03. napján módosították, hogy az eladó hozzájárulásával a vevő az építési hatóságnál a szükséges tervek beszerzése és elkészítése után az építési engedély módosítására illetőleg a beépítetlen területeken új építési engedélyek szerzésére eljárhasson.

Az elsőfokú adóhatóság az ingatlan bejelentett forgalmi értékét elfogadva a felperest 0123456789. számú fizetési meghagyásával 80.000.000 forint után 10 %-os illetékkulcs alkalmazásával 8.000.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú hatóság 0011223344. számon kézbesített döntésével az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította.

Az alperesi igazgatóság 0021.21.21..-én kelt 1122334455. számú fizetési meghagyásával a felperes terhére 6.780.000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki.

A felperes fellebbezésében foglaltakra utalással, melyben a fellebbező arra hivatkozott, hogy a szerző fél által kezdeményezett földhivatali eljárásban, a három megvásárolt ingatlan egyesítését, majd megosztását követően hat darab építési telek jött létre, azt állapította meg, hogy az 0123-as hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan teljesülnek a kedvezmények igénybevételének a feltételei, így a 794 négyzetméteres telek után fizetendő illeték felfüggesztésre került.

Az 2222 hrsz.-ú ingatlan azonban az adásvétel időpontjában telekhatár rendezés nélkül nem volt beépíthető, így a kedvezmény az érintett ingatlan esetében nem volt figyelembe vehető.

Az 1234. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a helyszíni szemle és az építési engedély adatai alapján, értékelve az épület eredeti elképzeléseknek megfelelő funkcióját, ugyancsak nem látott lehetőséget a kedvezmény alkalmazására.

Az elsőfokú adóhatóság összehasonlító adatok alapján az illetékszámítás menetét részletezve határozta meg a fizetendő illeték összegét.

A felperes fellebbezése folytán az alperes a 3214.01.52..-én kelt 6666777788 iktatószámú határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta.

Vizsgálva az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26.§. (1) bekezdés a.) pontja alapján adható feltételes illetékmentesség törvényi előfeltételeit, arra mutatott rá, hogy az 2222 hrsz.-ú ingatlan a város Város Jegyzőjétől 2007-0/1756.számon kapott tájékoztatás alapján az adásvétel időpontjában telekhatár rendezés nélkül nem volt beépíthető, így az adózó által kérelmezett kedvezmény az érintett ingatlan esetében nem volt figyelembe vehető.

Az 1234. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az ott befejezetlenül álló felépítmény eredeti funkciója alapján ugyancsak nem látott lehetőséget a feltételes illetékmentesség alkalmazására.

Egyetértett a felperes Itv. 23/A.§. (1) bekezdésére alapított illetékkedvezmény iránti kérelme elutasításával is, rámutatva arra, hogy a felperes fő tevékenysége a vizsgált időszakban nem az ingatlanforgalmazás volt.

Hangsúlyozta, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése alapján keletkezik.

A lakás, illetőleg a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának értelmezését követően úgy foglalt állást, hogy a vagyontárgy minősítése tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó.