A Kúria Kvk.37344/2015/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., II. cikk, IX. cikk (1) bek., (4) bek.] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

***********

KÚRIA

Kvk.II.37.344/2015/3.szám

A Kúria kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2015. április 8-án meghozott 66/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 66/2015. számú határozatát - a Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 37/2015. (IV.02.) OEVB számú határozatára is kiterjedően - megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Fidesz Tapolcai Szervezete a honlapján megosztott videófilmben valótlanul állította, hogy "A cég vezetői között ott ült felperes neve"; "felperes neve dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett". Ezek a kijelentések valótlan ténymegállapítást tartalmaznak, ezért a Fidesz Tapolcai Szervezete megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét.

A Kúria a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

Az eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Egy magánszemély 2015. április 1-én kifogást nyújtott be a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Ebben előadta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel az a Fidesz Tapolcai Szervezete a jogait nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen gyakorolta akkor, amikor a www.facebook.com <http://www.facebook.com/> közösségi hírportálon a Fidesz Tapolca hivatalos oldalán 2015. március 29-én megosztott egy videót, "felperes neve bemutatkozik" címmel. A videó sérelmezett közlése szerint "A cég vezetői között ott ült felperes neve. felperes neve dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett". A kifogást tevő véleménye szerint a választók jogos érdekét sérti, hogy valótlan tényállítások jelennek meg egy jelöltről, ezek a közlések alkalmasak arra, hogy a közvéleményt, így a választókat negatívan befolyásolják, egyúttal sértik felperes neve jó hírnévhez való jogát, becsületét. Álláspontja szerint a videó a kifogásolt részében tényeket közöl és híresztel, nem pedig a Fidesz Tapolcai Szervezetének véleményét tartalmazza.

Rögzítette, hogy a sérelmezett közlés önkényes, mivel semmilyen adat vagy tény nem támasztja alá, így az sérti felperes neve becsületét. A kifogástevő hivatkozott arra és bizonyította is, hogy felperes neve 2010. szeptember - októberében nem volt a Zrt. vezetőségének tagja, hanem felügyelő bizottsági tag (FEB-tag) volt. Előadta, hogy a felügyelő bizottság ellenőrző tevékenységet végez, így még csak köznyelvileg sem lehet egy FEB-tagot a vezetőség körébe sorolni. Utalt a 2010 októberében hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a gazdasági társaság ügyvezetésére vonatkozó 21. § (1)-(4) bekezdéseire, valamint a felügyelőbizottságról rendelkező 33. § (1) bekezdésére.

Állította, hogy felperes neve semmit sem tudott tenni a tragédia elkerülése érdekében, a video állítása felperes neve büntetőjogi felelősségét veti fel. Hangsúlyozta, hogy az iszapkatasztrófával összefüggésben a büntetőeljárás még tart, abban ítélet még első fokon sem született, emellett felperes neve büntetőjogi felelőssége az eljárásban fel sem merült.

Kérte, hogy az OEVB a kifogást érdemben vizsgálja meg, az abban foglaltaknak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Fidesz Tapolcai Szervezete jogsértést követett el, a további jogsértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.

Az OEVB 37/2015. (IV.02.) számú határozatában a kifogást elutasította. Megállapította, hogy felperes neve az iszapkatasztrófa idején a Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt, s mint ilyen személy - a közfelfogás szerint - a társaság vezetőségi tagságával egy megítélés alá esik, figyelemmel arra is, hogy a felügyelő bizottságnak és tagjainak kötelezettségei közé tartozik minden, a vállalat működésével kapcsolatos anomália jelzése. Az OEVB köztudomású tényként kezelte, hogy a vállalat részéről senki sem tett semmit a tragédia elkerülése érdekében.

A kifogást tevő fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 66/2015. számú határozatában az OEVB 37/2015. (IV.02.) számú határozatát - az indokolás kiegészítésével - helybenhagyta.

Az NVB az ügy elbírálása során irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontját.

Annak releváns részeit kiemelve a következőkre mutatott rá:

A vizsgált megnyilvánulásra választási kampányban került sor. A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása, mely nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán dönthetnék el, hogy kire szavazzanak. A közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik. Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák.

A NVB vizsgálta az értékítélet, illetve a tényállítás közötti különbségtételt. Kiemelte, hogy indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között is, mert míg a vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt. Fontos szempontnak tartotta, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet, meg tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt, hiszen erre minden lehetőség adott egy választási kampány során. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.

Figyelembe vette, hogy az Alkotmánybíróság szerint a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmet élvez, és így annak korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. Ennek megfelelően a közügyek vitatását érintő véleményszabadság korlátozását előíró jogszabályokat megszorítóan szükséges értelmezni.