BH 2022.12.321 Közjegyzői okirat akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a feltétel bekövetkeztét - az adott esetben a felmondást és a felmondás közlését - is közokirat tanúsítja [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 369. § a) pont; 1994. LIII. törvény (Vht.) 23/C. § (1)-(2) bek.; 1991. évi XLI. törvény 142. § (2) bek., 147/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes és az alperes 2008. május 9-én CHF alapú "szabadfelhasználású jelzáloghitelre egyenletes részletfizetéssel hat hónapos kamatperiódussal" elnevezésű szerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes 136 589 CHF összegű kölcsönt adott az I. rendű felperesnek, aki vállalta a kölcsön és járulékai törlesztését.

[2] A szerződés VII. pontjába foglalt ún. "Svájci frank klauzula" rendelkezés szerint: ha a CHF/HUF árfolyamának nagymértékű változása miatt - legalább 5%-os változás - (figyelembe véve az esetleg megváltozott ingatlanpiaci viszonyokat is) a biztosítékul nyújtott ingatlan értéke már nem lesz az alperes számára kielégítő mint biztosíték, akkor az I. rendű felperes köteles pótfedezetet biztosítani. Az I. rendű felperes nyilatkozata szerint az alperes felvilágosítását, amely szerint a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás, megértette és ezen információ ismeretében is igénybe kívánja venni a szerződésben meghatározott kölcsön összeget.

A szerződés megkötését megelőzően 2008. április 1-jén az I. rendű felperes a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól szóló tájékoztatást írt alá. Eszerint az alperes tájékoztatta, hogy a választott idegen deviza átváltási aránya - árfolyam - a napi piaci mozgások hatására változhat, az esetlegesen kedvezőtlen árfolyamváltozás/emelkedés előre nem látható, előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. Abban az esetben, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, úgy csökken a finanszírozás forint ellenértéke, az adott törlesztőrészlet megfizetéséhez kevesebb forint szükséges, ellenkező esetben, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, növekedik a finanszírozás ellenértéke, magasabb forint összeg szükséges a törlesztő részlet megfizetéséhez. A kölcsön kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR/EURIBOR) határozzák meg. A kamatláb rendszeres időközönként változik, a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz igazodik. A kamatszint a finanszírozás devizanemében többnyire különbözik a forint kamatszintjétől és teljesen más tendenciát követhet. Az alperes ennek következtében nem vállalt felelősséget arra, hogy a piac kedvezőtlen alakulása miatt az I. rendű felperesnél esetlegesen bekövetkező többletterhet átvállalja.

[3] Az I. rendű felperes a kölcsönszerződés aláírásával igazolta, hogy a külföldi devizában történő finanszírozás kockázatairól világos tájékoztatást kapott, a kockázati összetevőket ismeri, a szerződéskötés napján pedig közjegyzői okiratba foglaltan egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. A szerződő felek ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződéssel biztosították a kölcsönt. A II. rendű felperes 2015. január 19-én zálogkötelezettséget vállalt úgy, hogy az I. rendű felperes által fedezetül biztosított jelzálogjoggal terhelt ingatlan fele részének tulajdonosa lett házassági közös vagyon jogcímén.

[4] A szerződésszerű visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt az alperes közjegyzői okiratba foglaltan 2015. október 16-án azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést. A felmondást tartalmazó közokiratot a közjegyző postai úton küldte meg a felpereseknek, akik azt 2015. október 22-én vették át. A közjegyző helyettese a kézbesítésről készített tanúsítványt, amely tartalmazta a küldemények ragszámát, a postai megküldés és az átvétel időpontját, és amely tanúsítványhoz mellékelte a felmondást tartalmazó közjegyzői okirat (jegyzőkönyv) hiteles kiadmányát.

[5] Az alperes a közokiratok végrehajtási záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.

A felperesek keresete, az alperes védekezése

[6] A felperesek keresetükben az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték - továbbiak mellett - arra hivatkozással, hogy a nem megfelelő árfolyamkockázati tájékoztatás következtében az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelensége folytán a kölcsönszerződés érvénytelen, ezért a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, emellett nem álltak fenn a közvetlen végrehajtás elrendelésének a Vht. 23/C. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt feltételei sem.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek elleni végrehajtást megszüntette. Ítélete indokolásában kifejtette: a kölcsönszerződéstől a felperesek az alperes felmondását megelőzően elálltak, így a felmondás joghatás kiváltására nem volt alkalmas, a végrehajtás elrendelésének feltételei nem álltak fenn, ugyanakkor nem találta alaposnak a felpereseknek a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére vonatkozó érveit.

[9] Az alperes fellebbezését, valamint a felperesek csatlakozó fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet.

[10] A jogerős ítélet indokai szerint az alperes által adott árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelt a jogszabályi előírásoknak, valamint az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által kidolgozott követelményeknek, egy általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a tájékoztatás világos és egyértelmű volt, abból nem lehetett azt gondolni, hogy az árfolyamkockázat nem valós vagy esetleges korlátozott mértékű lenne. Az alperes közjegyzői okiratba foglaltan mondta fel a kölcsönszerződést, a közokirati forma választása a közvetlen végrehajtás elrendelésének érdekében történt, a közjegyző a vele közölt banktitkot eljárása során használta fel, az adatokat megvédte, nem hozta nyilvánosságra. Rámutatott a másodfokú bíróság: a közjegyző felmondást tartalmazó jegyzőkönyvét és annak a felperesek részére történt feladását igazoló tanúsítványt egymáshoz fűzve kell kezelni és értelmezni, ezért nincsen szükség a felmondás közlését tanúsító tanúsítványban a felmondás megismétlésére. A felperesek rosszhiszeműen, jobb tudomásuk ellenére állították, hogy a feladás tényét tanúsító tanúsítvány nem tartalmazza a feladás helyét. Kitért a jogerős ítélet arra is, hogy az alperes nem fogadta el jogszerűnek a felperesek elállását, az elsőfokú bíróság megalapozatlan következtetésre jutott a felperesek elállásával kapcsolatban.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, a keresetüknek helyt adó határozat meghozatala iránt - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.

[12] Sérelmezték a felperesek, hogy a felperes a kölcsönszerződés aláírása előtt nem tájékoztatta őket az árfolyamkockázatról olyan módon, hogy az megfeleljen a világosság és az érthetőség követelményének. Az alperesnek bizonyítania kellett volna, hogy az árfolyamkockázat korlátlanul és kizárólag őket terheli, kockázatvállalásuknak nincs felső határa, az árfolyamváltozás lehetősége valós, a kölcsön futamideje alatt is bekövetkezhet, az árfolyamváltozással számolni kell, az nem elhanyagolható mértékű kockázatot jelent, nem elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket, azok a futamidő alatt jelentős mértékben megemelkedhetnek, továbbá azt, hogy a tájékoztatásra megfelelő módon és időpontban került sor a szerződés aláírása előtt úgy, hogy elengedő idő állt rendelkezésükre annak megértésére és arra, hogy döntésüket ehhez igazítsák. A tájékoztatásnak arra is ki kellett volna terjednie, hogy a tagállam fizetőeszközének leértékelődése és a külföldi kamatlábak emelkedése milyen hatást gyakorol a törlesztőrészletre és arra is, hogy a fogyasztó gazdasági helyzete emiatt nehezen elviselhetővé válhat.