A Fővárosi Törvényszék P.22362/2015/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 81. §, 164. §, 195. §, 199. §, 206. §, 233. §, 267. §, 268. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 348. §, 350. §, 360. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 56. §] Bíró: Port Gabriella

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/6.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Glegyák Jenő ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

perújító felperes(perújító felperes címe.) perújító felperesnek

Dr. Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: Dr. Barna Júlia Zsuzsa ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a Fővárosi Ítélőtábla ...Pf..../2011/12. sorszámú jogerős részítéletét perújító felperes II. rendű felperes vonatkozásában teljes egészében hatályon kívül helyezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.597.000,- (Hétmillió-ötszázkilencvenhétezer) Ft-ot és ennek az összegnek a 2006. november 17. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, 2013. július 1. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a kérelmet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 952.500,- (Kilencszázötvenkettőezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - 1.275.000,- (Egymillió-kettőszázhetvenötezer) Ft eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - 225.000,- (Kettőszázhuszonötezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell írásban 3 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet változatlanul kötelező.

I n d o k o l á s

Felperes a ...P..../2010. számon folyamatban volt perben, mint II. rendű felperes végleges keresetében 52.044.000 forint és annak 2006. november 16-tól számított törvényes kamata megfizetése kérte kötelezni alperest kártérítés jogcímén. A Fővárosi Törvényszék a 2010. október 21-én kihirdetett és a 15. sorszámú végzéssel kijavított ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek - jelen eljárás perújító felperesének - 41.475.200 forintot valamint ennek 2006. november 16-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 191.280 forint perköltséget. Ezt meghaladóan II. rendű felperes keresetét elutasította.

Az ítélet indokolásában rögzített tényállás szerint a felperesek 2006. év során "biztosítás" elnevezésű biztosítási szerződéseket kötöttek az alperes jogelődjével a cég neve Zrt-vel 1-es személy függő biztosításközvetítő közreműködésével. Felperesek a szerződés megkötését követően jelentős összegű eseti díjakat adtak át 1-es személynek, amelyről "Értesítő eseti díj befizetéséről" elnevezésű okiratot kaptak. 1-es személy a készpénzben átvett összegeket nem fizette be, azzal sajátjaként rendelkezett, cselekménye miatt büntetőeljárás indult ellene. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy II. rendű felperes 2006. július 11-én 5.000.000 forintot, 2006. augusztus 11-én 2.160.000 forintot, 2006. augusztus 18-án 800.000 forintot, 2006. augusztus 28-án 800.000 forintot, 2006. szeptember 8-án 1.000.000 forintot, 2006. szeptember 22-én 1.500.000 forintot, 2006. szeptember 29-én 1.200.000 forintot, 2006. október 3-án 10.000.000 forintot, 2006. október 4-én 13.000.000 forintot, 2006. október 6-án 1.500.000 forintot, 2006. október 13-án 3.550.000 forintot, 2006. október 20-án 2.500.000 forintot, 2006. október 27-én 960.000 forintot, 2006. november 3-án 2.670.000 forintot, 2006. november 10-én 1.880.000 forintot, 2006. november 16-án pedig 3.524.000 forintot adott át eseti díjként 1-es személynek. 1-es személy 2007. márciusában 80.000 forintot, 2007. áprilisában 120.000 forintot visszafizetett II. rendű felperes részére. Az 52.044.000 forint átvételét 1-es személy közjegyző közjegyző előtt elismerte. II. rendű felperes a saját pénzén és a felvett hitelen kívül családtagjaitól, barátaitól kapott pénzt is befektette. A bíróság a Ptk. 350. § (1) és (2) bekezdése valamint 348. § (1) bekezdése alapján alperes kárfelelősségét megállapította az ügynök tevékenységéért és vizsgálta, hogy a felperesek mindent megtettek-e a kár megelőzése vagy csökkentése érdekében. Úgy ítélte meg, hogy felperesek a kár megelőzése érdekében nem a megkívánt gondossággal jártak el, amely a kár bekövetkezését és mértékét is jelentősen befolyásolta, ezért 80-20 %-os kármegosztást alkalmazott.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2011. június 29-én hozott ...Pf..../2011/12. sorszámú részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az I-III. rendű felperes - így tehát köztük jelen eljárás perújító felperese - keresetét teljes terjedelmében elutasította, míg a IV. rendű felperes esetében az ítélet fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit pedig hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Kötelezte II. rendű felperest alperes részére 1.237.900 forint első- és másodfokú perköltség és az állam javára 294.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére.