BH 2014.12.368 A magyar bíróság joghatósága kizárólagos, ha a házasság felbontására irányuló kereset benyújtásakor a magyar állampolgársággal is rendelkező felperes szokásos tartózkodási helye - külföldről történő hazatelepülése következtében - Magyarországon van. Ezért a keresetlevelet nem lehet idézés ki­bocsátása nélkül elutasítani azon az alapon, hogy külföldi bíróság előtt már folyik a bontóper [1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: Nmjtvr.) 62/B. §, 62/D. § (2) bek., 65. §, 71. §, Pp. 130. § (1) bek. a) pont].

[1]Az elsőfokú bíróság végzésében a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította.

[2]A végzés megváltoztatása, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának mellőzése és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására utasítása érdekében a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés megalapozatlan és jogszerűtlen.

[3]Kiemelte, hogy az alperes által a házasság felbontása érdekében 2009 december közepén a kambodzsai bíróság előtt indított per idején ő már több mint két hónapja nem lakott Kambodzsában, ezért az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) 62/B. §-a szerint kizárólag a magyar bíróság rendelkezik a bontóperre joghatósággal.

[4]Hangsúlyozta, hogy az alperes 2012 májusában adott meghatalmazást magyarországi jogi képviselőjének, mely a házasság felbontása és a járulékos kérdések rendezése iránti peres eljárásra vonatkozik, tehát a Nmjtvr. 62/H. §-a helyes értelmezése szerint az alperes nem kifogásolta a magyar bíróság joghatóságát, sőt lényegében perbe bocsátkozott, így erre figyelemmel szintén nem kerülhetett volna sor a keresetlevél elutasítására.

[5]Nyomatékkal utalt arra, hogy olyan külföldi bíróság előtt van folyamatban a házassági bontóper, amely külföldi határozat a Nmjtvr. 70. § és 72. § (1) és (2) bekezdése miatt Magyarországon nem ismerhető el, mivel a kambodzsai bíróság eljárása semmilyen szempontból nem tekinthető jogszerűnek.

[6]A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a házasság felbontása pertárgyban helybenhagyta, a gyermekelhelyezés és a házastársi tartásdíj tekintetében mellőzte a felperes keresetlevelének idézés kibocsátása nélküli elutasítását és e pertárgyakban az elsőfokú bíróságot további eljárásra utasította.

[7]A felperes fellebbezési érvelését a magyar bíróság kizárólagos joghatóságára vonatkozóan súlytalannak tekintette, figyelemmel arra, hogy a felperes 2009 októberében Kambodzsából Magyarországra utazott, ám ez - a másodfokú bíróság álláspontja szerint - még nem jelenti azt, hogy a 2009. decemberi perindítás időpontjában ne Kambodzsát kellene a felperes szokásos tartózkodási helyének tekinteni. Ennélfogva a magyar bíróságnak az Nmjtvr. 62/B. § a) pontja értelmében nincs kizárólagos joghatósága.

[8]A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az első- és a másodfokú végzések hatályon kívül helyezésével az első fokon eljárt bíróságot a házasság felbontása iránti kereseti kérelem tárgyalására és új határozat hozatalára utasítani kérte.

[9]Jogszabálysértésként a Nmjtvr. 62/B. §-ában és 65/B. §-ában (helyesen: 65. §-ában) foglaltakat jelölte meg.

[10]Előadta, hogy a jogerős végzés a tényállás feltárása nélkül okszerűtlen következtetéssel és helytelen jogszabályi hivatkozással utasította el a Nmjtvr. 62/B. §-ának tartalmára történt hivatkozását. Álláspontja szerint a fenti jogszabályhely alapján a magyar bíróság joghatósága kizárólagos a peres felek között folyó házassági bontóper házasság felbontásának per tárgyában is, továbbá ha született volna is jogerős határozat a kambodzsai bírósági per során, azt nem lehetne Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak elismerni az Nmjtvr. 70. § (1) bekezdése és 72. §-ában foglaltak alapján.

[11]A felülvizsgálati kérelem alapos.

[12]A Nmjtvr. 65. §-ában foglaltak alapján a perfüggőség megállapításának két feltétele van, az egyik, hogy ugyanabból a ténybeli alapból ugyanazon felek között ugyanolyan jog iránt folyjon az eljárás, másrészt az eljárás olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság előtt folyjon, amelyben a határozatot a törvény értelmében Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak lehet elismerni.

[13]A Nmjtvr. 62/B. §-a kimondja, hogy magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság a bontóperben kizárólagos, ha csupán egyikük rendelkezik magyar állampolgársággal és ennek a házastársnak belföldön van mind a lakóhelye, mind a szokásos tartózkodási helye.

[14]A felek között nem volt vitás, hogy a felperes Magyarországon a házassági életközösség fennállása alatt is állandó lakóhellyel rendelkezett, a szokásos tartózkodási hely fogalmának a meghatározásakor pedig a bírónak a konkrét eset tényállása alapján kell eljárnia.

[15]Jelen esetben a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a felperes 2009 októberében Kambodzsából Magyarországra való utazásából a 2009. decemberi perindítás időpontjában nem lehetett a kambodzsai szokásos tartózkodási helyének megszüntetésére következtetni. A felperes e körben következetesen úgy nyilatkozott, hogy az alperessel egyetértve végleges szándékkal megszakították a házassági életközösséget, és 2009. október 3-án elköltözött Kambodzsából. Az alperes a kerületi bíróságon 2011. augusztus hó 1. napján az apasági vélelem megdöntése iránt benyújtott keresetlevele I. pontjának 2. alpontjában úgy nyilatkozik, hogy a "feleségemmel való házassági életközösség véglegesen megszakadt, amikor 2009. október 3. napján elköltözött tőlem és hazatelepült Budapestre, a közös tulajdonú lakásunkba, míg én továbbra is Kambodzsában maradtam". "A különválás óta rendszeres, illetve közvetlen kommunikáció nincs közöttünk, azóta nem találkoztam vele".

[16]A felek fenti nyilatkozataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy egyező előadásuk szerint a felperes 2009. október 3-án nem egyszerűen hazautazott Magyarországra, hanem hazatelepült Budapestre, ami egyértelműen azt jelenti, hogy 2009 decemberében, amikor az alperes házasság felbontása iránt eljárást kezdeményezett Kambodzsában, a magyar állampolgársággal is rendelkező felperes szokásos tartózkodási helye már Budapesten volt.

[17]A peradatokból az is megállapítható, hogy a felperes terhesen érkezett Magyarországra, a gyermeket Budapesten szülte meg, a felperes a kisgyermekkel azóta is Magyarországon él.

[18]Ezek a körülmények is arra utalnak, hogy a peres felek komoly, megfontolt, végleges elhatározása volt a házassági életközösség megszakítása. A felperes hazaköltözésének végleges jellegére utal az is, hogy az alperes Magyarországon az apaság vélelmének megdöntése iránti peres eljárást indított.

[19]Tekintettel arra, hogy a fentiek alapján a peres felek házasság felbontása iránti ügyében a magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága áll fenn, a perfüggőség Nmjtvr. 65. §-ában foglalt feltételei már nem vizsgálhatók.

[20]A Kúria az alperes felülvizsgálati ellenkérelme kapcsán megjegyzi, hogy a Nmjtvr. 62/D. § (2) bekezdésében foglaltak, mely szerint nem magyar állampolgárok közötti személyi állapotot érintő perben magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, jelen per elbírálása szempontjából azért nem releváns, mert a felperes magyar állampolgársággal is rendelkezik. Az a tény, hogy egyben ő amerikai állampolgár is, az Nmjtvr. 40. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a joghatóság és a kollíziós szabályok összefüggése kapcsán bír jelentőséggel, hiszen a házastársak közös személyes joga dönti el, hogy mely anyagi jogot fogja alkalmazni a bíróság.