A Kúria Pfv.21883/2014/3. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §] Bírók: Harter Mária, Káldi Zoltánné dr. Kollár Csilla, Mocsár Attila Zsolt

A határozat elvi tartalma:

Devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia az ügyfelet érintő kockázatot. Az ügyfél által aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletre. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az árfolyam változásának lehetőségére és e változás törlesztőrészletre gyakorolt hatására. A tájékoztatás azonban nem terjedhet ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére. Abban az esetben, ha a fogyasztó a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta és a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, akkor azt - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára világos és érthető volt. 1959. IV. Tv. 209. § (4), 1996. CXII. Tv. 203. § (1), 1996. CXII. Tv. 203. § (6), 1996. CXII. Tv. 203. § (7)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.883/2014/3.szám

A Kúria a dr. Némethi Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű, valamint II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a Kálóczi, Bagi és Wittner Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bagi János Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt 3.P.22843/2013. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.633.897/2014/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá külön felhívásra az államnak 1.330.600 (Egymillió-háromszázharmincezer-hatszáz) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes pénzintézet a 2008. február 27-én megkötött kölcsönszerződés alapján deviza alapú (35.742,07 CHF, 5.800.000 forintnak megfelelő) kölcsönt nyújtott az I. rendű felperesnek 2028. március 10-i lejárattal. A kölcsön visszafizetéséért - az I. rendű felperes mellett - a II-IV. rendű felperesek egyetemleges kötelezettséget és zálogkötelezettséget vállaltak, emellett vételi jogot is alapítottak az alperes javára. A felperesek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatukat közokiratba foglalták.

A kölcsönszerződés 25. pontja szerint a felperesek átvállalták a CHF/HUF árfolyam-változásából eredő kockázatot, a 28. pont szerint pedig megismerték és magukra nézve kötelezőnek ismerték el az alperes általános szerződési feltételeiben és üzletszabályzatában foglaltakat, kijelentve, hogy a szerződéses konstrukció minden lényeges eleméről kimerítő tájékoztatást kaptak.

A kölcsönszerződés záradékát képező - különállóan aláírt - "általános kockázatfeltáró nyilatkozat"-ban a felperesek elismerték, hogy az alperes teljes körű tájékoztatást nyújtott részükre a deviza alapú hitelhez kapcsolódó árfolyamkockázatról, különös tekintettel arra, hogy a forinttól különböző devizanemben felvett hitel törlesztési és kamatfizetési kötelezettségének összege erősen függ az adott deviza forinttal, illetve egyéb devizákkal szembeni árfolyamának alakulásától. A deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a forintban folyósított kölcsön összegét.

Az alperes 2012. november 5-én közokiratba foglaltan, szerződésszegésre hivatkozással felmondta a kölcsönszerződést, és a közjegyzői okirat záradékolásával 2013. június 18-án végrehajtást kezdeményezett a felperesek ellen.

A felperesek a Pp.369.§ a) pontjára alapított keresetükben a végrehajtások megszüntetését kérték. Továbbiak mellett arra hivatkoztak, hogy a végrehajtások alapjául szolgáló kölcsönszerződés érvénytelen, mert az alperes - együttműködési kötelezettségét megszegve - nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a kölcsönszerződés megkötésének kockázatáról.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet; a felperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ítéletek indokolása szerint az alperes tájékoztatta a felpereseket az árfolyamváltozás lehetőségéről és ennek hatásáról a törlesztőrészletekre, ugyanakkor a tájékoztatásnak nem kellett kiterjednie az árfolyamváltozás mértékére. A kölcsönszerződés aláírásával a felperesek elismerték és tudomásul vették az alperes teljes körű tájékoztatását.

A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatala végett - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Azzal érveltek, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 205.§ (3) bekezdését, 209.§ (4) bekezdését és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 203.§ (1), (6) és (7) bekezdéseit.

Megismételték a tájékoztatással kapcsolatban a keresetükben foglaltakat és kihangsúlyozták, hogy deviza alapú kölcsönszerződés megkötésekor a "szokásos" mértéket meghaladó külön tájékoztatás szükséges annak érdekében, hogy a fogyasztó fel tudja mérni, milyen kockázatot vállal. Az alperes kockázatfeltárása hiányos volt: tartalmaznia kellett volna legalább azt, hogy a forint gyengülésével az adósság növekszik, s ha a kockázatnak nincsen felső határa, akkor az adósság korlátlanul növekedhet, a kamat és költség összegének kiszámítása a megnövekedett tőketartozás után történik, a tőketartozás és a fedezeti ingatlan értékaránya eltolódhat, az adós jövedelme forintban keletkezik, ebből következően a devizaárfolyam változásának kitett, továbbá, hogy a jövőben milyen árfolyamváltozás várható.

Az adóst terhelő árfolyamkockázat és annak viselése csak a bank által vizsgált hitelképesség és a teljesítőképesség határáig terjedhet.

Az alperes megsértette a körültekintő, tudatos, megbízható (prudens) hitelezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket; a hiányos kockázatfeltárás megtévesztő, tisztességtelen, így a CHF alkalmazására vonatkozó kikötés is. Ha az árfolyamkockázat korlátlan viselésének kikötése a pénzügyi intézménynek felróható okból nem világosan felismerhető, illetve nem érthető a fogyasztó számára, a szerződés tisztességtelensége megállapítható. Az alperes tisztességtelenül járt el, amikor nem valós információkat közölt, illetve információt hallgatott el. A deviza kikötése tisztességtelen, megfelelő tájékoztatás esetén nem kötötték volna meg a kölcsönszerződést.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költsége megtérítésére irányult. Kiemelte: az ő kötelezettsége a felperesek hitelképességének vizsgálata volt, viszont a felperesek feladata a fizetőképességük felmérése. A kölcsönszerződést annak megkötését megelőzően hosszabb időn keresztül tanulmányozhatták a felperesek, a szerződés megkötésével összefüggő valamennyi kockázatról kimerítően tájékoztatta a felpereseket.