A Fővárosi Törvényszék K.701146/2020/12. számú határozata közbeszerzési ügyben hozott d.44/6/2020. sz. végzés, mint egyedi közigazgatási cselekmény jogszerűségével kapcsolatos jogvita elbírálása tárgyában. Bírók: Bőke Katalin Erzsébet, Fintáné dr. Vásárhelyi Julianna, Sára Katalin

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 103.K.701.146/2020/12.

A felperes: felperes

(cím1)

A felperes képviselője: dr. Szeiler Erika ügyvéd

Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság

(1026 Budapest, Riadó utca 5.)

Az alperes képviselője: Hubáné dr. Szabó Ágnes kamarai jogtanácsos

A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott D.44/6/2020. sz. végzés, mint egyedi közigazgatási cselekmény jogszerűségével kapcsolatos jogvita elbírálása

í t é l e t e:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint perköltséget.

A 36 000 (harminchatezer) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló cég1, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: ajánlatkérő) "...fejlesztése" tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a 2020. január 22-én feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában év, hó, napján megjelentetett 111.... iktatószámú hirdetménnyel. A beszerzés becsült értéke 489 879 937 forint volt, a részekre történő ajánlattételt az ajánlatkérő kizárta.

[2] A felperes az alpereshez 2020. február 13-án benyújtott jogorvoslati kérelmében az általa jogsértőnek értékelt közbeszerzési eljárást megindító felhívás és dokumentáció megsemmisítését kérte.

[3] Az alperes 2020. február 19-én kelt 4. sorszámú végzésében a Kbt. 151. § (2) bekezdésére, a Kbt. 148. § (2) bekezdésére, 149. § (1) bekezdésére, a Kbt. 150. § (1) bekezdésére, a Kbt. 3. § 16. pontjára, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM r.) 1. § (1)-(2) bekezdésére és (3) bekezdésére hivatkozva felhívta a felperest beadványa hiányainak pótlására, egyebek között - a beszerzés becsült értéke alapján számított - 2 449 400 forint összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére és annak megtörténtét tanúsító banki igazolás csatolására.

[4] A felperes az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg. Hiánypótlásként benyújtott beadványában előadta, hogy a tulajdonosi jogok miatt költségmentes, és kérte - az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikke szerinti egyenlőség és egyenlő bánásmód követelményeire tekintettel -, hogy az eljárás folytatását követően legyen mód a jogorvoslati kérelemmel a 25 m2 területet érintő 2 449 400 forint igazgatási szolgáltatási díj rendezésére.

[5] Az alperes a 2020. március 2-án kelt D.44/6/2020. számú végzésével a Kbt. 145. § (2) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva, a Kbt. 151. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a jogorvoslati kérelmet visszautasította, mivel a felperes a hiánypótlási felhívásnak - az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése és igazolása - nem tett eleget. A Kbt. 151. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárást az alperes a Kbt. 150. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő kérelem esetében, akkor indítja meg, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése megtörtént. E jogszabályi előírásoktól az alperes eltérni nem tud. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól csak egyes esetekben, és csak a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara és az ajánlatkérő mentesülhet. Nem ad lehetőséget a Kbt., és az MvM r. sem arra, hogy a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat a jogorvoslati eljárás lefolytatása után fizesse meg. Mentesülési eseteket az MvM r. egyáltalán nem állapított meg, és nem adott lehetőséget az igazgatási szolgáltatási díj utólagos megfizetésére sem. Az MvM r. 1. § (1) bekezdése is rögzíti, hogy az alperes eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és meghatározza annak mértékét is.

A kereset, a védirat

[6] A felperes az alperes végzése ellen előterjesztett keresetében elsődlegesen - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés a) pontja és 90. § (1) bekezdése alapján, hivatkozva a Kbt. 170. § (1) bekezdésére, 172. § (2) bekezdésére is - a végzés megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a felperes igazgatási szolgáltatási díj fizetésére nem, vagy csak a jogorvoslati kérelemmel támadott épület-kert beruházásra, a emlékmű területére figyelemmel azzal arányos igazgatási díjra kötelezett. Kérte az alperes jogorvoslati eljárás lefolytatására kötelezését is. Másodlagosan - ha a jogvitát a bíróság nem látja véglegesen eldönthetőnek - a Kp. 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes ismételt eljárás lefolytatására és a jogszabályoknak megfelelő módon történő elbírálására kötelezését kérte. Perköltségigényt nem érvényesített, költségjegyzéket nem csatolt.

[7] Keresetlevelében előadta, hogy évek óta végez kegyeleti, feltáró és tervező munkát név1 és név2 síremléke - a helyszín felállítandó emlékmű - megépítése érdekében, amelynek kivitelezésére érvényes építési engedéllyel is rendelkezik. A két ütemű fejlesztésből álló "Nagyközség .....projekt" (név épület és név épület-kert) tárgyú közbeszerzési eljárás előkészítése során a rendelkezésére álló dokumentációkat, információkat és a Sírkápolnával kapcsolatos alapítványi célokat az ajánlatkérővel megismertette. Az ajánlatkérő azonban - tisztességtelenül és rosszhiszeműen - azokat a kiírásban nem vette figyelembe. Ennek következtében a közbeszerzési eljárás megindítása jogsértő, mivel a tervek és a műszaki leírások nem felelnek meg a épület szellemi örökségének, a műemlékvédelem és a történelmi hagyományok által megkövetelt céloknak, és nem vette figyelembe az ajánlatkérő a területre érvényes építési engedély tartalmát és a NÖRI határozatát sem. Az ajánlati felhívásnak a épület-kertre vonatkozó II.2.4. pontja szerinti műszaki tartalom része az név emlékművet teljesen figyelmen kívül hagyta, megvalósítását akadályozza, annak ellenére, hogy a park területéből csak mintegy 25 m2-t foglalna el. Az ajánlatkérő részére átadott dokumentáció azért sem lett volna mellőzhető, mert annak figyelmen kívül hagyásával név1 végakarati szándéka sérül, és mindez összeegyeztethetetlen Magyarország Alaptörvényével, a jogállamisággal, a magyar és európai társadalmi értékekkel is. A emlékmű megvalósulásához ezért az ajánlatkérői fejlesztési terv átdolgozása elengedhetetlenül szükséges. Hangsúlyozta, hogy nem az név épület, hanem a épület-kert fejlesztése ütközik a felperesi projekttel.