A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20291/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.291/2018/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (címe ; ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd) által képviselt VI.rendű alperes neve (VI. rendű alperes címe) VI. rendű alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 1. napján kelt 64.P.21.557/2017/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a VI. rendű alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 96.000 (Kilencvenhatezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes és a VI. rendű alperes vonatkozásában megismételt eljárásban a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a VI. rendű alperesnek 15 napon belül 40.000 forint + áfa perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 60.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A felperes keresetét az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében, a Ptk. 75. § (1) bekezdésében, a 78. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján bírálta el, figyelemmel a PK 12. és 14. számú állásfoglalásban írtakra.

Rögzítette, hogy a felperes azáltal, hogy a sajtónyilvánosságot vállalva betekintést engedett a magánéletébe, a ... fennálló kapcsolatába, ezen témához kapcsolódóan közszereplőnek minősül, így fokozottabb tűrési kötelezettség terheli. Kifejtette, hogy a felperes és ... között ... év korkülönbség volt, ennek okán a sajtó számos cikkben alkotott értékítéletet, véleményt a nem mindennapi kapcsolatról. A felperesnek - azzal, hogy saját elhatározásából a nyilvánosság elé lépett - számítania kellett arra, hogy erről a kapcsolatról számára negatív értékítéletek is megfogalmazódnak.

Arra a meggyőződésre jutott, hogy a sérelmezett, "..." közlés és a "tartja" szóhasználat nem tényállítás, hanem az az újságíró véleményét, értékítéletét tükrözi, ezért nem látott lehetőséget a jóhírnév védelméhez fűződő jog megsértésének a megállapítására. Kifejtette, hogy a "tartja" kifejezés párkapcsolattal összefüggésben használatos, módosult jelentéstartalma a köznyelvben annak leírására szolgál, hogy a kapcsolatban részes felek a személyiség lényeges aspektusát illetően nem egyenrangúak. A véleményalkotó szerint a ... év korkülönbség önmagában is, de további aspektusok tekintetében is kirívó egyenlőtlenségeket tükröz. A sérelmezett minősítés ugyanakkor a közszereplőnek tekintendő felperes fokozott tűrési kötelezettségére is tekintettel nem lépi át a véleménynyilvánítás szabadságának határát, az a felperes becsületét, emberi méltóságát sem sérti.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott. Az ügyvédi munkadíj körében a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában és 6. §-ában írtakra figyelemmel döntött.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést a felperes terjesztett elő, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a VI. rendű alperes tekintetében előterjesztett keresetének teljes körűen helyt adó döntés meghozatalát indítványozta, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

Megítélése szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor személyét közszereplőnek minősítette. Hivatkozott az 1/2015. (I. 16.) AB határozatban írtakra, amely a közszereplő fogalmának meghatározásakor kimondta, hogy a védett véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és a közszereplő politikusokkal kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetében. Ennek okán saját maga nem tartozik fokozottabb tűrési kötelezettséggel, miután közhatalmat nem gyakorol és nem is közszereplő politikus. E körben utalt a 36/1994. (IV. 24.) és a 7/2014. (III. 7.) AB határozatban írtakra is, kifejtve, hogy esetében a méltányolható közérdek, valamint a szükséges és arányos mérték sem áll fenn, illetve az alperesi közlés az emberi méltóságának és az abból fakadó személyiségi jogoknak a sérelmével jár.

Téves tehát az az álláspont, miszerint azáltal, hogy betekintést engedett a ... fennálló kapcsolatába a témát érintően közszereplőknek minősülne.

Nem helytálló az a megállapítás sem, amely szerint a VI. rendű alperes azon közlése, hogy "...", nem minősül tényállításnak. A bizonyíthatósági teszt elvégzése alapján ezen közlés valóságtartalma igazolható vagy cáfolható.

A PK 12. számú véleményből kiindulva téves az az álláspont is, mely szerint a "tartja" szó használata a köznyelvben azt jelenti, hogy a kapcsolatban részes felek a személyiség valamely lényeges aspektusát tekintve nem egyenrangúak, együttlétük nem tekinthető természetesnek. Ezzel ellentétben az átlagolvasó és a társadalmi közfelfogás a sérelmezett kijelentést úgy értelmezi, hogy kizárólag testi, szexuális kapcsolat miatt volt együtt ..., közöttük érzelmi kapocs nem állt fenn. Ekként volt párját csupán szexuális eszközzé degradálta, testileg az ... kihasználta. Mindez nem felel meg a valóságnak, kapcsolatuk érzelmi alapokon nyugodott, tisztelettel bánt párjával, őt semmilyen tekintetben - így szexuálisan - sem használta ki. A kifejezést a közfelfogás úgy értelmezi, hogy volt párját kihasználta, belőle valamilyen módon hasznot húzott. Az idézett közlés egyértelműen valótlan és sértő tartalmú, a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát sérti. Az alperes valótlanul úgy állította be személyét, mint aki pusztán háziállatként tartja párját abból a célból, hogy belőle hasznot húzzon, jelen esetben szexuális értelemben.

A VI. rendű alperesi közlés véleménynyilvánításnak minősítése esetére arra hivatkozott, hogy az személyére nézve indokolatlanul bántó, sértő és lealacsonyító, melynek okán az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát sértette meg az alperes. A kifejezés ugyanis nem az emberek közötti szerelmi kapcsolat leírására alkalmas, hanem csakis az állatok vonatkozásában értelmezhető. A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére [1/2015. (I. 16.) AB határozat]. Az emberi méltóság alkotmányos helyéből következik, hogy az még a kitüntetett szereppel bíró véleménynyilvánítási szabadságnak is korlátja lehet. [7/2014. (III. 7.) AB határozat].

A VI. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult annak helytálló indokai alapján. A sérelmezett közlés olyan újságírói véleményt, értékítéletet tükröz, amely a felperestől származó, a cikkben olvasható nyilatkozatokból következik.