A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27056/2015/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. §, 23. §, 28. §, 36. §, 2000. évi CXII. törvény (Balaton tv.) 17. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 2. §, 5. §, 31. §, 32. §, 44. §, 45. §, 50. §, 121. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 8. §, 33. §, 47. §, 99. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 1. §, 12. §, 18. §, 43. §] Bíró: Hadnagyné dr. Göllén Mária

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.27.056/2015/5.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Hangyál Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr.Hangyál Edit ügyvéd, felperesi képviselő címe / által képviselt felperes neve. felperes címe, felperesnek - a dr. Perger Gyöngyi jogtanácsos által képviselt helységnév 1 Megyei Kormányhivatal / alperes címe./ alperes ellen, építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, 15 napon belül fizessen meg alperesnek 10.000 /Tízezer/ Ft perköltséget, valamint külön felhívásra az Államnak 30.000 /Harmincezer/ Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Felperes fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet nyújtott be az első fokú építési hatósághoz a helységnév 2 hrsz-ú ingatlanon lévő istállóra és melléklépületre. Az első fokú hatóság az 1/418-46/2014. számú határozatával a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasította, egyben kötelezte az építtetőt arra, hogy a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő 180 napon belül az engedély nélkül épített istállót és a melléképületeket bontsa le, a bontási anyagot az ingatlanról távolítsa el és a teleknek az építést megelőző /eredeti/ állapotát állítsa helyre.

A felperesi fellebbezés alapján eljáró alperes a VED/001/00072-3/2015. iktatószámú határozatával az első fokú határozatot oly módon változtatta meg, hogy a továbbépítési engedély iránti kérelmet is elutasította, egyebekben a döntést helybenhagyta.

A hatóságok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /Étv./ 48/A. §-ának /1/ bekezdése alapján vizsgálták azt, hogy az építmény az Étv. 36. §-ában foglaltaknak és az egyéb jogszabályokban meghatározott műszaki és egyéb feltételeknek megfelel-e. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján azt állapították meg, hogy helységnév 2 Községben hrsz-ú ingatlan nem található.

A fellebbezéshez csatolt, a földhivatal által záradékolt változási vázrajz alapján megállapítható ugyan, hogy a helységnév 2 hrsz-ú ingatlan telekalakítása megtörtént, ebből kialakításra került a hrsz-ú ingatlan, ezt a tényt azonban az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt a 109/1999. /XII.29./ FVM rendelet 1.számú mellékletében foglaltak ellenére az építtető részéről kérelem benyújtása nem történt.

A hatósági hivatkozás szerint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. /XI.8./ Korm.rendelet /Ejr./ 18. §-a /1/ bekezdésének b./ pontja értelmében az építési engedély alapvető feltétele, hogy az érintett teleknek rendezettnek kell lennie. Az Ejr. 18. §-ának /3/ bekezdése szerint a telek akkor minősül rendezettnek, ha azt a HÉSZ-nek és az SZT-nek megfelelően kialakították és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az első fokú hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet a 2014. november 10-én kelt határozatával utasította el, a telekalakítást engedélyező döntését az illetékes földhivatal 2014. december 1-én hozta meg. Ez utóbbi tartalmazza azt, hogy az engedély nem jelenti a telekalakítással bekövetkezett változások automatikus ingatlan-nyilvántartási átvezetését. A telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére a másodfokú határozat meghozatalának időpontjáig nem került sor, ebből következően a hatóság szerint a kérelem nem valós tényeken alapul.

A hatósági döntés szerint az Étv. 18. §-a /1/ bekezdése értelmében építési tevékenységet végezni a törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. helységnév 2 Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1/2012. /III.2./ Önk. rendeletében hagyta jóvá a Helyi Építési Szabályzatot és a Szabályozási Tervet. helységnév 2 Község közigazgatási területén ezen jogszabályt kell alkalmazni, és a HÉSz 1. §-a /1/ bekezdése értelmében az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. /XII.20./ Kormányrendelet /OTÉK/ előírásait is az e rendeletben foglaltakkal együtt.

A helységnév 2 hrsz-ú ingatlan a Gksz.2. kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló építési övezetbe tartozik. A HÉSZ 14. §-a értelmében az adott övezetben nem zavaró hatású gazdasági épületek elhelyezésére lehetőség van, e vonatkozásban alperes az első fokú határozat indokolását megváltoztatta. Ezen túlmenően azonban a HÉSZ 7. §-a /1/ bekezdése értelmében a beépítésre szánt területen az építés feltétele a teljes közművesítés megléte a különleges területek kivételével.

Az OTÉK 8. §-ának /1/ bekezdésében foglaltak szerint a közműellátás építési övezetenkénti mértékét és módját a helyi építési szabályzatban kell meghatározni, a /2/ bekezdés a./ pontja rögzíti azt, hogy az építési övezet mikor minősül teljesen közművesítettnek, e körbe tartozik - többek között - az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással való megvalósítása. Figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1.számú mellékletének 37.pontjában foglaltakra is megállapítható, hogy az adott ingatlan esetében egyedi szennyvíz-gyűjtés történik, ami nem minősül közüzemi szolgáltatásnak. Az egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte, valamint a szennyvíz onnan történő elszállítása nem tesz eleget a HÉSZ szerinti teljes közművesítés meglétének. Ebből következően függetlenül attól, hogy a környzetvédelmi és természetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulását megadta az egyedi zárt szennyvíztároló megléte tekintetében a HÉSZ előírásai nem teljesülnek, erre tekintettel a fennmaradási és továbbépítési kérelem nem adható meg.

Felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, annak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az első fokú hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Álláspontja szerint jogsértően állapította meg a hatóság azt, hogy az adott ingatlan állapota rendezetlen. Ennek során megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény /Ket./ 1. §-ának /1/ és /2/ bekezdésében, 2. §-a /3/ bekezdésében, 5. §-ának /2/ bekezdésében, 31. §-ának /2/ bekezdésében, 32. §-ának /1/ és /3/ bekezdésében, valamint az 50. §. /1/ bekezdésében foglaltakat. A hatóság ugyanis a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően tudomással bírt arról, hogy az adott ingatlant érintően telekalakítási eljárás van folyamatban, amely köztudomásúan rendkívül időigényes eljárás. Felperes az eljárás során a hiánypótlási felhívásokra adott nyilatkozataiban ezt a tényt a hatósággal egyértelműen közölte. Ennek ellenére az első fokú hatóság nem függesztette fel az eljárást a telekalakítási eljárás jogerős befejezéséig, pedig a Ket. 32. §-ának /1/ bekezdésében foglalt indokok egyértelműen fennálltak, és a Ket. 5. §-a /2/ bekezdésében foglaltak alapján nem tájékoztatta a hatóság őt arról, hogy a telekalakítási eljárás jogerős befejezéséig az eljárás felfüggesztését ő is kérheti. Ezen mulasztással a hatóság megsértette a Ket. 1. §-ának /2/ bekezdésében deklarált alapelvi követelményeket. Az is megállapítható, hogy a Ket. 50. §-a /1/ bekezdésében foglalt tényállástisztázási kötelezettségüknek a hatóságok nem tettek eleget, az eljárás tárgyát képező ingatlan jogi rendezettsége felderítetlen maradt.