A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20133/2022/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A közszereplők közéleti témában folyó nyilvános vitájában megfogalmazott. tényállításnak nem minősülő közlések jóhírnév sértő voltának megítélése során vizsgálandó kérdések és irányadó szempontok.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.133/2022/8.

A Fővárosi Ítélőtábla az Andrási & Hegedűs Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Andrási Gergely Pál ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Hőrich Ferenc ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű, dr. Elek József ügyvéd (II. rendű alperesi képviselő címe) által képviselt II. rendű alperes (II. rendű alperes címe) II. rendű, a Dr. Káposztás Zoltán Ügyvédi Iroda (III. rendű alperes címe, ügyintéző: dr. Káposztás Zoltán ügyvéd) által képviselt III. rendű alperes (III. rendű alperes címe) III. rendű és a Tóth Péter Bence Ügyvédi Iroda (III. rendű alperes címe, ügyintéző: dr. Tóth Péter Bence ügyvéd) által képviselt IV. rendű alperes (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. január 20. napján meghozott 19.P.20.259/2021/23. számú ítélete ellen a felperes 25. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az adóhatóság külön felhívására fizetendő összeg helyesen illeték.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint + áfa, a II. rendű alperesnek 100.000 (százezer) forint, a III. és IV. rendű alpereseknek személyenként 30.000 (harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az állam javára az adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes a kereseteiben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdését, 2:43. § d) pontját, a 2:51. § (1) bekezdés a) pontját és a 2:52. §-át megjelölve annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a saját közösségi portál oldalán 2021. január 5. napján közzétett írásában (a továbbiakban: bejegyzés) azt a valótlan tényt állította, hogy az ő bosszúja, hogy a település1i önkormányzat település2i gyermeküdülőjének fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie, megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy a portál3 internetes oldalon 2021. január 5. napján megjelent "I.r. alperes: A település1i gyerekeken áll bosszút a párt1" című írásában azt a valótlan tényt híresztelte, hogy az ő bosszúja, hogy a település1i önkormányzat település2i gyermeküdülőjének fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie, megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte annak megállapítását, hogy a III. rendű alperes azzal, hogy a portál2 internetes oldalon 2021. január 5. napján megjelent "I.r. alperes: Olyan szintre érkeztünk felperes bosszúhadjáratában, ami példa nélküli" című írásában azt a valótlan tényt híresztelte, hogy az ő bosszúja, hogy a település1i önkormányzat település2i gyermeküdülőjének fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie, megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte annak megállapítását, hogy a IV. rendű alperes azzal, hogy a portál internetes oldalon 2021. január 5. napján megjelent "Beintett a kormány település1nak, rengeteg pénzt kell visszafizetni egy befejezetlen települési üdülő miatt" című írásában azt a valótlan tényt híresztelte, hogy az ő bosszúja, hogy a település1i önkormányzat település2i gyermeküdülőjének fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie, megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az I.-IV. rendű alpereseket személyenként 100.000 forint sérelemdíj és annak 2021. január 6. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére is kérte kötelezni.

[2] Előadta, az I. rendű alperes a bejegyzésben azt a valótlan tényt állította, hogy az ő bosszúja az, hogy a település1i önkormányzat település2i gyermeküdülőjének fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Ezt a bejegyzést vették át, és annak tartalmát közölték cikkeikben II.-IV. rendű alperesek. Az I. rendű alperes valótlan tény állításával, a II.-IV. rendű alperesek valótlan tény híresztelésével követték el a jogsértést.

[3] A bejegyzés és a cikkek egyértelműen azt a látszatot keltik, illetve azt sugallják, mintha neki köze lenne ahhoz, hogy a gyermeküdülő fejlesztésére kapott állami támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie. Mi több, mintha "bosszú" gyanánt intézte volna el a visszafizetést. Ezzel szemben a valóság az, hogy az minisztérium (a továbbiakban: minisztérium 2020. december 15. napján kelt levelében tájékoztatta az I. rendű alperest arról, hogy a határidő módosítás iránti kérelmet elutasítják, és záró beszámolót kell készíteni legkésőbb 2021. március 1. napjáig. Ehhez neki semmi köze, sem a döntés kezdeményezését vagy meghozatalát, sem pedig a szervezetet tekintve. Az nem lehet kérdéses, hogy az állított, illetve híresztelt tény rá nézve jóhírnév sértő, hiszen gyakorlatilag ezzel azt állítják az alperesek, hogy az ő közbenjárására, az ő "bosszújából" rendelték el a visszafizetést, mintha ő "befolyásolta" volna az minisztériumot a döntés meghozatala során. Ezzel még azt is sugallják, hogy közmegbízatásával visszaélve bűncselekményt követett el. Mindezek miatt álláspontja szerint joga van kérni a jogsértés megállapítását, továbbá az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjat követelhet.

[4] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kifogásolt bejegyzést polgármesteri minőségében egy közéleti vitában tette. Abból egyértelműen kiderül, hogy nem kizárólag a felperesre utalóan közli gondolatait, hanem kifejezetten a rivális politikai párttal kapcsolatban fejti ki véleményét. A kormányzattal folytatott levelezése alapján megállapítható, hogy egy vita alakult ki az önkormányzat és az minisztérium között egy közérdekű ügyben, és joggal alakult ki benne az a vélemény, hogy a felperes hatást tud gyakorolni a kormányzati döntésekre. A felperes ugyanis a kormánypárt országgyűlési képviselője, parlamenti frakcióvezetője, amiből az általános közfelfogás szerint is levonható az a következtetés, hogy képes befolyásolni a kormányzati intézkedéseket. A felperes kiemelt közszereplő, ezért a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat alapján a vele kapcsolatos véleménynyilvánítás megengedett köre tágabb. E körben hivatkozott a Ptk. 2:44. §-ra és a 7/2014. (III. 7.) AB határozatra is. Utalt arra is, hogy már a bejegyzést megelőzően is kölcsönösen bírálták egymást a felperessel politikai tevékenységükkel, munkájukkal kapcsolatban. Vitatta, hogy a felperes keresetében kifogásolt közlések tényállítások lennének, álláspontja szerint azok egy országos jelentőségű közéleti-politikai vitában megfogalmazott véleménynek tekinthetők. A felperes ellenséges hangvétele alapján joggal alakulhatott ki benne az a vélemény, hogy a támogatás visszavonása mögött a felperes személye is meghatározó lehet, ekként a visszafizetésre kötelezés az addig is megtapasztalt bosszúhadjárata egyik eleme.